Lorde: királyi rangon, mégis unottan

2014.01.29., 8:17

A piszkosul fiatal Lorde Royals című számával majdnem a világvégéről robbant be a zenei köztudatba, amit megjelenése óta szinte éjjel-nappal játszanak a rádiók. Az aucklandi lány 13 éves korában szerződött a Universalhoz, azóta elsősorban a szintén új-zélandi Joel Little-lel közösen ír saját számokat, amelyek az art pop, az indie pop, a minimal és az elektronika jegyeit viselik magukon. A következőkben sorra vesszük Lorde sikerének és zsenialitásának titkát.


Az új-zélandi Lorde a 2013-as év egyik legnagyobb felfedezettje, aki tiszta hangjával, egyszerűségével, na és nem utolsó sorban szépségével – ami néha tündéri, néha inkább jégkirálynőre emlékeztető – hamar megbabonázta a világot. Ella Maria Lani Yelich-O’Connor, vagyis színpadi nevén Lorde, már egészen gyerekkora óta a művészeteknek szenteli életét: 5 évesen drámaórákra járt, tizenévesen pedig már saját dalokat írt.  “Mivel anyukám költő, rengeteg könyvünk van otthon és meglehetősen sokat olvasok. Valamiért ez sokkal nagyobb hatással van rám, mint a zene.” – vallotta be az énekesnő. Irodalom iránti szeretete és olvasottsága a dalszövegein is érezhető: örömmel használ metaforákat és néhány sorában még költői kvalitása is megcsillan.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Lorde, Royals, Queen bee, beauty queen, csupa nemesi rang mindenütt, de mégis miért? A fiatal énekesnő csodálja az arisztokrácia és a királyi család “varázslatos” világát, és ebből a bűvöletéből gyakran merít szövegeihez is. A nemesi kategóriákkal és az úri világra jellemző tulajdonságokkal címkézi fel a fiatalok életét is: pletykák, üres beszédek, méhkirálynők. Nem hanyagolhatjuk el azt a tényt sem, hogy művészneve is az arisztokrácia világából ered – ami a kezdetekben még Lord volt -, ám, hogy elkerülje a túl férfias hatást, megtoldotta egy e-vel.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A finom elektropop, a minimalista, lüktető és olykor unott hangzás, ami a Royals-ban is megmutatkozik, jellemzi Lorde Pure Heroine lemezét. Az előbb említett unottság, ami folyamatos visszatérő elemként működik, nem feltétlenül rossz: tökéletes tükrözése a mai tinik hangulatának, akik könnyedén azonosulhatnak vele – reméljük Miley Cyrus helyett inkább ő lesz a példakép -, így nem meglepő a hatalmas siker. Noha a Royals-nak köszönheti a számtalan elismerést – na és persze a frissen megnyert Grammy-díjat az év daláért – és a népszerűséget, a lemezen találhatunk még igazán remek és bátran kísérletező dalokat, mint a Ribs, Team vagy a Tennis Court.

Úgy tűnik, a szakmának is bejön, amit az ifjú tehetség csinál, hiszen négy Grammy-díjra is jelölték, amiből kettőt megnyert: övé az év dala és az év legjobb pop előadása – természetesen a Royals-ért, amit a gálán el is énekelt, egészen meglepő és különleges előadásmódban. Ám a dal újabb díjat hozhat neki, hiszen egy jelöléssel büszkélkedhet a február 19-ei Brit Awards-on, ahol a legjobb nemzetközi előadó kategóriában száll versenybe Lady Gagával, Katy Perry-vel és Pinkkel. Mi reméljük a legjobbakat, bár a két Grammy már így is elég menő.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Szöveg: Fürdős Zsanett

Címkék: , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás