Mozivászonra került a kortárs feminizmus úttörő művésze és kulturális ikonja, Frida Kahlo élete

2020.09.30., 19:04

A művészet templomai sorozat legújabb epizódja a Viva la Vida, amely Frida Kahlo sokrétű személyiségét, forradalmian úttörő művészetét és kulturális ikonná válását mutatja be. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház vetíti, emellett még több nagyvárosban is látható lesz októberben.

95 évvel ezelőtt, 1925. szeptember 17-én tragikus és majdnem végzetes baleset történt egy fiatal mexikóvárosi festőnővel, amely egész életére és alkotásaira kihatással volt. A tizennyolc esztendős Frida Kahlo épp egy túlzsúfolt buszon ült, amikor karamboloztak egy villamossal. Minden utas megsebesült, ám a fiatal lány szenvedte el a legsúlyosabb sérüléseket. „Egy férfi észrevette, hogy ömlik belőlem a vér, majd egy közeli biliárdterem egyik asztalára fektettek, míg értem nem jött a Vöröskereszt. Amikor megpillantottam az édesanyámat, azt mondtam neki: »Életben maradtam, és van is miért élnem – ez a festészet.«”– emlékezett vissza egy interjúban.

 
 

Frida Kahlo (1906-1954) vitathatatlanul a 20. század egyik legemblematikusabb alakja, és világszerte a legismertebb női képzőművész.

Művei ma is ugyanúgy aktuálisak és hatásosak, mint amikor megszülettek, hiszen olyan időtlen témákról vallanak átütő erejű őszinteséggel, mint a fájdalom, a szexualitás, a születés vagy az elmúlás.

Alkotásai hitelességét az adja, hogy gyakorlatilag a saját életeseményeit, tapasztalatait jeleníti meg a képein. Páratlan akaraterejével a szenvedést és fájdalmat – amelyből sajnálatosan sok jutott neki – képes volt maradandó művészi formába önteni. Hatéves korától gyermekparalízisben szenvedett, majd tizennyolc évesen érte a fent említett buszbalesetet. Ám ahelyett, hogy kilátástalanságba és önsajnálatba süllyedt volna, a hosszú hónapokig ágyhoz kötött lábadozás alatt kezdett el igazán intenzíven festeni. Súlyos gerincsérülése élete végéig tartó fájdalmakat és több vetélést is okozott, Diego Riverával kötött házasságát megcsalások és csalódások kísérték, ám minden megpróbáltatás ellenére az évek során Frida Kahlóból olyan nagyformátumú független művész és közéleti szereplő lett, aki képzőművészek, zenészek és divattervezők generációit inspirálta.

 
 

Küzdőszelleme és belső erőt sugárzó személyisége a feminista és egyenjogúsági mozgalmak, és általánosságban véve is számtalan nő példaképévé tette. A halála után popkulturális ikonná vált, akinek a kiállításaira – mint a két évvel ezelőtti, emlékezetes budapesti tárlatra – százezrek kíváncsiak.

Életműve messze túlmutat a képzőművészeten, és ez nem csak fájdalommal teli, mégis felemelő festményeinek köszönhető, hanem a személyes tragédiákon átívelő kitartásának és szenvedélyes életszeretetének is, amely utolsó napjáig elkísérte.

Életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint élete utolsó alkotásának, a nyolc nappal a halála előtt befejezett, dinnyéket ábrázoló csendéletnek a címe: Viva la Vida! (Éljen az élet!).

 
 

Viva la Vida – Ezt a beszédes címet választotta Giovanni Troilo olasz filmrendező is, amikor elkészítette a Frida Kahlo életét és művészetét átfogó módon bemutató mozifilmjét.

A 35. Torinói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált dokumentumfilm az alkotó sokrétű személyiségét és munkásságát többféle szempontból vizsgálja: feltárul benne a kortárs feminizmus forradalmian úttörő művésze és kulturális ikonja, valamint a mögötte rejlő ember, aki képes volt szembenézni a szenvedéssel, és szépséggé változtatni azt.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A film Frida Kahlo saját szavait idézi fel levelei, naplója és személyes vallomásai alapján. A Mexikó szívébe vezető, hangulatos életképekkel teli művészettörténeti utazáson narrátorként Asia Argento, David di Donatello-díjas olasz színésznő kalauzolja végig a nézőket. Az eredeti dokumentumokat Frida Kahlo életeseményeit felidéző, a műveit elemző interjúk színesítik. A vásznon természetesen megjelennek leghíresebb festményei, köztük több önarcképe is, amelyeket ma Mexikó legnevesebb múzeumaiban őriznek.

 
 

A részletgazdag közeli felvételeken többek között olyan műalkotások jelennek meg a filmben, mint a Frida és Diego Rivera (1931), A két Frida (1939), amely a válásuk után készült, valamint A törött oszlop (1944) és A megsebzett szarvas (1946), amelyek testi szenvedésének állítanak emléket.

A műalkotások mellett számos olyan archív fotó – köztük a magyar származású fotográfus, Nickolas Muray képei –, eredeti öltözék és személyes tárgy is feltűnik a filmben, amelyeket eddig nem láthatott a közönség.

Ezeket mostanáig a művésznő egykori otthonában, a híres Kék Házban (La Casa Azul) működő Frida Kahlo Múzeum zárt archívumában tárolták, és sok szempontból árnyalják a mindennapi életéről, személyiségéről alkotott képet.

 
 

A Frida Kahlo – Viva la Vida hazánkban A művészet templomai sorozat keretében kerül a mozikba a Pannonia Entertainment forgalmazásában. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte további nagyvárosokban is bemutatják eredeti nyelven, magyar felirattal. (Az összes vetítési dátum és helyszín elérhető a forgalmazó honlapján ezen a linken.)

Képek forrása: Pannonia Entertainment

Címkék: , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás