Kiasmos
Zenei stílusok keveréséből sok minden született már meg: voltak, akik összehozták az indie-t a poppal, a rockot a szimfonikus zenével, a bluest a countryval, és még sorolhatnánk. Idén pedig megismerkedhettünk a modern klasszikus techno izlandi nagykövetével, a Kiasmosszal, mely Ólafur Arnalds és Janus Rasmussen még 2009-ben elindult projektje. Idáig kellett várni a teljes debütáló albumukra, azonban ez után a „böjt” után igazi zenei bőség érkezett a szintén Kiasmos címet viselő lemezükön. Az egyébként Arnalds stílusvilágában is jelen lévő modern klasszikus mozzanatok és a minimál techno frigye a kritikusok fülét is kényeztetően simogatta (ahogy a miénkét is), így nem is hiányozhat ez a katarzisokkal tarkított album az év legjobbjait összegző listánkról. Ha szereted a zongorát és a vonósokat, a minimalista elektronikus zenét, a magával sodró, katartikus zenei építkezést vagy a kalandozós kísérletezést, esetleg ezeket mind együtt, akkor a Kiasmos a te világod!
A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.