A londoni Arthur Beatrice indie-pop kvartettje közel három évvel ezelőtt hallatott először magáról, Working Out című bemutatkozó albumuk mégis csak idén februárban került kiadásra. Dalaikat a hivatalos megjelenés előtt egyesével tette közzé a zenekar kedvenc zenei oldalain és blogjain (NME.com, disco naïveté, Yours Truly, The Line Of Best Fit stb.), így pár nap leforgása alatt minden jelentős zenei magazin a két énekes, Ella Girardot és Orlando Leopard között játszódó duettek új mestereiről beszélt, akiket a gitáros Hamish Barnes és a szövegíró-dobos Elliot Barnes testvérpár tehetsége tesz teljessé.
Február végén jelent meg a bemutatkozó albumotok, a Working Out. Mit mond el az album rólatok? Milyen érzés, hogy gyakran a The xx-hez hasonlítanak benneteket?
Természetesen jól esik, hogy egy olyan zenekarhoz hasonlítanak bennünket, ami ilyen sokat tett a modern zenéért, de szeretnénk, ha a saját munkánkat is elismernék. Elég összetett a hangzásunk, ami remélhetőleg segít abban is, hogy rátaláljunk a saját helyünkre a zenei világban. Azt hiszem, jó úton haladunk efelé, és reméljük, hogy az összehasonlítás inkább csak arra utal, hogy onnan kezdtük, ahonnan a The xx zenekar is.
Ők egyébként hatással voltak rátok? Mi inspirálja az alkotómunkátokat?
Ez egy jó kérdés, mert nehéz szavakba önteni azokat a tényezőket, amik hatással vannak ránk. Számos zenekart említhetnénk, akik mind zeneileg, mind szövegileg megihlettek minket, de emellett ott van még a film, a művészet, a televízió és a könyvek is, és még nagyon sok minden. A Grand Unionhoz készült videónkban is szerepel ezekből jó pár, Egon Scheile például Micimackó mellett ül a klipben, ami jól mutatja, hogy milyen széleskörű is az érdeklődésünk.
Az első dalotok, a Midland még 2012-ben jelent meg. Miért vártatok majdnem egy évet az első EP-tek kiadásával?
Hosszú volt az út a Midland eredetije és a végső verzió között. Sok producerrel kellett együtt dolgoznunk ahhoz, hogy végül meghozzuk a döntést, hogy saját magunk készítjük el az albumot, maga a lemezfelvétel pedig azért húzódott el, mert rengeteg újat tanultunk a stúdiómunka során.
Több mint 70 demófelvétet készítettek az albumhoz. Hogyan válogattátok ki, hogy mik kerüljenek fel aztán az albumra? Hogy néz ki nálatok az alkotói folyamat?
Mindenkinek megvoltak a saját kedvencei, ami eléggé megnehezítette a válogatást. Végül kiválasztottuk azokat, amik tényleg kiemelkedtek, majd dolgoztunk rajtuk még kicsit a stúdióban, mielőtt egyáltalán elkezdtük volna felvenni őket. A felvételek során aztán kiderült, hogy néhány dal erősebb a többinél, azok a dalok, amik pedig felkerültek az albumra, már együtt egy szerves egészet alkotnak.
Igazi „DIY” (Do It Yourself, azaz Csináld magad! – szerk.) előadónak számítotok. A saját stúdiótokban dolgoztatok az elmúlt években. Milyen előnyei vannak annak, hogy mindent magatok csináltok?
Miénk a teljes kontroll! Szerencsések vagyunk, hogy olyan kiadónál vagyunk, ahol erre lehetőség nyílik, miénk a végső döntés a lemezborítótól kezdve a remixen át egészen addig, hogy milyen bandákkal lépünk fel. Ez a mindenre kiterjedő kontroll teszi lehetővé, hogy az egész egy egységes képet mutasson.
Ha már a személynél tartunk: a saját zenei ízléseteket kik formálták? Gondolok itt korai kedvenc előadókra és zenészekre, vagy arra, akit akár szívesen elhívnátok egyszer közös munkára.
Mindannyian imádjuk David Bowie-t, David Byrne-t, Mark Hollist és a popzene szokatlanabb oldalának számos úttörőjét. Közülük bárkivel fantasztikus lenne együtt dolgozni.
A Late-hez készült új videótok tökéletes összhangban van a dal mondanivalójával. Mi adta az ötletet a videóhoz?
A Midland videójában azt mutattuk be, hogyan élünk meg egy feszültséggel teli helyzetet, ehhez pedig a táncot tartottuk a legjobb eszköznek. Egy szakítás köré épült az egész történet, már-már erőszakos, de végül nehéz eldönteni ki bánt kit igazából. A történet bármire ráillik, a szerelmi kapcsolatokon át egészen addig, hogy miként éljük meg a saját problémáinkat, a feszültség mindenütt jelen van. A Late-hez szintén egy erős klipet szerettünk volna, azonban itt magáé a történeté és a cselekményé a főszerep. Természetesen itt is egy kapcsolat áll a képek fókuszában, ami talán most kezdődik, vagy el is múlt. Ezt döntse el mindenki maga, minden rátok van bízva.
Gondolom már készültök a nyárra is, és azzal párhuzamos fesztiválszezonra. Van olyan fesztivál, amin mindenképpen szeretnétek fellépni egyszer?
Jó pár brit és európai fesztiválon játszunk idén, többek között a Bestivalon és a No6 Fesztiválon is. Ahol mindenképpen szeretnénk egyszer majd fellépni, az a Montreux Jazz fesztivál. Talán kicsit furán hangzik, de számos legendás koncertet rögzítettek ezen a fesztiválon, például a Talk Talk 1986-os fellépését is. Emellett olyan sok különleges helyre szeretnénk eljutni, ahányra csak lehet!
Milyen terveitek vannak 2014-re az album megjelenésén kívül? Láthat titeket a magyar közönség a közeljövőben?
Jó lenne Magyarországra is ellátogatni még idén, reméljük sikerül! Lesz egy kisebb turnénk, és egy különleges élő show-val is készülünk az április 8-i londoni lemezbemutatóra, emellett pedig szeretnénk új dalokat is írni.
Interjú: Rakos Ágnes
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.