Biczó Andrea
2018.10.18., 18:42

„Mindkettő álomszerű, csak máshogy” – Dupla interjú Szabó Benedekkel a Galaxisok- és a Zombie Girlfriend-lemezek kapcsán

Kevés olyan tehetséges dalszerző-énekes van hazánkban, aki képes arra, hogy szinte ugyanabban az időben kiadjon két teljesen különböző albumot. Szabó Benedek viszont meglépte ezt – a Lehet, hogy rólad álmodtam című, az előzményekhez képest merőben más Galaxisok-lemez és a sokévnyi hallgatás után újra aktív Zombie Girlfriend Wind című anyaga tulajdonképpen összehasonlíthatatlan. Mi azonban most megpróbáljuk – a főhősnek egy kérdést tettünk fel, amit aztán mindkét lemez kapcsán megválaszolt. A végére pedig az is kiderült, hogy ha nem is közvetlenül, de valahol mélyen mégiscsak hatással voltak egymásra a folyamatok.

Mennyi idő alatt írtad az albumot?

Galaxisok: Ilyen gyorsan még nem készült el Galaxisok-lemez; tavaly márciusban, közvetlenül a Focipályákon sétálsz át éjszaka megjelenése után kezdtem el számokat írni, és idén augusztusban már meg is volt a végleges keverés.

Zombie Girlfriend: Az albumot nyitó Echo Echót 2011 tavaszán dúdoltam fel diktafonra a bajai házunk udvarán. Az Only Boy On The Planet szintén 2011-es, a Don’t Fall In Love és a Wind 2014-es, a Bubblegum, a Small Rain és a Gli Zuccheri viszont idei – szóval körülbelül hét év alatt sikerült megírni a lemezt. Titokban végigkísérte az elmúlt hét évemet.

Fotó: Komróczki Dia

Hogyan zajlott a dalszerzés folyamata?

Galaxisok: Nagyon sokat ültem a zongoránál, kipróbáltam mindenfélét, amit tanultam, játszottam a lehetőségekkel.

Felfedeztem egy teljesen új világot. Nem is nagyon jártam el sehova, inkább otthon maradtam. A Lehet, hogy rólad álmodtam ezért lett olyan, amilyen.

ZG: A Zombie Girlfriend esetében inkább – korábban diktafonra, ma már telefonra – sebtiben feldúdolt dallamfoszlányokból indulnak a számok, ezekhez találok ki gitárkíséretet, de a Bubblegum például zongorán készült, a Small Rain gitártémája pedig egy kora reggeli beállás alatt jutott eszembe.

Mi volt a legnagyobb változás hangszerelésben az előző albumhoz képest?

Galaxisok: Itt nem nagyon kell magyarázni, hogy miben más az új lemez, mint az eddigiek. Ha megváltozik az alaphangszer, megváltozik a hangulat is. A hangszerelés általában úgy kezdődik, hogy otthon felveszek egy demót; feljátszom a zongorát, a gitárt, a basszusgitárt, feléneklem, aláteszem a dobgépet, és átküldöm a többieknek. Már a Focipályák számain is elég sokat dolgozunk közösen, de most még hangsúlyosabb volt ez a folyamat. Ott van például Bradák Soma dobtémája a Hexanolban, Sallai Laci orgonapontos basszusa a Láthatatlan lovak végén, Günsberger Ákos gitártémája a Prágában… Ezeket mind ők találták ki.

ZG: Szintén demókkal kezdődött a dolog, de általában jóval kevesebbet változtattunk rajtuk, mint a Galaxisoknál. Ez egyrészt azért van, mert egyszerűbbek a számok, másrészt itt – a Galaxisokkal ellentétben – majdnem mindig pontosan tudom, hogy mit akarok. Ezért van, hogy itt a vokálokat is én énekeltem fel, szemben a Galaxisok-lemezzel, ahol Laci vokáljai adják a hangzás egyik fontos elemét. Az mindenképpen hatalmas fejlődés, hogy végre élő dobokkal dolgoztunk, szerintem a lemez egyik legerősebb pontja Kádár Eszter dobolása, ami valami olyasmit adott hozzá a zenénkhez, ami korábban nagyon hiányzott a felvételekről.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Melyik az album kulcsdala?

Galaxisok: Azért nem jelentettünk meg felvezető videót a lemezhez, mert úgy éreztük, ezt egyben kell hallgatni, nincsenek rajta klasszikus kislemezdalok – ezért kulcsdalt sem tudok mondani, ráadásul ezeket a számokat szinte soha nem játszottuk élőben, egyelőre mi is csak ismerkedünk velük.

ZG: A Wind kulcsdala szerintem a Don’t Fall In Love, amiben minden benne van, amit a Zombie Girlfrienddel szerettem volna megvalósítani: zúzás, ordibálás, templomi vokálok, mindez másfél percben – mi kell még?

Melyik a kedvenc dalszövegsorod az albumról? (Nekem az, hogy “Dominik, a szúnyogok királya sereget küldött ellenünk”  – a szerk.)

Galaxisok: Úgy érzem, hogy összességében ezen a lemezen van a legkevesebb gyenge sorom, ami szívderítő, mert a Focipályák esetében néha voltak botlások.

Az a kedvencem, hogy “Hideg van és sötét, / a város, mint egy álomban, nem egészen a tiéd.”

Ez már régóta megvolt, de végre sikerült elsütni valahol.  Egyébként Dominik, a szúnyogok királya számomra is rejtély, egy álomból maradt meg. Nagyon izgalmas olyan karakterekkel benépesíteni a számaidat, akikről te sem tudod, kicsodák.

ZG: A Zombie Girlfriend inkább hangulat-, mint szövegközpontú, de a Small Rain szövegét nagyon szeretem, mert arról szól, hogy éjszaka egymás álmaiban találkozunk, amiről a világ egyik legjobb száma, az I Often Dream Of Trains jut eszembe.

Mi volt a legszívmelengetőbb kritika/komment, amit az album kapcsán kaptál?

Galaxisok: Annak örülök, hogy kiderült, a közönségünk képes velünk együtt változni, nem fordulnak el tőlünk azonnal, ha valami szokatlanabbal találkoznak. Szeretem az utakat, amiken járok, de sokkal szórakoztatóbb, ha társaság is akad. És most úgy néz ki, izgalmas utakat járunk majd be közösen.

ZG: Elég csak ránézni a statisztikákra, és elképzelni, hogy valaki Los Angelesben vagy Atlantában éppen az egyik számunkat hallgatja. Lehet, hogy soha nem fogunk eljutni oda, de csodálatos érzés. Lett egy kis amerikai kiadónk is, a Somerwherecold Records, szóval egy lépéssel közelebb kerültünk az álmainkhoz.

Fotó: Komróczki DIa

Van esetleg olyan motívum, amely összeköti ezt az egyébként majdnem egy időben megjelent, mégis teljesen más két lemezt?

Talán az, hogy mindkettő álomszerű, csak máshogy. A Zombie Girlfriend olyan, mint a hosszú nyári éjszakák álmai kamaszkorodban, a Galaxisok pedig inkább a nyugtalanabb álmok világa.

Az új Galaxisok-lemez egyik legkiemelkedőbb része a sok zongorabetét. Ezen a hangszeren kifejezetten az album miatt tanultál meg játszani? Van olyan hangszer, amit hiányolsz a mostani Zombie Girlfriend-lemezről, és amin most ezen felbuzdulva megtanulnál szívesen játszani?

2016 telén felhívott az anyukám, hogy kidobja-e a nagynéném francia nyelvtankönyveit, amik a házunkban porosodnak. Végül arra jutott, hogy nem dobja ki, hátha egyszer még megtanulok franciául. Ettől majdnem elsírtam magam. Pörölycsapásként ért a felismerés, hogy több mint tíz éve semmi újat nem tanultam, semmilyen új készséget nem sajátítottam el, pedig gyerekkoromban úgy képzeltem, folyton tanulni fogok. Innen jött a zongorázás. Azóta sokat foglalkozom zenetanulással, elkezdtem basszusgitározni is. Szeretnék valahol zenélni, nem énekesként, nem frontemberként, hanem zenészként, a háttérben. A Zombie Girlfrienddel most trióban játszunk, ami eléggé korlátozza a lehetőségeket, de a következő lemezen szerintem lesz szinti.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Úgy érzem, a Focipályákon sétálsz át éjszakához képest zeneileg még inkább „elfajult” az új Galaxisok-lemez – ennek például tökéletes példája a Cherokee esküvői jegyzet a fiamnak című, egészében instrumentális dal. Szerintem az első két lemez után teljesen elképzelhetetlen lett volna egy szöveg nélküli Szabó Benedek-dal. Szerinted hatással volt rá a Zombie Girlfriend zeneisége, illetve az a szabadságérzés, amit a ZG ad neked, hogy ezt meglépd?

Már a második lemezen is volt egy instrumentális szám, a Magánbeszélgetések 2, amit Jacopóval, az eredeti billentyűsünkkel közösen írtunk. Az viszont tény, hogy az új lemezen minden eddiginél több szöveg nélküli, csak zenés rész van, mert szerettem volna, ha a hallgatók becsukják a szemüket, és mindenféle képeket képzelnek maguk elé, miközben hallgatják az albumot, a képek pedig sosem a szövegtől jönnek, hanem a zenétől.

A szabadságot nem a Zombie Girlfriend adta, hanem a felismerés, hogy azt csinálok, amit akarok; a Galaxisokkal végtelenül szabadon alkothatunk, mert nincs tétje a dolognak, nem az életünk múlik rajta.

Nemrégiben azt nyilatkoztad, a Zombie Girlfriend-lemezre kicsit talán büszkébb vagy, hiszen az a zenekar most főnixmadárként éledt újjá. Szerinted volt ebben bármi szerepe a Galaxisokkal elért sikereidnek, felbátorodtál, és ezért hívtad újra életre a ZG-t?

Inkább úgy volt benne szerepe a Galaxisoknak, hogy a zenekar egyre intenzívebb jelenléte az életemben felerősített egy hiányt, a Zombie Girlfriend hiányát. Minél sikeresebbek lettünk a Galaxisokkal, annál jobban hiányzott a másik zenekar. Most, hogy mindkettő aktív, nagyon elégedett vagyok.

A Szabó Benedek és a Galaxisok hamarosan országos turnéra indul – Budapesten a rekordidő alatt telt házas november 2-ai A38-as koncert elé még egy napot beiktattak, amire jegyek még itt kaphatóak.

Címkék: , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás