2020.10.8., 11:34

Szélesvászonra kerül a korszakalkotó műpártoló, Peggy Guggenheim kalandos életútja

Diana Vreeland divatújságíró után Lisa Immordino Vreeland rendezőnő egy másik, a 20. században jelentőset alkotó asszony életútját követi végig. A Peggy Guggenheim, a művészet megszállottja című dokumentumfilm október 8-ától látható a hazai mozikban.

Peggy Guggenheim főleg gazdag mecénásként ismert, de ez a 2015-ben készült alkotás már-már zavarba ejtően őszintén avatja be a nézőt a magánéletébe is.

A dokumentumfilm váza az a korábban elveszettnek hitt utolsó életrajzi interjú, amelyet Jacquline B. Weldnek adott, de a filmben megszólal többek között Guggenheim unokája, illetve Mercedes Ruehl és Robert De Niro színészek is.

Az amerikai születésű műpártoló kalandos életútját tragédiák, férfiak és értékes műtárgyak kísérték végig. Édesapja, Benjamin Guggenheim hősként halt meg a Titanic utasaként, amikor mentőmellényét menekülés helyett másnak ajánlotta fel. Húga a szülésbe halt bele, nővére pedig válófélben két gyermekét dobta le egy hotel tetejéről.

Peggy Guggenheim Párizsba költözésekor szeretett bele a műtárgyakba, és itt fedezte fel a szexualitását is.

Első férjétől született két gyermeke, de házasságuk hamar megromlott. Angliában ismerte meg élete szerelmét, John Ferrar Holms angol írót, akit egy végzetes csuklóműtét után vesztett el.

A film ügyesen ellensúlyozza Guggenheim férfiakra tett szabados kijelentéseit (egyes források szerint több mint ezer kalandja volt) képgyűjteménye darabjainak ábrázolásával.

Különböző életszakaszaiba nyerhetünk bepillantást, de éppen annyit láthatunk ezekből, hogy még ne legyenek unalmasak. Párizsi, londoni, később Amerikában és Velencében töltött éveit a film különböző hangulatban ábrázolja. A film alapján a II. világháborúról alkotott képünk kiegészül azzal az epizóddal, hogy a nácik kiállítást rendeztek az általuk betiltott modern műalkotásokból, amelyekre degenerált művészetek gyűjtőnevet aggatták. Nem köztudott, hogy a modernizmus alkotóit éppúgy üldözték, mint a zsidókat. A háború elől Guggenheim családjával együtt visszatért New Yorkba, de számos alkotót és alkotást menekített vakmerően Amerikába, köztük későbbi férjét, Max Ernstet.

Tárlataival éppúgy támogatta a gyerekek, mint a nők vagy a financiálisan bizonytalan fiatal művészek alkotásait. Sokat köszönhet neki Jackson Pollock, Yves Tanguy, de Pablo Picasso, Salvador Dalí, Marc Chagall és Frida Kahlo alkotásait is népszerűsítette.

Megtudhatjuk róla, hogy bár bőkezűen áldozott művészet iránti szenvedélyére, magánemberként kifejezetten fukar volt, és nem szívesen költött hétköznapi dolgokra. Miután Velencébe költözött, 1949-ben megvásárolta a gyűjteményének azóta is otthont adó Palazzo Venier dei Leonit, amelyet végrendeletében a műgyűjtő nagybátyja által létrehozott Guggenheim Alapítványra hagyott.

Személyiségének új oldalát ismerhetjük meg a gyermekeivel való kapcsolatán keresztül. Olyan érdekességek is kiderülnek, minthogy elsők között vállalt orrplasztikát, de annyira nem volt megelégedve az operáció lebonyolításával, hogy félbeszakította a műtétet, és orra örökre befejezetlen maradt.

A 81 évesen elhunyt műpártoló utolsó interjújában az öregedést nevezte meg az élet legfájóbb velejárójának, mivel már nem tarthatott fiatal szeretőket.

A film erőssége a rendelkezésre álló archív fényképek és videók ízléses felhasználása. Ezek hitelesen adják vissza a korabeli hangulatot, és a zene is jól illeszkedik a látott anyaghoz. Kicsit talán zavaró, hogy túl nagy hangsúlyt fektet Guggenheim szexuális életére, de ezt a vele készített interjúk kissé exhibicionista önvallomása, szókimondása indokolja. Látszik, hogy női rendezője van a filmnek, aki maga is művészetkedvelő. Mindenesetre érdekes lenne egy férfi szemszögéből is látni ennek a korszakalkotó nőnek az életét.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Az október 8-án szélesvászonra kerülő Peggy Guggenheim – A művészet megszállottja a modern művészet leghíresebb műgyűjtője és műpártolója élettörténetén keresztül áttekintést is ad a 20. századi művészettörténetről. Az alkotás Budapesten a Művész, a Puskin, a Toldi moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható, emellett országszerte számos art moziban, többek között Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Szolnokon és Kecskeméten is műsoron lesz.

Köszönjük, BBC, The New York Times és Pannonia Entertainment!

Fotók forrása: Pannonia Entertainment

Címkék: , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás