Szexuális és szabászati vágyak kielégÃtése a “Hustler White” escort fiúja nyomán
Sebastiaan Pieter 2017-es tavasz-nyári kollekciója hű marad a tervezÅ‘ célközönségéhez, vagyis a férfihoz, “aki szexuális értelemben tisztában van saját testével, és aki a tradÃcionális férfi viseletbÅ‘l merÃt ihletet.” A ruhadarabok letisztultak, a struktúra és hordhatóság elÅ‘térbe kerül minden darabnál, olyan rejtett üzenetekkel megtűzdelve, mint például a hÃmzett cukorka és tabletta, amik az AIDS-el való küzdelmet hivatottak szimbolizálni. Ugyanakkor vannak olyan darabok, amik nem szűkölködnek a testrészek felfedését illetÅ‘en, de csak a maguk Tony Ward-os módján.
Tony Ward és Bruce Labruce a Hustler White jelentében (1996)
A kollekció mögött referenciaként ott pörög az a film, amit Bruce LaBruce és Rick Castro készÃtett a kilencvenes években Los Angeles forró, pálmafákkal tűzdelt utcáin: a Hustler White (1996) egy több értelemben is zavarba ejtÅ‘ kirándulás a Santa Monica Boulevardra és napbarnÃtott, fedetlen felsÅ‘testű beton vidékére.
A történetben adott egy pikÃrt fazon, Jürgen Anger (LaBruce, a rendezÅ‘), aki “kutatást” végez a város male escort szcénájáról. Némi meggyÅ‘zés után csatlakozik hozzá Monti (Tony Ward, modell és egykori Madonna-Boy toy), aki a nem hivatalos idegenvezetÅ‘jévé avanzsálódik a kielégÃtés és átverés világába.
A lo-fi képi megjelenÃtés és a szÃnészek alakÃtása mind fontos elemei a filmnek, nem véletlenül nevezték többek között “Hollywood-i avantgard pornószatÃrának” is. A kollekciót illetÅ‘leg a kulcsmotÃvum Monti karaktere, aki egy két lábon járó erogén zóna, ahogy a feltűrt fehér pólójában támaszkodik a kigombolt nadrágjába, miközben az autósokat pásztázza kapást remélve.
A fehér ruhadarabok, Rick Castro elképzelését követve, a tisztátalanságot hivatottak jelképezni. Igen, a tisztátalanságot. Klisé vagy sem, ez a kompozÃció 1996 után is beindÃtja az olyan nagy brandek fantáziáját, mint például a Givenchy-t a 2015 tavasz-nyári karóra kampány kapcsán, és most a Pieterét is.
