„Tiltott, Tűrt, Támogatott” – Beattörténeti séta az Omegától a Bizottságig
A Beyond Budapest Sightseeing egy abszolút underground kezdeményezés, amely több mint tíz éve indult útjára. A kezdetben a „nyócker” kulturális világát bemutatni kívánó séták szépen lassan az egész fővárosra és a kulturális élet szinte valamennyi szegmensére kiterjedtek. Ma már az óbudai gázgyár kísértetvilágától legnagyobb költőink szerelmi életén át szinte minden témában szerveznek sétákat a csapat szakképzett tagjai. Mi – stílusosan – a beatgenerációk helyzetét térképeztük fel Budapest belvárosában.
A Budapest Beyond Sightseeing csapata több mint 10 éve vezet szociokulturális városnéző sétákat Budapesten. A képzett társadalomkutatokból, zenei szakértőkből és kulturális szakemberekből álló csapat kezdetben a meglehetősen negatív felhanggal rendelkező nyolcadik kerület kulturális életének sokszínű szegmensébe kalauzolta az érdeklődőket. A kósza gondolaton alapuló ötlet mára egy egészen komoly vállalkozássá nőtte ki magát. A séták kiterjedtek a belváros, Óbuda, de még a Margitsziget irányába is.
A kis csapat feladatául tűzte ki, hogy kreatív eszközökkel, minőségi turisztikai programokat szolgáltassanak, nem is akárhogyan. Ahogy honlapjukon is olvasható:
„Célunk, hogy programjaink során a múlt és a jelen átélhetővé, megérthetővé váljon. Törekszünk rá, hogy vendégeink velünk, egymással és a várossal is interakcióba lépjenek.”
A séták – csakúgy mint fővárosunk – rendkívül sokszínűek. Az első túra a nyolcadik kerület kulturális varázsát bemutató Szociokulturális kalandozás a Józsefvárosban névvel futó séta mellett ma már zenetörténeti, irodalomtörténeti, hajózástörténeti sétákba is bekapcsolódhatunk. Megleshetjük híres íróink, költőik szerelmei légyottjainak helyszíneit, végigzongorázhatjuk a magyar jazz élet meghatározói színhelyeit, de a bulinegyed is egészen más megvilágításba kerül, ha a street art művészet szempontjából tekintünk rá. A rengeteg érdekes, izgalmas, titokzatos vagy éppen hátborzongató túra közül nekünk leginkább a magyar beat korszak zenei életét körbejáró séta ragadta meg a fantáziánkat. A Beat generációk, Omegától a Bizottságig című séta a nonkonformista, lázadó fiatalok nyomába ered, megidézi a korszak meghatározó alakjait, zenészeit és kultikus helyeit is.
A beattörténeti séta megálmodója Szabó Kata, aki éppen társadalomtudományi doktori képzésben vesz részt. Túravezetőnk Csicsics Anna volt, aki a kulturális örökségek elhivatott kutatója, és történelemtudományi doktori képzésben tanul, nem mellesleg pedig Cseh Tamásból diplomázott. A cikkünkben található háttérinformációkat tőle tudtuk meg a séta folyamán.
Szombat délutáni közel háromórás belvárosi kiruccanásunk a Ferenciek teréről indul, és kis utcákon, sikátorszerű közökön végig kanyarogva a Ráday utcáig tart. Első állomásunk az egykori Egyetemi Színpadhoz vezet, ahol ma a piarista gimnázium diákjai tanulnak. Ez volt az a hely, amely stílusoktól függetlenül, mindenféle kezdeményezést befogadott, az amatőr és a hivatásos színjátszás mellett volt itt filmklub premier előtti vetítésekkel, irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, komoly- és könnyűzenei koncertek, lemezbemutatók.
Az épület kápolnájában adta első koncertjeit a Syrius, de játszott itt az Omega és a Benkó Dixiland elődje is. Ezen klasszikus beat zenekarok mellett a 80-as évek underground zenéje is megfért itt: a Kontroll Csoport, az Európa Kiadó és a Spions első próbálkozásai is a színpadhoz köthetők.
Az egyfajta művészi keltetőnek számító hely egészen 1992-ig adott helyet kisebb-nagyobb, elsősorban akusztikus koncerteknek: Halász Judit, Bódi László Cipő és Cseh Tamás is megfordult a kápolnában.
A monumentális épületből kilépve néhány utcányit kell csak sétálnunk, és máris az egykori Építők Klubja előtt ácsorgunk. A hely mint a fővárosi jazz központja vonult be a történelembe, az évek során minden jelentős jazz zenész játszott a klub falai között.
A tagsági kártya nélkül látogatható helyen kezdte a pályafutását az amatőr zenekarként aposztrofált Illés is. Az épület lényegi volta nem sokat változott az évtizedek során: a FUGA-ként ismert közösségi tér ma a Budapesti Építészi Központnak ad otthont.
Kicsit tovább haladva az út túloldalán már a Kárpátia Étterem vár minket. A város egyik legpatinásabb éttermébe lépve belecsöppenünk a hatvanas évek közepébe.
Az Illés zenekar egykori törzshelyén üldögélve nosztalgiázunk kicsit a Táncdalfesztiválokon, bepillantást nyerünk az ORI szabályrendszerébe, megértjük a három T („Tiltott, Tűrt, Támogatott”) jelentőségét, Illés-dalokat hallgatunk, és korabeli koncertfelvételeket nézünk. Éppen csak Szörényi Levente és Bródy János nem áll a hátunk mögött furcsa hangulatban.
A Kárpátiától csak néhány lépés a Károlyi utca 9., mely az Eötvös-Klub otthona volt. Napjainkban egyik legimpozánsabb kávéházának, a Centrálnak a helyén bizony a hatvanas évek tájékán tagsági kártyával rendelkező, lázadó rockerek tobzódtak. A kezdetben Metro Klubként – valóban a Metró Mélyépítő Vállalat működtette itt üzemi étkezdéjét – avanzsáló hely világot jelentő deszkáin játszott először Zorán Zenith nevű bandájával, amit később a tagok Metróra kereszteltek kedvenc koncerthelyszínük nyomán.
A Metro zenekaron kívül a korszak zenei szentháromságának másik két tagja, az Illés és az Omega is nem egyszer megtöltötte a helyet.
A nagy rock and rollon kívül működött itt menza és irodalmi kör is. A klub elvitathatatlan érdeméhez tartozik továbbá, hogy a twist tudásukat elsőként itt kamatoztathatták a fiatalok. Itt ismét volt egy kis videónézés és egyéb korabeli relikviák kézbe vétele, majd utunk tovább vezetett a Szerb utcáig, ahol az Új Egyetemi Színpad egykori épülete előtt álltunk meg néhány pillanatra.
A „szerbucca” a korábbi Egyetemi Színpad hiányát némileg pótolni igyekvő kávézó és klubhelyiség mivoltjában mindössze három évig funkcionált. Kis mérete, a szomszédok problémázása és a fiatalság attitűdjének megváltozása nem sokáig éltette a helyet.
Pedig a kis klub hiánypótlónak tűnt a nyolcvanas években, mikor nemcsak névadójától, de az Eötvös-Klubtól is búcsúzni kényszerültek a huszonévesek.
A „szerbucca” helyet adott a jazz és a világzene színterén mozgó együtteseknek, de otthona volt sok más kísérletező alkotónak is: elsősorban a nyolcvanas években induló underground zenei együttesek mutatkoztak be itt.
Ennél a helyszínen kicsit előreszaladtunk az időben, így a Benkó-Klub felé haladva egy keveset hátrébb kell lépünk a képzeletbeli idővonalon.
A Pinceszínház felett állomásozó hely az ötvenes évektől napjainkig valódi zenei olvasztótégely volt. A komolyabb jazz és dixiland zenén át a rockos, alternatívabb, kísérletező stílusokig, sokféle műfaj és rengeteg zenész közös pontja volt a Benkó Dixiland székhelye.
A zenekar tagjai Dixi Kings of Hungary néven ma is minden szerdán fél hét és negyed tíz közt mulattatják a nagyérdeműt.
Utolsó állomásunkig ismét eltelik néhány év. A Ráday Klub a hetvenes években még diszkóként funkcionált, majd1982-ben nyitotta meg a kapuit az újhullámos művészlelkek előtt. Itt bontogatta a szárnyait a Kontroll Csoport, a Kampec Dolores és a Sex-E-Pil is, de próbált itt az Európa Kiadó és Müller Péter Sziámi is szinte valamennyi bandája. A koncertek mellett filmklub és különböző stílusú előadóestek is helyet kaptak a Rádayban.
A szervezők külföldi underground együtteseket is meghívtak, fellépett itt mások mellett a jugoszláv Laibach és a Der Plan is, egyenesen az NDK-ból.
A környékbeliek és a kollégisták gyakran panaszkodtak a hangzavarra, többek között ez vezetett ahhoz, hogy 1986-ban a klubot bezárták. A szervezők az Almássy téri Szabadidőközpontba tették át a székhelyüket, ahol a Klub 2000 elindításával szintén az alternatív kultúrának nyitottak teret.
A séta végére lényegében meg is érkeztünk napjaink zenei színtereihez. Megemlékeztünk a Petőfi Csarnokról, a Kis Stadionról és a Népstadionról, felidéztük a Queen és Genesis hazai koncertjét, majd búcsút vettünk a beatkorszaktól, és visszatértünk az alternatív valóságba.
Szerencsére nem kell végleg búcsút intenünk a korszaknak. A legközelebbi beatünnep szeptember 22-én lesz, a sétára pedig itt lehet jelentkezni. Érdemes végignézni a Beyond Budapest Sightseeing többi túráját is, mert kizárt, hogy ne találjunk legalább egy, de inkább több, szívünkhöz közel álló programot.
