“Képtelen vagyok a gyors munkára” – Art Department interjú

a
2012.05.7., 19:51

Az Art Department a kanadai electro/techno/house szcéna jelentős képviselője, akiknek nevét nem csak a tengerentúl ismerik, turnéjuk során az európai országokat is érintik. A nyáron Szerbiában, az EXIT fesztiválon is fellépő formáció egyik tagja – a No. 19 kiadó atyja – Jonny White válaszolt a kérdésekre.


Meséljetek egy kicsit magatokról, illetve arról, hogy milyen zenét játszotok azoknak, akik nem hallottak még rólatok.

Jonny: Az én nevem Jonny White… és alkoholista vagyok. Kenny és én Torontóból származunk, jelenleg épp Toronto és Barcelona között ingázok, Kenny pedig Toronto és London között. Már mindketten régóta dj-zünk, Kenny, több mint 10 éve foglalkozik zeneszerzéssel, én körülbelül 6 éve. Ahogy felkerültem Torontoba, külső szemlélőként arra a megállapításra jutottam, hogy Kenny a legmegbecsültebb torontói dj, és jelentős nemzetközi sikereket is elért. Mindez körülbelül egy évtizede volt, amikor Tiga kiadójánál (Turbo Label) dolgozott.

Hogyan találkoztatok Damian Lazarus-szal és az ő Crosstown csapatával?

Jonny: Körülbelül 6 éve lehetett, amikor felvettem őt a reptéren, hogy játsszon a csapatommal Canada Day-en, Torontóban. Heti rendszerességgel szerveztünk kis csütörtöki dzsemborikat. A klub, ahol fellépett volna, hangtechnikai problémákkal küzdött, így végül nálunk kötött ki. Képzeld el, ha nem így lett volna, utunk talán sosem keresztezi egymást. Körülbelül 4 évvel később, a rengeteg közös fellépés, fesztivál és afterparti alatt összebarátkoztunk, és Damian felkért minket, hogy készítsünk egy remixet a Crosstown-nak. Ez volt végül is az első alkalom, hogy Kennyvel együtt szereztünk zenét. A projekt sikerességéhez biztos vagyok benne, hogy nagyban hozzájárult az, hogy a Damian kiadója, a Crosstown Rebel gondozásában jelent meg.

Milyen eszme áll a te kiadód, a No. 19 mögött? Hogyan döntöd el, hogy kinek a lemeze illik bele a képbe?

Jonny: Azt hiszem van egy különleges hangzás, amit keresek, talán úgy tudnám leírni, hogy a nyers és friss produkciók után kutatok, de tudat alatt valami olyan dolgot keresek a zenében, amitől a kiadónak magának is lesz egy egységes képe, hangulata. Persze inkább a jó zenék és a tehetségek megtalálása van előtérben, mint a kiadó imázsának kiépítése. A koncepcióm az, hogy azt szeretném, ha nagyszerű albumok kerülnének csak ki a kezeink közül, legyen szó akár techno, house, hip-hop vagy alternatív stílusról. Mindig a WARP kiadó szolgált számomra mintául, ha visszatekintek az elmúlt 20 évre. Szeretném, ha büszke lehetnék minden egyes albumra, amit kiadtunk, stílustól függetlenül

A projektek, partik elnevezése kapcsolódik bármiféle módon egymáshoz vagy csak véletlenszerűek? Egyszer összeérnek majd a szálak, és kiderül, mi a kapcsolat az Art Department, a The Drawing Board, a Social Experiement vagy az No. 19 között? Vagy csak egyszerűen jól hangzanak?

Jonny: Egy kicsit mindkettő. Az Art Department egy különleges név, amit már régen kitaláltam, és vártam, hogy valamire ráaggathassam, eredetileg úgy volt, hogy a No. 19. kiadó leányvállalata lesz, amit Kennyel akartunk alapítani. A No. 19 nevet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19-es cikkéből (Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához) vettem. Ez egy marketingstratégia része, hogyan tálalod, és hogyan tudod eladni a terveidet. Nem kell szükségszerűen kapcsolódnia az elnevezéseknek egymáshoz, de úgy gondolom, van egy tematika, ami mindenben ott rejlik, amit csinálunk.

Mit gondolsz, miben változott vagy fejlődött a zeneszerzési metódusod az első lemezed óta? Olvastam egy interjút, amiben azt nyilatkozod, nagyon fontos a digitális és analóg módszerek alkalmazása közti egyensúly. Van valami újdonság, akár egy szoftver, amit mostanában kezdtél el használni?

Jonny: Nem gondolom, hogy a metódusok változnának, legalábbis nálam nem. A legnagyobb változás nálam az, hogy szórványosan írok zenét, olyan típusú fickó vagyok, aki lassan szeret dolgozni (vagy csak képtelen vagyok a gyors munkára). Szeretek néhány hétig jobban belemerülni, foglalkozni minden olyan dologgal, amit megírtam, akár szükséges, akár nem, hogy pontosan úgy szóljon, ahogy én akarom. Ezt nagyon megnehezíti a turnézás. Ráadásul úgy nem is nagyon tudok írni, hogy úton vagyunk, pedig Kenny simán belekezd legalább dolgokba a laptopján a repülőn vagy a hotelszobában, aztán hazaviszi a kezdeményt a csodálatos torontói stúdiójába, hogy tovább dolgozzon rajta. Én viszont szeretek a saját stúdiómban lenni, monitoron csinálni a zenét, és nem fülhallgatón át hallgatni, és szeretek folyamatosan dolgozni, nem csak 1-2 napot egy héten. Mostanában igyekszem időt szakítani erre.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Mik a jövőbeli terveitek? Készültök új albummal, vagy esetleg élő projekttel?

Jonny: Szeretnénk, ha sűrűbbek lennének az élő fellépések, bár ezt mindig eltervezzük, aztán máshogy alakul. Túl sok az utazás, a remixek, amiket határidőre el kell készítenünk, meg persze közben élvezni is kell az életet, szóval ez mindig a háttérbe szorul. De eldöntöttük, hogy hamarosan elkezdünk dolgozni a következő albumunkon, amit ezúttal eleve úgy szeretnénk megírni, hogy a közeljövőben élőben is tudjuk játszani őket. Lesznek még újdonságok az elkövetkezendő hónapokban: Jones & Art Department közös kislemeze, az ’Our Time In Liberty’, a Storm Queen-nek készített remixünk, két új Art Department dal.

Ha választhatnál melyik ma is élő zenésszel dolgoznál szívesen együtt?

Jonny: Azt hiszen David Byrn-t választanám. Nem azért, mert az ő zenéjét szeretem a legjobban vagy mert a Talking Heads lenne a kedvenc bandám, hanem a személyisége miatt. Lenyűgöz a zenéhez való hozzáállása, ahogyan az interjúk során nyilatkozik, úgy gondolom, hihetetlenül inspiráló tapasztalat lenne. De csak épp ő ugrott be elsőre, rengeteg olyan tehetséges ember van, akikkel megtiszteltetés lenne együtt dolgozni. Nemrégiben találkoztam az egyik kedvenc női énekesemmel, Martina Topley – Bird-del és már alig várom, hogy együtt dolgozhassak vele.

Milyen lemezeket vársz legjobban az idén?

Jonny: Hát ez most lehet érdekesen hangzik, de…. azokat amikhez közöm van. Ha tudnám, hogy a többi kiadó mit tartogat idénre, akkor lehet, hogy azokat is várnám. De annyira tehetséges emberekkel vagyok jelen pillanatban körülvéve, hogy ha az ő lemezeik megjelenését nem várnám, akkor az azt jelentené, hogy valamit nagyon rosszul csinálok.

Milyen fellépésre számíthat az Exit Fesztivál közönsége?

Jonny: Nagyon hangosra!

Szerző: hepi & a

Címkék: , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás