Egyes részek néha túl sokat árulnak el, így a néző veszít érdeklődéséből, amelyik történet viszont menet közben a legtöbb kérdést veti fel, hirtelen véget ér, elvarratlanok maradnak a szálak. Bár a történetek jobban kapcsolódnak egymáshoz, mint a Paris, je t’aime látványosabban kerületekre osztott fejezetei, néhány jelenet anélkül pergett le, hogy igazán beágyazódott volna az egész képbe. Hiányzik a mindent összekapcsoló koncepció, néha összefutnak a szálak, de meghatározó elem nélkül aztán újra szétesnek. Mindegyik történet befejezetlen, ezzel rákényszerít minket arra, hogy újra és újra felülírjuk a filmhez való viszonyunkat.
A film végére az az érzésem támadt, hogy a készítők nem igazán tudtak mit kezdeni New Yorkkal, pár jelenetet leszámítva, a film akárhol máshol is játszódhatott volna. A Paris, je t’aime sokszínűségét, romantikáját és misztikusságát a New York-i sztárparádés (Hayden Christensen, Andy Garcia, Natalie Portman, Ethan Hawke, Bradley Cooper, Julie Christie) változat sem tudta visszaadni. Aki szereti a töprengős filmeket, amik nem rágnak mindent a szánkba, annak határozottan tetszeni fog ez a darab is, bár egy kis humor még mindenképpen belefért volna. Annyi előnye pedig mindenképp van ennek a sok rendezőnek, hogy mindenki legalább egy –de jobb esetben több- szívének kedves kis történetet ki tud választani az egyvelegből.
Szerző: Kőrösi Melinda
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.