Merengős utazás az elektronika világában – John Lemke: People Do

Varju Kitti
2013.07.26., 10:35

A Berlinből származó, de már jó ideje Glasgow-ban alkotó John Lemke az elmúlt években sokrétű munkásságával vetette meg lábát a zeneiparban. Rendszeresen tölti meg zenével különböző brit tévéműsorok és dokumentumfilmek képsorainak hátterét, az elismert brit hegedűs-zongorista hölgy, a már nálunk is bemutatkozott Poppy Ackroyd koncertjeinek állandó résztvevője, most pedig első szólólemezével lép ki a háttérből. A People Do kilenc szerzeménye változatos témákban gazdag, impresszív utazásra invitál minket az elektronika világában, hogy röpke 40 percre kiszakítson a hétköznapok monotonitásából. Fejhallgatósok előnyben!


John Lemke filmekhez köthető munkáinak sora igen meggyőző (erről honlapján is ízelítőhöz lehet jutni), emellett olyan neves csatornák dokumentumfilmjeihez szerzett zenét, mint a BBC vagy a Channel 4. Tavaly jelentette meg debütáló albumát Poppy Ackroyd (bemutatkozása itt), aki ugyan egyedül rögzítette lemezének minden egyes hangját, fellépésein azonban már nem tudta újra megvalósítani ezeket a folyamatokat, így segítségül hívta Lemkét. A zeneszerző vette át az uralmat az effektek és mindenféle egyéb háttérzene kreálása felett, és ezzel Ackroyd teljes jogú zenésztársává vált a színpadon. Most viszont eljött az idő, hogy kilépjen az árnyékból, és akár egymaga is fellépjen saját munkájával: a felvezetésként kiadott Walizka EP után érkező People Do c. albumával újabb nívós elektronikus anyaggal gyarapodott a zenei piac.

john

Ereje abban rejlik, hogy mire egyszer lefut a lemez, már érezni lehet, hogy ebben sokkal több van, mint amennyire első hallgatás után körvonalazódik. Elég egy-egy éppen jókor felbukkanó dallamív, néhány fülbemászó ritmus, és máris szétterjed a fülünkben az a lassan kibontakozó vágy, hogy érdemes újra és újra nekifutni a People Do repertoárjának. Gerjednek az elektronikus hanghullámok, hol erőteljesen, hol finomkodva dübörögnek a ritmusok, és szerencsére az igazi hangszerek sem lettek kifelejtve a hatásos összkép érdekében. Többször fülelhetjük áhítattal a hegedűt Kim Moore előadásában, de üde hangfoltként tündököl a szaxofon is, hogy az egyik legerősebb számmá emelje ki a Shatterboxot, a Nolands és a When We Could taktusaiban pedig a zongora bontakozhat ki teljes valójában. A billentyűket persze máshol is felismerhetjük különböző torzításokkal átalakítva, hiszen senki sem mondta, hogy csak a tradicionális módon szólhat jól.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Kilenc szerzeményen keresztül sodródunk a fejünk bólogatóizmát sokszor mozgásra kényszerítő dallamokon át, miközben alig van megállás. Jókor és jó helyen érkeznek a figyelemfelkeltő pillanatok is. Fel-felkapjuk a fejünket, hogy mennyire tökéletes harmóniában a stílusidegen szaxofon a Shatterbox dübörgő alapjaival, és elképedünk, mennyire nem unalmas a hétperces Ivory Nights, amiben egyszerűen minden a helyén van, és kitűnően vezet minket a mennyei hegedűszóló a katartikus kiteljesedés felé. Ez a dal hivatott reprezentálni a People Do világát, mint az első klipes szerzemény az albumról: a fentebb megtekinthető kisfilm tökéletesen adja át azt a hangulatot, amit mind az Ivory Nights, mint a teljes lemez kíván érzékeltetni. Mi is ugyanúgy utazunk, akár az operatőr, de mi az összes többi dalt is el tudnánk képzelni aláfestő zeneként a fenti képsorokon merengve. Nem hiába, Lemke filmzenés múltja sokoldalúan tükröződik szólóalbumának dallamvilágán is.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A People Do nagy előrelépés lehet Lemke életében, hiszen végre nemcsak képsorok mögé bújtatott zeneszerzőként és háttérzenészként, hanem saját koncerteket is vállalható, teljes jogú előadóként léphet elő. Teheti mindezt egy olyan anyaggal, amely fokozatosan érik be, és furmányosan építi fel magát. A ritmikus szerkezet néhol szenved csak törést: a Dorothea I és II ugyan belassul, és megálljt parancsol a kényeztető ritmusok ívének, de csak azért, hogy kicsit leülepedhessünk és elmerenghessünk.

Előadó: John Lemke
Cím: People Do
Kiadás éve: 2013
Kiadó: Denovali
Honlap: www.lostinsounds.com
Értékelés: 8/10

Bár egy viszonylag ismeretlen előadóról van szó, és népszerűsége sem közelíti meg kortársainak szintjét, mégis érdemes esélyt adni ennek a fiatalembernek. Instrumentális szerzeményei olyan atmoszférát teremtenek, amely minket is magába szippant, és kellemesen cirógat órákon át. Mert hiába jelent csupán negyvenpercnyi zenét a People Do, valószínűleg már az első lejátszás után az újraindításra fogunk szavazni – újra és újra.

Szerző: Varju Kitti

Címkék: , , , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás