Henri Gonzo
„Mindig jönnek napok, amikor rájövök, hogy mit csináltunk, és hogy miért érte meg” – Henri Gonzo-interjú
Tavaly Groningenben, a Eurosonic showcase fesztiválon barátkozott össze Szőke Barna rendező és Szilli Tamás operatőr a Fran Palermóval. A találkozásból másfél éves együttműködés lett, a végeredmény pedig a Henri című dokumentumfilm, amely a banda multiinstrumentalista frontemberét, Henri Gonzót követi számos koncerten át és azokon kívül is. A július 12-én a Bánkitón debütáló film kapcsán interjúztunk a főszereplővel, aki megosztott néhány háttérinformációt a forgatás hátterével kapcsolatban, de szóba került az aktuális filmzeneszerzői munkája, a Fran Palermo nemzetközi tervei és a hazai zenekarok exportképessége is.
Rólad, illetve a Fran Palermóról készült egy dokumentumfilm, amely a felvezető szerint nemcsak a kulisszák mögé enged bepillantást, hanem téged is sokkal közelebbről bemutat. Hogy merült fel egyáltalán ennek a filmnek az ötlete?
Az ötlet Szőke Barnáé és Szilli Tamásé. Nagyon mélyre nem mentünk, mert a cél nem az volt, hogy bulvársztori legyen, sem pedig az, hogy botrányfilm. Sokkal inkább egy időszakot mutat be a hazai zenei szférában, és néhány történetet mesél el a film rólunk.
Másfél évig követtek kamerával – ez mennyire befolyásolt, vagy épp zavart? Meg tudtad szokni, hogy folyton a nyomodban jár egy operatőr? A többiek hogy viszonyultak ehhez a helyzethez?
Fogalmam sem volt, hogy mit kezdjek ezzel a helyzettel, és sok frusztrációt okozott, mert eleinte nem tudtuk, mit akarnak elmondani a filmben, vagy egyáltalán mi az, amit mi fel merünk vállalni, akár személyes családi ügyekről, akár zenekari kulisszákról volt szó. Végül kompromisszumokat kötöttünk, és szép lassan haladva felvettünk ezt-azt.
„Én a Veszprémi Utcazene Fesztiválon láttam őket először. Akkor nem tetszett a zene, amit csináltak, ellenben olyan lazaság áradt a kis csapatból, hogy csak pislogtam, amikor megtudtam, hogy milyen fiatalok. Bevallom, még kicsit irigy is lettem (jó magyar zenészszokás szerint), hogy nemá’, ilyen fiatalok, és ekkora a közönségük? Ezt hogy? Miután megjelent az első lemezük, már rajongó lettem, és mai napig szeretem a zenéjüket.” (Szőke Barna, rendező)
A koncerteken kívül mi mindenbe engedtél még bepillantást? Tényleg megtudjuk majd, ki is valójában Henri Gonzo?
Amint mondtam, nem lett bulvárfilm. Nem folytunk bele mélyen sem a családi hátterembe, sem a magánéletembe szerencsére. Ettől kifejezetten tartottam amúgy az elején, mert attól féltem, hogyha nem lesz benne ilyesmi téma, akkor mit akarnak, hogyan beszéljek a gyerekkoromról? Végül a zenei vonalon haladtunk végig, bár így is rengeteg történet maradt ki – lehet, hogy majd ha megöregszünk, valamilyen formában folytatódik a sztori.
Az erdélyi turnétok pillanatait ti magatok rögzítettétek. Megbeszéltétek, hogy mit akartok megmutatni magatokból (ha nincs „rendezői felügyelet”), vagy teljesen spontán került elő a kamera?
Teljesen spontán kameráztuk végig, de szinte semmit nem mertünk belerakni a filmbe. Na jó, vannak jelenetek, amik megmaradtak, de van, amit nem bírt volna el most egy “portréfilm”…
Voltak olyan pillanatok, amikor esetleg nem engedted a forgatást, vagy utólag vágattál ki valamit?
Nem nagyon folytam bele. Olyan volt, hogy halogattam, mert tartottam tőle, de nem igazán szóltam bele.
Összességében mit adott neked ez a dokumentumfilm-forgatás?
Egyelőre még nem tudom megfogalmazni. Sokáig aggódtam, hogy mi van, ha visszafele sül el, de ez majd a közönségen és a filmen múlik.
Kurva nehéz huszonévesen úgy elmondani az “életsztoridat”, hogy ne mondj olyat, ami magánügy, mégis legyél érdekes…
„A legjobb pillanat nekem az volt, amikor Henrinél forgattunk egy fél napot. Befejeztük forgatást, és már éppen indultunk volna, amikor Henri leült a zongorájához, és elkezdett játszani csak úgy. Baromi jól szólt, úgyhogy gyorsan bekapcsoltuk kamerát, és felvettük. Ez egy megismételhetetlen pillanat volt, ami remélem, majd a filmen is átjön.” (Szilli Tamás, operatőr)
Sokszor hangsúlyozott tény, hogy mennyire fiatalon indult a Fran Palermo története, és hogy még mindig csak 24 éves vagy, miközben már annyi mindent megéltél az együttesnek és saját magadnak köszönhetően. Tíz évvel ezelőtt így képzelted a jövőbeli életed?
Tíz éve még azt sem tudtam elképzelni, hogy milyen lenne, ha volna egy zenekarom. Azóta vannak dolgok, amelyek úgy alakultak, ahogy szerettem volna, és voltak olyanok, amelyekért nagyon sokat kellett dolgozni és szenvedni.
De mindig jönnek napok, amikor rájövök, hogy mit csináltunk, és hogy miért érte meg.
A Senki nem megy sehova munkacímű Hartung Attila-film zeneszerzésében is részt veszel Konsiczky Dáviddal a Csaknekedkislányból. Hogy jött ez a felkérés? Miben más most egy filmzenén dolgozni? Hogyan áll össze a zenei anyag egy még nem kész film esetében?
A rendező, Hartung Attila keresett meg, már ismertük egymást. Először főszerepléssel kapcsolatban beszéltünk, de nem tudtam most bevállalni, viszont felajánlottam, hogy nagyon szívesen dolgoznék a film zenéjén, és ennek nagyon örült. Egyelőre egyeztetgettünk, én hangulatzenéket küldtem neki. Pár nap múlva vége lesz annak a forgatásnak, és amikor megkapom a nyers vágásokat, majd akkor állok neki foglalkozni vele. Eddig már sok demót is írtam, de sok múlik azon, hogy milyenek lesznek a felvételek, szóval még várok.
Az NKA Hangfoglaló Programja által egy nagyobb támogatást nyertetek első nemzetközi turnétok megvalósítására. Ezt mikorra tervezitek, hány állomással, és mely országokba? Hogy álltok a megszervezésével?
Ezt a menedzserünk szervezi egy ideje, ha minden igaz, hatnapos lesz, érintve Prágát, Berlint és a nagyobb lengyel városokat.
Képviseltétek hazánkat több showcase fesztiválon is – ezek a lehetőségek hogyan segítették a külföldi terveiteket? Azért pályáztatok most, mert mostanra érett be egy nemzetközi turné igénye?
Pontosan, egy lengyel promóter segít most ebben a turnéban nekünk.
A HOTS (Hungarian Oncoming Tunes) szerint egyike vagytok a legexportképesebb hazai előadóknak. Szerinted manapság mi tesz egy zenekart azzá?
Szerintem színvonalas produkció, karizma, divat, stílus, erő és még ilyenek.
Dokumentumfilm-megjelenés és aktív nyári koncertszezon, valamint a tervezett nemzetközi turné mellett saját zeneszerzési fronton hogy álltok az esetleges új dalokkal?
Egy teljesen új anyagon kezdtünk el dolgozni. A terveink szerint egy nagylemez lesz ebből.
A Henri című dokumentumfilm július 12-én 17:30-kor debütál a Bánkitó Fesztiválon, a Polgármesteri Hivatalban. Facebook-esemény itt!
