Szörfpoptól a zsibbasztó pszichedéliáig – avagy mit hallgassunk fesztivál előtt és után

Hering András
2013.07.9., 18:40

A nyár aligha a kísérletező elektronikának vagy a másfél órás experimentál rocklemezeknek kedvez. Egyszerű szórakozásra vágyunk, és ilyenkor persze könnyen nyúlunk a szokásos kedvencekhez.


De a nyár a méltatlanul félresöpört zenék időszaka is. Itt az ideje, hogy kis csokorba gyűjtsük azokat a dalokat, amik ugyan nem lesznek nyári slágerek, de remek perceket okozhatnak a fesztiválra utazás, az ottani másnapos kelés vagy épp az első „posztfesztiválos”, otthon töltött, zsibbasztó délelőtt során. Mert kétségeink ne legyenek: „a terepen”, a szomszéd sátorból úgyis (jobb esetben) a „getláki” fog bömbölni.

A bepakoláshoz:

La Femme – Sur La Planche 2013

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A La Femme jelenleg a legszórakoztatóbb francia zenekar. Nehéz eldönteni, hogy mennyire kell őket komolyan venni, mert a körítés alapján ez egy nagyon tudatosan felépített, néhol szintipopos, néhol szörfrockos beütésű kompánia, de a dalok szövegvilágát és a dalszerkezetek bonyolultságát tekintve azért nem vennék mérget rá, hogy nem csak egy jópofa vicc az egész. Ez persze ne zavarjon minket, különösebb franciatudás nélkül is könnyen élvezhető zene az induláshoz. A Nő együttes A szörfdeszkán 2013 című szerzeményét halljuk.

Dead Ghosts – Roky Said

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Dead Ghosts nevével ellentétben nem horrormetálban, hanem zajos garázsrockban utazik. Ez a szám még az egyébként remekre sikerült bemutatkozó lemezről is kiemelkedik, valószínűleg a süvítő orgona miatt. Reszkess Black Lips!

Warm Soda – Jeanie Loves Pop

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Warm Soda a tél-kora tavasz egyik legüdítőbb színfoltja volt, de ez a pofonegyszerű power-pop most nyáron még sűrűbben kerülhet újra elő. A szándékosan bénára kevert hangzás és az elég parodisztikusnak ható imázs ne tévesszen meg senkit, azon a bizonyos első lemezen remek 2-3 perces gyöngyszemek sorakoznak. A klip valójában utasítás: erre a zenére Ramones-poszter előtt kell az ágyon ugrálni. Ja és persze ne hagyd ki a helyi plébánost sem a mókából.

Odaútra/hazaútra:

Jagwar Ma – Come Save Me

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Jagwar Ma Noel Gallagher új kedvenc zenekara, és bár emlékeim szerint ezt már sok mindenkire elsütötte az angol popsajtó, ezúttal ez az információ ne rémisszen el senkit. A Jagwar Ma az utóbbi időben szinte csak jó zenekarokat kitermelő Ausztráliából származik, a zenéjük viszont inkább a brit szigethez köthető: a régiek közül a Stone Rosest (így már a Gallagher-rajongás is érthetőbb), a kortársak közül pedig a Django Djangót juttathatja eszünkbe. Azért ezek nem rossz referenciák, nem igaz?

The VeilsDancing With the Tornado

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A The Veils tipikusan az a zenekar, amelynek sohasem jött össze a nagy áttörés, pedig a szépen sorban kiadott lemezek nagyjából egyenletes színvonalat hoztak. Idei lemezük is csendben jelent meg, és csendben is fog elfelejtődni, pedig megint vannak rajta kifejezetten többre hivatott dalok, de ez most 2013-ban csak a meglévő rajongók megtartására elég. Már megint rosszkor vannak rossz helyen, de attól még ez egy tökéletes popdal.

The Dodos – Confidence

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A The Dodost is már szárnyaira kapta egy időre a zenei sajtó, aztán ugyanolyan gyorsan ki is estek a pikszisből. Pedig ők aztán sok másik hasonló (dob-gitár) felállású zenekar egész életművének komplexitását képesek akár egyetlen dalba sűríteni (lehet épp ez a baj). A kedvesen, folkosan induló dal a felénél alaposan meglepi hallgatóját, de a végére érve hüledezhetünk csak igazán, hogy honnan hová érkeztünk el 5 perc alatt. A Dodos a mindössze 26 évesen elhunyt zenésztárs, a Womenben is aktív Christopher Reimer emlékének ajánlotta a nemrég megjelent új nagylemezt. Nos, azt hiszem, a rajta szereplő harmadik számra, a Confidence-re ő is csettintett odaát.

És az első otthoni délelőttre a fesztivál után:

Temples – Shelter Song

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Temples mögött megvan az, ami a Dodos és a Veils mögött nincs: a hátszél. Nagyon úgy tűnik, hogy a zenekar útját egyengető „fontos zeneipari emberek” mindenáron a Tame Impala angol mását akarják megcsinálni a Templesből. Már most látszik, hogy ez nagyon erőltetett lesz, de attól még ez a szám az előző este történteket csak puzzle-ként érzékelő tudatnak jóleső zsibbadtságot áraszthat másnap.

Összeállította: Bicsérdi Ádám

Címkék: , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás