Phenom’ Line-Up: Town Of Saints-interjú

Avatar photo
2014.11.8., 18:09

A Veszprémi Utcazene Fesztiválon már zsinórban két évben bizonyít a holland/finn nemzetiségű Town Of Saints, így épp itt volt az ideje, hogy végre a fővárost is bevegyék. Így november 11-én a G3 színpadára állnak, előtte azonban tekintsük át az indie folk zenekar nem túl hosszú, ám annál érdekesebb történetét! Kérdéseinkre az együttes két alapító tagja – és nem mellesleg szerelmespárja –, Harmen Ridderbos és Heta Salkolahti válaszoltak.


town

Mikor és hol találkoztatok először, illetve hogyan jöttetek rá arra, hogy ugyanaz a célotok: alapítani egy klassz indie folk zenekart?

2010-ben az osztrák hegyekben találkoztunk először egy dalszerző workshopon. Amellett, hogy azonnal egymásba szerettünk, arra is rájöttünk, hogy szeretünk együtt zenélni. Abban a pillanatban, mikor közösen játszottunk egy dalt, azonnal éreztük, hogy sokkal többször kellene ezt csinálnunk. Így jött az, hogy belefogtunk a zenekarba néhány barátunkkal, és elkezdtünk turnézni.

Nem telt el sok idő az első turnétokig, pedig akkoriban még lemezetek sem jelent meg. Mit gondoltok, milyen módon hatott ez az első albumra?

Igazából két EP-t is megjelentettünk már az első album előtt, amin leginkább táncolható utcai folkzene volt hallható. Eleinte rengeteget zenéltünk az utcán, vagy sokszor felléptünk például kisebb lakások nappalijában, ahol mindent beleadtunk. Az albumnál viszont inkább az indie zene felé vettük az irányt, valami olyasmi felé, mint az Arcade Fire vagy a Fleet Foxes. Szóval ez egy kicsit más megközelítés volt, de igen, azt hiszem, hogy az élő hangzás még mindig hallható eleme a felvételeknek.

A zenekarok általában előbb készülnek el legalább néhány felvétellel, és utána indulnak turnézni. Ti hogyhogy felcseréltétek a kettőt?

Azt hiszem, rengeteg olyan zenekar van ebben a független folk világában, akik sokkal hamarabb kezdenek turnézni, minthogy bármit is felvegyenek. Csak az emberek sohasem hallanak róluk, ennek pedig egyszerű oka van: a promócióhoz kell egy lemezkiadó vagy egy csomó pénz. Szóval szerintem nem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt csinálják. Rengeteg nagyszerű európai előadót ismerünk erről a workshopról, ahol mi is találkoztunk. Ezért azonnal turnézni kezdtünk, mert itt jó néhány elérhetőséget kaptunk egész Európából, ezt pedig ki kellett használni.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Something To Fight With című lemezben az tetszik a legjobban, hogy minden hangszer mintha külön életet élne, az összes fontos szerepet tölt be, mégis összességében összeillenek. Külön találjátok ki a dallamokat, vagy hogy készülnek a dalok?

A lemezen lévő dalok többsége még annak idején a duónak készült, amibe közösen kezdtünk, és ami mindössze akusztikus gitárból és hegedűből állt. Így elég tisztán megvoltak a részeink. A dob csak később jött be, viszont nagyon illett a már kész alapokhoz. Ezek a dolgok csak egyre tisztábbak és tisztábbak lettek a hónapok során, ami alatt együtt turnéztunk. Szóval mikor a lemezfelvételhez éreztünk, tudtuk, milyen hangzást is akarunk hallani. Azt hiszem, az új dalok már sokkal inkább zenekari műnek fognak születni. Úgy gondoljuk, az új album talán kicsit más hangzású lesz, de ugyanaz az ötlet van a fejünkben.

Az első lemez egyébként jó kritikákat kapott, és rögtön olyan zenekarokhoz hasonlítottak titeket, mint pont az általatok említett Arcade Fire és Fleet Foxes. Szerintetek van olyan esélyetek ilyen nagy nevekké válni, vagy európai zenekarként jobban meg kell dolgoznotok a figyelemért?

Érdekes, hogy ezt mondod. Szerintünk egy holland vagy finn zenekarnak lenni egy bizonyos mértékig előnyt jelent, de ugyanakkor közel sem olyan egyszerű ismertté válni, mint egy amerikai vagy angol előadónak. Viszont nekünk nem is az a célunk, hogy világsztárok legyünk. Szeretünk akár 100 vagy 300 ember előtt is fellépni. Ha egy kicsit nagyobb lenne ez a szám, persze örülnénk neki, de nem kell stadionokban fellépnünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Azt hiszem, nem is tetszene annyira a dolog. Szeretek beszélni a közönséghez és direkt interakcióban lenni velük.

Az áttörést hozó dalotok videóját részben a Veszprémi Utcazene Fesztiválon forgattátok. Mint azt már említettétek ti is, utcazenészként kezdtétek. Milyen érzés volt „visszatérni a gyökerekhez”?

Igen, már két éve játszunk ott, és mindkét alkalom úgy gondolom, hogy az év koncertje volt a számunkra. Az utcán zenélni fantasztikus élmény volt, de emellett a magyar közönség is elképesztő. Az emberek mindent beleadnak, hogy jól érezzék magukat, illetve hogy ugyanez a zenekarra is igaz legyen. Pont ezért várjuk annyira, hogy visszatérjünk Magyarországra! Addig is jobb, ha tudjátok, hogy nálatok van a legjobb közönség Európában – és ezt tényleg csak azért mondom, mert így is gondolom.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Úgy tűnik, ti tényleg nagyon szerettek turnézni. Mi teszi különlegessé az élő fellépéseiteket?

Abban a pillanatban, mikor színpadra lépünk, úgy érezzük, otthon vagyunk. Legalábbis a legtöbb esetben ez történik. Szeretünk zenélni, főleg egy olyan közönségnek, aki kíváncsi is ránk. A kémia egy zenész és a közönsége között nagyon különleges dolog. Teljesen más, mint bármilyen másik művészet esetében. Egyszerűen különbözik a kommunikáció. Valamikor egy egész tömeget tudunk lázba hozni, és amikor ez történik, az varázslatos.

Mi az, ami nélkül sosem indulnátok turnéra?

Mostanában a podcastokat mondanám. Van, hogy 7-8 órát vezetünk, és néha nagyon unalmas tud lenni. De találtunk néhány briliáns podcastot, mint például a Hardcore History vagy Stuff You Should Know. Ezekben néhány ember beszélget érdekes dolgokról. Mint például a második világháború története 20 órában. (nevet) Sokkal gyorsabban telik ezekkel az idő!

Már rengeteg helyen léptetek fel, de van olyan hely az univerzumban, ahol úgy gondoljátok, hogy otthonra talál a zenétek?

Lehet, hogy furcsa, de szerintem ahol a zenénk igazán „otthon van”, az olyankor van, mikor úton vagyunk. Otthon alig készítünk zenét, mert pont ezt csináljuk állandóan, amikor utazunk. Szerintem ezek a dalok azokhoz a helyekhez tartoznak, ahol eddig jártunk. Az összes olyan város része, ahol valaha felléptünk. Szóval azt hiszem, hogy a zenénk otthona maga a világ.

Egy utolsó kérdés: nemrég indult a Balcony TV Amszterdam, és a bemutatkozó videójukban a ti zenétek hallható, ami elég nagy dolog, hiszen ez egy világszerte kedvelt műsor. Hogyhogy ti voltatok az első holland zenekar, akik a szervezők eszébe jutott?

Érdekes, mert az egyik első élő felvételünk pont a hamburgi Balcony TV-ben volt 2011-ben. Mostanában egy kis népszerűségnek örvendünk Hollandiában, és emiatt ismertek minket a Balcony TV-s srácok. Ők nagy zenerajongók, és szeretnék segíteni a feltörekvő kisebb zenekarokat. Így kerültünk a képbe, ami persze hatalmas megtiszteltetés, mert szerintünk egy remek kezdeményezésről van szó.

A fellépés eseményoldala itt található.

Címkék: , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás