A londoni születésű rendező, operatőr, forgatókönyvíró, Araba Aduah legújabb, szimplán csak PINK-nek keresztelt rövidfilmjében a lehető legegyszerűbben, mégis pofátlanul gátlástalanul int be a napjainkban mindinkább szélsőségek felé húzó gendermizériának.
A szexuális orientáció és úgy általában már a nemiség kérdése is rendkívül egyszerűen kategorizálja be az embereket. Aki bekerül egy ilyen „genderdobozba”, annak bizony nincs könnyű dolga kitörni a sztereotípiákból. Legyen akár homoszexuális, fekete vagy éppen nő, a bélyeg élete kezdetétől ott lebeg a feje felett.
Araba Aduah ezt a sztereotip lufit pukkasztja ki – szó szerint – a PINK című rövidfilmjében. A fiatal rendezőnő mindössze háromperces kisfilmjében első ránézésre semmi különös nem történik: egy fekete kisfiú London külvárosában futkos több tucat pink lufi kíséretében, majd a történet csúcspontján egy kivételével valamennyi lufit kipukkasztja.
És most tekerjünk vissza, és nézzük meg másodjára is a PINK-et: egy fekete – így az életben már hátránnyal induló kisfiú – London egyik külvárosában – mely helyszín szintén sztereotipizál – rózsaszín lufiktól üldözve fut. A valóságban mégis kit üldöznének lufik? És egy kisfiút egyáltalán miért rózsaszín lufik kísérnek, amikor mindenki tudja, hogy a pink a lányok színe, és a fiúk csak és kizárólag kéket hordhatnak?! Majd hirtelen a kisfiú megáll, és szembefordul a sztereotípiákkal, a „genderbélyeggel”, a félelmekkel, és végül egyetlen lufival sétál tovább.
(Forrás: Dazed)
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.