Parov Stelar-interjú: “Csinálhatjuk, amire hisszük, hogy születtünk.”

2012.07.20., 19:02

A Tokaj-Hegyaljai Borvidék méltán híres nyári fesztiválján, a Borsodi Hegyalja Fesztiválon kaptuk mikrofonvégre a német Parov Stelar Band gyönyörű hangú énekesnőjét, Cleo Panthert. A zenekar már többször fellépett hazánkban, adott klubkoncerteket és megtáncoltatta a fesztiválozókat Sopronban és a Balaton partján is. Tegnap este Tokaj nyújtott mindenki számára egy talpalatnyi helyet, aki a muzsikájukra vágyott.


Itthon visszajáró vendégnek számítotok, adtatok már koncertet klubban és fesztiválokon is húztátok a talpalávalót. Melyiket élveztétek jobban?

Számomra a fesztiválok mindig emlékezetesebbek. Tavaly felléptünk a Volton, illetve egy másik nyári fesztiválon, a BalatonSoundon. Hihetetlenül imádtuk, nagy élmény volt mindkettő számunkra, mindent elsöprő volt a hangulat. Bár az idő megviselt kicsit, de a közönség kárpótolt minket.

Egyébként nem tudom, hogy emlékeztek-e, amikor elkezdtem énekelni a csapatban, még egy fekete macska jelmezt viseltem, az lett a veszte, hogy nem tudtam hosszútávon ilyen forró napokon viselni. A saját dolgaimat kellett felvennem, már csak a praktikusság miatt is. Nagyon szeretjük a közönséget Magyarországon, mindegy, hol lépünk fel.

A nyár mindig a fesztiválok időszaka. Biztos volt neked is néhány negatív élményed. Van olyan, amire, ha visszagondolsz, kiráz a hideg?

Hú, jó kérdés! Ha jobban átgondolom, sosem volt olyan, ami igazán borzasztó lett volna. Egy hónappal ezelőtt Manchesterben léptünk fel, és hihetetlenül rossz időt fogtunk ki, eső meg minden, ami kell. Ez katasztrofális volt, mert emlékszem, Jerryn a kedvenc olasz bőrcipői voltak, és persze nekünk eszünkbe se jutott, hogy a kontinensen akad ennyire esős időjárású hely, és a cuccaink, amiket akkor viseltünk, teljesen tönkrementek, bekoszolódtak. Egyébként semmi olyan nincs bennem, hogy nem mennék oda többet, mert a közönségünk ott szakadó esőben is kitartott.

Max the Sax, Jerry Di Monza, Parov Stelar vagy akkor most hogy is szólítsunk titeket? Miért döntöttetek a művésznév használata mellett?

Kényelmi szempontok domináltak, a művésznév kifejezheti az előadót, ízelítőt adhat a személyiségéből. A színpadon nem vagy magánember, és bízhatsz benne valamennyire, hogy a művészneveddel megóvhatod azt, aki valójában te vagy. Aki ott fellép, az közismert ember, de neki van egy féltett magánszférája is. Néhányan közülünk viszont nem félnek ettől.

Egy dupla albumot dobtatok idén piacra. Ez volt az eredeti terv?

Kezdetben csak egyet akartunk, de másképp alakultak a dolgok. Volt már pár szám, mint például a Paris Swing Box, amely hangszerelésben nem illett az addig megalkotottakhoz, ezért a második albumra inkább kerültek ilyen és ehhez hasonló elektronikusabb feldolgozások. Ilyen egyszerű indoka van, amiért a duplalemez mellett döntöttünk.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Milyen különlegességeteket rejt a The Princess?

Az első CD is már csupa újdonságból épül fel, a másodikon pedig már korábban ismert számokat fedezhettek fel, mint például a Booty Swing-et. Persze, kicsit átdolgoztuk őket. A második CD mindemellett a klubok zenei világához jobban alkalmazkodik, mint a korábbiak. Ezzel is újítani szerettünk volna.

Sok zenekarnak vannak bevett szokásai a koncertek előtt. Nálatok ez hogy működik?

Néhány perccel a fellépések előtt összejövünk egyikőnk öltözőjében, meditálunk és imádkozunk. Ezt ne úgy képzeljétek el, hogy tipikus imákat mormolunk, skandálunk vagy ilyesmi. Nem. Mindig valaki mond néhány lélekemelő szót, bátorítást, ez összekovácsol minket, hiszünk benne. Meghitt dolog, nagyon jóérzéssel tölt el mindig. Tulajdonképpen annyi az egész, hogy kifejezzük hálánkat azért, hogy létezünk, és így együtt létezünk, és csinálhatjuk, amire hisszük, hogy születtünk.

Szóval erőt ad?

Abszolút, igen.

Biztosan tudod, Tokaj híres a minőségű borairól, és annak hatalmas választékáról. Volt már alkalmad kipróbálni?

Nem, nemrég érkeztünk még, és még enni, inni sem volt időm tulajdonképpen. A koncert után, feltétlenül, de előtte semmiképp. Ilyenkor csak vizet fogyasztok, ez az egyetlen elixír, amire szükségem van. Énekesnőként vigyáznom kell magamra, fittnek kell maradnom, takarékoskodnom kell az energiámmal és meg kell őriznem a testi-lelki egyensúlyomat. A turné végén, pihenőidőszakban, esetleg, de csak egészséges mértékkel fogyasztok alkoholt.

Na, és a fiúk?

Á, ők imádják a sört és nem is tudnak ellenállni neki.

Interjú: Fogarasi Eszter, Papp Melinda

Címkék: , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás