„Úgy érzem, hogy éppen elég tennivalóm van ezekben a zenekarokban” -Bérczesi Robi-interjú

2016.02.22., 15:36

Ahogyan már korábban is írtunk róla, a Biorobot visszatért. Korábban 2009 és 2011 közt, két éven keresztül működtek, feloszlásukkor pedig egy lemezt hagytak a csalódott rajongótáborra. Az albumon szereplő, táncdalhangulatú, fülbemászó számok többsége mára sem ment feledésbe, így a február 12-i, kislemez-bemutatóként beharangozott koncertjükre az ötéves csend ellenére is rengetegen váltottak jegyet. Bérczesi Robi és Nemes András beat-rockos, punkos lendületű együttese pedig nem csupán koncertekkel, hanem új dalokkal is előrukkol régi és új rajongóiknak. Erről, az újrakezdésről és a közös munkáról beszélgettünk Bérczesi Robival.

Kiket tekintetek a zenekar célközönségének? Miben különbözik egy Biorobot-rajongó egy hiperkarma-rajongótól?

A szabadon gondolkodó, nyitott embereket. Mindenkit, aki szereti ezt a fajta, két énekes-dalszerzővel íródó beatzenét, amit játszunk. Talán ez a zene nem annyira korosztály-függő. Azok közül az emberek közül, akik hiperkarmát hallgatnak, vannak néhányan, akik eljönnek Biorobot-koncertre is, viszont azt nem mondanám, hogy túl nagy lenne az átfedés. A Biorobotnak, úgy tűnik, saját közönsége van, és ez szerintem jó.

1005515_10153566943603751_4506949493266540724_n

2014-ben azt nyilatkoztad, hogy nagyon szeretnéd, hogy a hiperkarma újból összeálljon, de óvatosan állsz a dologhoz, hiszen az egészséged sokkal fontosabb, és a zenekarral kapcsolatos munka gyakran a drogok felé vitt el. Hogyan gondolkozol erről a kérdésről most, 2016 elején?

Ugyanúgy, ahogy 2014-ben: továbbra is óvatos vagyok a hiperkarmával kapcsolatban. A 2015-ös évet végigturnéztuk a zenekarral, de arra végig nagyon ügyeltem, hogy a koncertekre mindig kipihenten és felkészülten érkezzem, és a bulik utáni szétcsúszásokban a lehető legkisebb mértékben vegyek részt.

Miben más egy 2016-os hiperkarma-koncert, mint egy a kétezres évek elejéről? Miben különbözött a mostani Biorobot-koncert egy 2010-estől?

Elsősorban mindkettő abban más, hogy tiszta vagyok. A hiperkarmát és a Biorobotot is a mértéktelen drogozásom szedte szét annak idején.

A mostani koncerteket sokkal jobban szeretem játszani, nincsen szétesés, na jó, egy-két részeg kivételtől eltekintve, de még az is jobb, mint amilyenek a régi szétütött koncertek voltak.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Milyen érzés újraénekelni a régebben megírt dalaid?

Régi dalokat énekelni mind a Biorobot, mind a hiperkarma esetében nagy élmény számomra, a Biorobotnál a „dalos dal”-jelleg és a kétszólamú éneklés, a hiperkarmánál pedig a szövegek eléneklésének kihívása miatt.

Mik a tapasztalataid, miben és mennyit változott a zenekari munka?

A dalszerzés a Biorobotban teljesen eltérő módon folyik, mint a hiperkarmában. Ott az elejétől fogva rám volt bízva a dalok megírása, és a szólamok nagy részét is én találom ki. A Biorobot esetében ez másképpen működik:

két egyenrangú dalszerző van a zenekarban, és ténylegesen, szinte dekára kimérve azonos arányban osztozunk a kreatív munkában.

12400846_10153580434873751_4374727494480399546_n

Az új dalok felvételi technikája alapvetően annyiban más, hogy most már én is ott vagyok a felvételeknél, míg az első lemez idejében a dalszerzés végeztével sajnos visszaestem, és nem törődtem azzal, hogy fel is kellene venni a dalokat. Olyannyira nem, hogy a legtöbb szám éneksávjait fel sem énekeltem rendesen, András kénytelen volt azokból az éneklésekből összeollózni valami használhatót, amit a dob-basszus-felvételek idején a ritmusszekciónak énekeltem mankó gyanánt. Ennyit még megcsináltam, aztán kidőltem. Andrásnak teljesen egyedül kellett befejeznie a lemezt egy garázsban, minimális technikai feltételek mellett. A mostani dalok hangszerelésénél és rögzítésénél már én is ott vagyok, és igyekszem minden erőmmel segíteni a munkát.

Bevált a Biorobot megalapításakor lefektetett hierarciarendszer, pontosabban ennek teljes hiánya? Hogyan működik a közös munka két egyenrangú frontember közt?

Azt kell mondanom, mindketten nagyszerűen elvagyunk dalszerzés közben. Olyan, mintha egy kirakós játékkal játszanánk, aminek a darabkái hangok és szavak. Egy-egy dalt általában úgy írunk meg, hogy András hoz egy gitártémát dallammal, eljátssza, megtanulom, aztán kitalálok hozzá egy b-részt vagy refrént, szintén akkordokat és énekdallamot. Ha ez megvan, akkor szövegeket, szövegrészleteket kezdünk el improvizálni az adott dallamokra, és ezt a játékot addig játsszuk, amíg mindegyik sor a helyére nem kerül. Ezután a meglévő zenei témákból összerakjuk a dal szerkezetét, kitaláljuk a hangszerelést, majd sávonként rögzítjük a számot.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

2014-ben több helyen beharangozásra került a Dömötör Endre kérdései alapján összeállított életrajzi köteted. Mi történt a Felejtő munkacímű könyv ötletével?

Egyelőre fiókba került az a körülbelül hét órányi beszélgetés, amit kazettákra felvettünk. Valamiért úgy tűnik, még nincs itt az ideje ennek a könyvnek.

12509203_675519425918738_2261106626832989978_n

Bár a Biorobot felélesztése önmagában sem könnyű vállalkozás, azért megkérdezném azt is, hogy gondolkozol-e más jövőbeli projekteken?

A Biorobot, a hiperkarma és az Én meg az Ének mellett most nem tudnék belefogni még egy feladatba, legyen az akár regényírás vagy színházi munka.

Úgy érzem, hogy éppen elég tennivalóm van ezekben a zenekarokban.

Címkék: , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás