Viva España!
A spanyol nyelv csodálatos pergése, a meseszép képek a kis tengerparti faluból, az érett gyümölcsre emlékeztető latin lányok, és a végtelenül vicces, és nem utolsó sorban baromi jóképű spanyol pasik már egyenként, önmagukban is eladnának egy filmet.
Laza Esküvő – Ám a tény, hogy a Sötétkék, majdnem fekete rendezője, Daniel Sanches Arévalo mindezt egy filmbe olvasztotta, és megfűszerezte az év egyik legmókásabb forgatókönyvével, már-már olyan lelkesítő, mintha csak egy spanyolországi álomutazást nyertünk volna.
A műfaját tekintve leginkább talán érzelmes komédiának nevezhető remek egy szerencsétlen flótás macsó, Diego sztoriját meséli el, akit a menyasszonya az oltár előtt dobott. Szerencsére a srácnak van két kuzinja, akik készen állnak rá, hogy elfeledtessék vele a hűtlen leányt: visszarepítik őt az időben, egyensen abba a faluba, ahol gyerekkoruk nyarait töltötték. Diego első útja során összefut Martinával, kölyökkori szerelmével, és ettől kezdve nyilvánvalóvá válik: nem is olyan nagy baj, hogy elmaradt az az esküvő. Még akkor sem, ha a fiatal lánynak ma már nyolcéves kisfia van, az apa kilétét pedig homály fedi…
A kisváros karakterei egytől egyig zseniálisan kitalált figurák: van itt iszákos öreg tengerész, akinek tinédzser lánya prostituáltnak állt, hipochonder kissrác, aki a melanomától rettegve fekszik a tengerparton, és persze maguk az uncsitesók: háborús bevetésen megsértült, halálfélelemmel élő tutyimutyi, és a minden lében kanál vadkan. Ám a történet végére mindenki megtanulja: ha csak egészen kicsit képesek lemondani a berögzült tikkekről, szokásokról és hibákról, az idei nyár a régi díszletek között valami egészen újat tartogat számukra.
Az írás az EXIT magazin számára készült.
