“Mindig sötét vagy melankolikus dolgokból inspirálódom” – Hegyi Dóri-interjú

2016.02.29., 19:33

A székesfehérvári Hegyi Dórit “hiteles források” már csak úgy emlegetik a budapesti éjszakában, mint a “legfeketébb hangú fehér nőt a városban”. A 26 éves énekes-dalszerző a walesi fővárosban tanult popzene szakon , így amellett, hogy a reklámzeneírásban is otthonosan mozog, hangja nap mint nap felcsendül a rádiókban a Belau vagy a Mius dalaiban. Itthoni munkái kapcsán beszélgettünk Dórival külföldi tanulmányairól, a zeneterápiáról, dalszerzésről és az iamyankkal közös EP felvételeiről.

A walesi Cardiffban végezted zenei tanulmányaidat. Hogyan hatott rád az ott eltöltött idő?

Mivel a kiköltözés a ,,helyét nem találó, mindentől szenvedő” tinédzser énem ötlete volt, így nagyon pozitív hatással volt rám. Kilökött a komfortzónámból. Eleinte rengeteget szenvedtem az egyedüllét, a családom hiánya, a hirtelen jött teljes önállóság és a kulturális különbségek miatt. Kellett hozzá két-három év, mire megszoktam, hogy angolul kell tanulnom, bevásárolnom, gondolkodnom, barátkoznom – szóval élnem. Viszont annak ellenére, hogy számomra inkább volt megterhelő ez a négy év, mint kellemes, semmit sem csinálnék vissza.

“Csak pozitív irányban változtam az életem minden területén.”

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Ha jól tudom, szakdolgozatodban a zeneterápiával foglalkoztál, ami már önmagában elég izgalmasan hangzik. Miért érdekelt a zenének ez az ága? Használod a mindennapokban?

Az egyik zenekultúra előadáson meg kellett néznünk egy videót, amiben a teljesen siket Evelyn Glennie hihetetlen bravúrral játszott ütős hangszereken. Ez adta az ihletet ahhoz, hogy a zenét atomjaira bontsam, és egy teljesen más megvilágításba helyezzem a szakdolgozatomban. Olyan alanyokkal dolgoztam, akik születésüktől kezdve siketek voltak, illetve nagyon korán hallássérültté váltak. Számukra a zene több, mint egy rádióban fél füllel hallott szám. Mivel Magyarországon tudtommal nincsen zeneterápia mesterképzés, ezért sajnos egyelőre nem tudom továbbfejleszteni magam, és gyakorlatban alkalmazni a tanultakat.

Még mindig ingázol magyar és más országhatárok között, vagy inkább hazai projektekben veszel részt?

Nemrég voltam Németországban stúdiózni a Jazzanova egyik tagja és egy fiatal berlini producer felkérésére. Két számukban működtem közre, mint vokalista és szerző. Ezen kívül inkább magyar projektekben vettem és veszek részt. Ősszel jött ki a Belauval (Kedves Péter) közösen írt Island of Promise című számunk és pár hónapja a Miussal (Álmos Gergely) szintén közösen készített Delusional, ami egyébként nagyon a szívemhez nőtt.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Angolul írsz dalszövegeket, bár magyarul is énekeltél már, és nekem úgy tűnik, mintha egy teljesen más embert hallana az ember, amikor más-más nyelven énekelsz. Miért tartasz ki az angol dalszöveg mellett?

Szerintem manapság már nehéz igazán jó, nem elcsépelt dalszövegeket írni magyarul. Részben talán a magyar kötöttsége miatt, részben azért, mert az emberek lusták (az általánosítás ellenére itt most leginkább magamról beszélek). Szeretnék egyébként a magyar számaimmal is foglalkozni majd. Az angol mellett azért tartok ki, mert van benne egyfajta nyelvi szabadság, el lehet harapni a szavakat, könnyebb rímelni, ritmizálni. Mondom, lusta vagyok.

Amikor belekezdesz egy dal írásába, milyen forrásokból merítkezel? Érzelmekből, gondolatokból esetleg élményekből?

Pár évvel ezelőtt a saját érzéseimet vettem alapul, ami serdülőkori szerelmeim metaforikus köntösbe csomagolását jelentette. Aztán az egyetemi éveim alatt elkezdtem egyre kevésbé komolyan venni a szövegeimet. Zavart a bennük lévő naivitás és egyszerűség. Akkoriban egy jóval nehezebb élethelyzetben voltam, így az érzéseim átalakultak.

“A tapasztalataimból, megfigyeléseimből merített ihlet kezdett el egyre aktívabban részt venni a zenémben.”

MIUS_A38_4009

fotó: Schöff Gergely

A dalaidat van, hogy férfi szemszögből írod meg. Ez mennyire jellemző, és miért?

Ez így van. Mindig sötét vagy melankolikus dolgokból inspirálódom. Mostanában a legjobban az egymástól való eltávolodás foglalkoztat, a nemek közötti súrlódások miértje. A szövegeimben férfiak általam vélt, mai nőkről való gondolatait fogalmazom meg. Az első EP-met mindenképpen egy előre eltervezett koncepció alapján alakítom.

“Szeretném, ha minden egyes alkotóeleme olyan lenne, mint egy kirakós darabja, amit összetéve egy nagy, egész képet kap majd a közönség.”

Melyik az a hangszer, amelyik a legközelebb áll hozzád? Van ennek valamilyen története?

A zongora. Édesapámtól kaptam egy Bösendorfert kiskoromban, és beleszerettem. Igaz, akkor még egyetlen billentyűje is nagyobb volt, mint én.

Van számodra olyan előadó, aki amolyan ős-inspiráció?

Az ezerarcú David Bowie. Mindig is csodáltam, hogy képes volt a folytonos megújulásra, viszont ez nem ment a zene rovására.

MIUS_Toldi_0720

fotó: Schöff Gergely

Egy alkalommal meséltél a barátaidról, akikkel együtt nőttél fel, és akik szintén zenei pályára álltak. Olyan őszinte rajongással beszéltél róluk és az egymás között kialakult kapcsolatról, hogy úgy tűnt, legszívesebben egy hegy tetejéről adnád ezt a világ tudtára, torkod szakadtából ordítva. Mesélnél ezekről a kapcsolatokról? Mitől vált ez ilyen különlegessé számodra?

Ennyire drámai lettem volna? Székesfehérvárról rengeteg csodálatos zenész került ki, akik közül néhányat úgy érzem, a barátomnak mondhatok. Mindig is tiszteltem bennük azt a kitartást, céltudatosságot és szenvedélyt, ami belőlem legtöbbször, úgy érzem, nagyon nehezen bújik elő. Egyébként a Blahalouisiana együttes tagjairól és iamyankról beszélek. (Hallgassátok meg a számaikat, nagyon jók!)

Most éppen miken dolgozol? Inkább saját projekteken, vagy vannak kollaborációk is a palettán?

Egy ideje már próbálok összehozni egy EP-t Yank segítségével, csak kicsit áll a dolog. Most már kollaborációkkal nem nagyon szeretnék foglalkozni.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Milyen tervekkel készülsz a jövőben? Szerepel köztük olyan, amit már régóta szövögetsz?

Egyelőre az a legfőbb célom, hogy az EP-t kihozzam, és kicsit megismerje a közönség az ,,igazi” Dórit. A többi majd utána kiderül.

Címkék: , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás