Avatar photo
2020.12.9., 19:37

„Kell, hogy legyen bennem valamilyen tartalom, különben semmi értelme az egésznek” – slowthai-interjú

Slowthai 2019-ben jelentette meg debütáló lemezét, a politikai töltetű és beszédes című Nothing Great About Britaint. Ez nagyon hamar az utóbbi évek egyik meghatározó brit anyagává vált, de a rapper botrányokkal is felhívta magára a figyelmet. Azóta dolgozott együtt többek között a Gorillazzal és a Disclosure-rel, utóbbival közös számát pedig Grammy-díjra is jelölték. Slowthai mindezek után bejelentette második albumát, amely TYRON címmel fog érkezni 2021. február 5-én, mi pedig ennek apropóján beszélgettünk vele a jövőjéről, az NME-díjátadós incidenséről és természetesen az új lemezről.

For the English version of this interview, please scroll down!

 
 

A debütáló lemezed igen nagyot szólt, amely lényegében egy kíméletlen korkép volt Nagy-Britanniáról. Úgy hoztad össze az utóbbi évek egyik legfontosabb brit albumát, hogy minimálbéres munkákból csöppentél bele a hírnévbe. Hogyan érzel azzal kapcsolatban, hogy emberek nemcsak hallgatják a zenédet, de igazán jelent is számukra valamit?

Olyan helyről származom, ahol azt érezheted, hogy nem tudsz senkihez kapcsolódni, és még a saját otthonodban is kívülálló vagy.

Mindig az van benned, hogy többet kéne tenned, hogy az emberek tudjanak kapcsolódni egymáshoz, hogy valamilyen értéket adhass nekik. És amikor ez végre megtörténik, az megváltoztatja az életedet.

Csak így tudnám elmagyarázni. Nem is mertem remélni, hogy ez valóra válhat, csak álmodtam róla. És aztán valóra vált, komolyan őrület. Egy áldás tudni azt, hogy nem csak én érzem ezeket a dolgokat, mert mások is kapcsolódnak, és ezt élik át. Amikor tudod, hogy más is azon megy keresztül, amin te, vagy legalább hasonlón, az fantasztikus érzés.

Azon kevés népszerű hiphop előadók közé tartozol, aki nem Londonból vagy egy nagyvárosból jött. A zenéd és a személyed relevanciáját pont az adja, hogy egy northamptoni srác szemszögéből meséled el az élményeidet. Jó úton vagy ahhoz, hogy ebből a szerepből kinőj, azonban mi lesz utána? Mi fogja adni a sikeres slowthai-esszenciát?

Szimplán az, hogy ember vagyok. Ha nem tartom nyitva a szemem, nem fogadom be a külvilágot, akkor igazából nem is végzem a fő feladatomat emberi lényként. Nem használom ki maximálisan az életemben rejlő lehetőségeket.

Szóval látom a dolgokat, figyelmes vagyok, és ez az irányom, errefelé fejlődök. Sosem leszek az az ember, aki a pénzről beszél, vagy arról, hogy mennyire jól megy neki minden. Szerintem ez az egész baromság. Nem tetszik, és nem érzem magaménak. Szóval kell, hogy legyen bennem valamilyen tartalom, különben semmi értelme az egésznek.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Korábban többször is beszéltél a mérgező maszkulinitásról, és arról, hogy ez mennyire rosszul érinti a férfiakat. Azután megtörtént az NME-díjátadón az incidensed (Katherine Ryan humoristával egy előre megbeszélt viccet szexista megjegyzésekkel túltolta szerk.). Milyen tanulságokat vontál le magaddal kapcsolatban, és hogyan tanulhat az esetből a köz vagy a rajongóid?

Azt hiszem a fő lecke, amit megtanultam, az, hogy ne essek bele egy humorista csapdájába (nevet).

Azt gondolom, hogy vannak olyan részei ennek a mérgező maszkulinitásnak, amelyek belém épültek, beágyazódtak a gondolkodásomba, amikor fiatal voltam. Részben a hely miatt, ahonnan származom, részben pedig a társadalmunkon keresztül.

Én úgy gondoltam, hogy ez csak egy vicc volt két ember között, de értem, hogy lehet hibásnak vagy érzéketlennek látni. Szerintem az embereknek meg kéne érteniük, hogyha csak egy részletet látnak egy hosszú estéből, arra nem lehet egy egész történetet építeni. Többször elmondta ő is, hogy vicc volt. Azzal, hogy ezt nem veszik figyelembe, azt üzenik, hogy nem is fontos az ő oldala a történtekben, pedig, ha volt áldozata annak az estének, Katherine Ryan volt az. Szóval ne vessük el, amit egy személy mond, a teljes kép érdekében.

Ennek kapcsán a Noisey-nak elmondtad, hogy sokan úgy voltak vele, végre kijött belőled a valódi éned. Neked van egy karakteres megjelenésed; mit tudsz kezdeni a hozzád kapcsolódó sztereotípiákkal?

Bebizonyítom, hogy nincs igazuk. Egész életemben sztereotípiákba soroltak az emberek. Nem lennék ott, ahol ma vagyok, nem lennék sehol, ha hagytam volna, hogy ezek az emberek hassanak rám és lehúzzanak. Kétségtelenül feldühít, meg akarod védeni magad, de az emberek úgyis azt látják, amit látni akarnak. Valaki mesélhetne neked egy srácról, hogy na, ő egy szörnyű ember, aztán amikor találkoznál vele, hamar a legjobb barátoddá válhat. Végső soron, egyszerűen nem érdekel.

Azok, akik ismernek, tudják ki vagyok, és mit képviselek, és tudják, hogy a teljes szívemet belerakom abba, amiben hiszek. Soha egy fikarcnyi rossz szándék vagy ártani akarás nincs bennem, nem szeretnék senkinek rosszat. Csak felemelni akarom az embereket.

Ha pedig sztereotipizálni akarnak, rossz fényben feltüntetni, akkor leszek én a rossz fiú. Halálom pillanatáig ki fogok állni azért, amiben hiszek, és ez lesz az, ami igazán megkülönböztet engem tőlük. Ilyen az élet, mit lehet tenni? Nem lehet mindenkinek megfelelni.

 
 

A magánéletedben pozitív változások kezdtek el történni, de időközben kitört egy világjárvány. Ez a kettősség hogyan szabadította fel a kreatív energiáidat? Hogyan dolgozod fel ezt?

Igyekszem együttélni vele. A legfontosabb szerintem segíteni, ahogy csak tudsz, például a családodnak, barátaidnak. A kreativitás szempontjából pedig próbálok aktív maradni, a célra fókuszálni, zenét csinálni, és új ötleteket szülni. Azt hiszem, ebben az egészben az a legjobb, hogy a végén erősebb emberként kerülhetünk ki belőle. Sokan negatívnak akarnak látni, de én fejlődök, és növekedni fogok, nem számít, ki mit akar hinni.

Az egész az én utamról szól végül is, tanulok a hibáimból. Csak magamnak tehetek eleget, különben depressziós leszek, miközben mindenki másnak próbálok megfelelni.

A nemsokára megjelenő albumodról azt mondtad, hogy a keményebb és a lágyabb oldalad is előkerül rajta. Mi a kemény és lágy oldalad?

A lágy rész, bármennyire is próbáljuk rejtegetni, az, ami előjön, amikor otthon vagy a barátnőddel, összebújtok, és filmet néztek. Cukiskodtok. Én szeretem a cuki és a fura dolgokat. Ez én vagyok, ez a lágy oldalam. Aztán ott van a másik oldalam, az agresszívabb, védekezőbb, mérgező részem. Minden érmének két oldala van. Ez az a rész, amit ki-be kapcsolsz, ez egy védekezési mechanizmus, érted, mire gondolok?

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Nem félsz ezt megmutatni a közönségnek és a rajongóknak?

Semmit sem félek megmutatni. Ember vagyok, csak ember tudok lenni, mert ha nem ez, akkor robot vagyok.

Nem akarom eljátszani, hogy nevetek, vagy olyan példát mutatni, ami nem őszinte. Olyan sok ember rejtőzik álarc mögé, akiknek mások megmondják, hogy mit csináljanak, mit mondjanak. Nekem senki sem adhat szavakat a számba.

Szóval sosem félek önmagam lenni. Sosem akarok mérges vagy agresszív lenni, de ha valaki sarokba szorít, meg fogom védeni magam. Ez egy olyan ösztön, ami mindenkiben megvan. Meg kell védened magad, a családod és az embereket, akik fontosak számodra.

Az új anyag kevésbé lesz politikai, helyette inspirációt kíván nyújtani az embereknek, hogy fejlesszék magukat. A jelenleg fennálló helyzet vitt el ebbe az irányba, vagy valami más volt benned, ami ilyen formában jött ki?

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Túl sok volt az alkohol és a drogok, egy lefelé tartó spirálba kerültem, még mielőtt a nyilvános megítélésemmel kapcsolatban bármi történt volna. Voltak dolgok az életemben, amik kihívást jelentettek számomra.

Ez olyan, mintha megnyomnád az önpusztító gombot. Olyan érzés, hogy legszívesebben mindent szétb*sznál, anélkül, hogy igazából ezt akarnád. Mélyen legbelül semmit nem akartam elb*szni. De nem tudtam, hogyan küzdjek meg ezekkel a dolgokkal, és ez az, amikor megnyomtam azt a gombot.

A mentális egészségem miatt akartam eltávolodni a politizálástól. Úgy érzem, ezekben az időkben mindenkinek törődnie kell magával. A politika mindig politika marad, mindig fel fog b*szni, mindig lesz min vitázni. Évekig vitázhatnánk, és akkor se érnénk a végére.

Sokan közben boldogtalanok és mentálisan instabilak, ezért éreztem fontosabbnak most megosztani a saját élményeimet, hogy tudják az emberek, nincsenek egyedül azzal, amit megélnek.

 
 

Külön köszönet Hajgató Annának a fordításban való segítségéért.


Your debut album made quite a big splash, which was essentially a ruthless image of Britain. You put together one of the most important British albums of the recent years and you dropped into fame from minimum wage jobs. How do you feel about the fact that people not only listen to your music, but it really means something to them?

I’m from somewhere where you feel like there is no one you can relate to and even in your home, you feel like an outsider.

You always thought that you need to do something more for people to connect and to give them some kind of value. And when it happens, it’s life-changing.

That’s the only way to put it. I didn’t think it could be a reality as much as I dreamed it possible. And then it just seems like a dream come true. It’s madness, it’s just a blessing to know that I’m not the only person that feels that way, or relates and is living that. Knowing that there are other people out there that go through if not the same thing, something similar, that’s the best feeling.

 
 

You are one of the few popular hiphop acts who is not from London or from a major city. Your music and person is relevant because we can listen to the experiences of a Northampton bloke. You are on your way of growing out of this, but what happens after that? What will be the essence of the successful slowthai?

Well just being a human, man. If I’m not observing and taking anything in, I’m not doing my job as a human being. I’m not really living my life to its full potential.

So now just from seeing things and being observant, I suppose, that’s where it’s gonna take me, I’m growing that way. I’m never gonna be someone who talks about money. I’m never gonna talk about how well I’m doing, I just think that shit is bullshit. I don’t like it, It’s not part of me. So I just have to have some kind of substance, otherwise, there’s no point.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

You’ve talked about toxic masculinity several times before and how damaging it is to men. And then the incident happened at the NME Awards. What lessons have you learned about yourself and how can the public or your fans learn from the case? 

I think the lesson I’ve learned is don’t fall into a comedian’s trap (laughs).

I believe that there are parts of it that were embedded in me when I was young from where I come from and from the society we live in.

I just thought it was a joke between two people, but I can see it being deemed wrong or insensitive. Secondly, I think it’s one of those things for people to learn from. I think people need to realize that seeing a little clip that someone pulls from the middle of an evening isn’t something to build a whole thing out of. She stated on multiple occasions that it was a joke. They’re basically saying that her words have no meaning about the incident. If there was any victim of that evening, it would have been her, Katherine Ryan. So, don’t devalue what a person says, because of the bigger picture.

You told Noisey that after the incident a lot of tweets were saying that it’s only been a matter of time to show your true colours. You have a characteristic look, what can you do with the stereotypes associated wih you? 

Prove them wrong. People stereotype me my whole life, man. I wouldn’t be where I am today, I wouldn’t be anywhere if I allowed people who stereotype to affect me and pull me down. Admittedly, it makes you angry, it makes you feel some kind of way, it makes you want to defend yourself but people only see what they want to see. Someone could tell you about someone, they could say: Oh, this person is a horrible person. So by the time you meet them, you’ve got a preconception that they’re a horrible person. But when you actually meet them, they might end up being your best friend. I don’t care at the end of it.

Everyone who knows me, who I am and what I stand for, knows that I’ll give my whole heart to everything I believe in. There is never one part of badness or any intentions that are there to harm anybody or cause offence. I’m only here to boost people up.

If people want to stereotype me and one need to be painted in the negative, I’ll be the bad guy for them. I’ll stand for what I believe until the day I die, and that will be what separates me from them. That’s life, man. Now what can you do? You can’t please everybody.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Positive changes have begun to happen in your private life, but in the meantime, a pandemic has broken out. Did this duality unleash your creative energies? How do you process this? 

I’m just getting on with it. The essential thing is helping in any way you can, like making sure your family and friends are good, and if they need anything, figuring out a way to help them. Creatively, just staying active, staying focused on the goal, making music and trying to create more ideas. I think the best thing about this is that you can come out as a stronger person. People want to see you being a negative person, but I’m growing and I’m gonna keep growing no matter what people want to believe.

It’s all about my journey at the end of it. I’m learning from my mistakes, that’s it. I can only satisfy myself, otherwise, I’ll be depressed trying to please everybody else.

You said about your new album that it will offer both the tougher and softer side of you. Can you tell me about your tough and softer side?

The soft, as much as we want to put on a front, it’s when you’re at home with your partner and you like to snuggle and watch movies. Just doing some cute shit. I like cute shit and I also like weird stuff. That’s just me, but that’s my softer side. And then the other side is the more aggressive, the more defensive, the toxic side. There’s two sides to every coin. Like it’s just the side that you turn on and off, is a defense mechanism. You know, what I mean?

 
 

You’re not afraid to show this side to the public and to the fans? 

I’m not afraid to show anything. Because I’m human, I can only be human and if I’m not, then I’m a robot.

I don’t want to learn to laugh or lead by an example where I’m lying. There are so many people who just hide behind masks and other people who constantly tell them what to say. No one can ever put words in my mouth.

So I’ll never have a fear of being myself. I don’t want to ever be angry, and I never want to be aggressive. But if someone pushes me in the corner, I’m not gonna hide away from defending myself. If that’s my instinct, it’s the instinct embedded in everyone. You’ve always got to defend yourself, defend your family and defend the people you care about.

 
 

The new record will be less political, instead its aiming to inspire people to better themselves. Did the current situation take you in that direction, or was there something else that came out in that form?

There was just too much alcohol and drugs, being in a downwards spiral even before anything negative happened to me on the public perception side of things. I had my own things going on in my life that were troubling me.

It’s like pressing the self-destruct button. It’s kind of like wanting to fuck everything up, I mean, without really wanting to. Deep down, I didn’t want to fuck anything up. But it’s not having the understanding of how to deal with things. And then that’s when it makes you just press the self-destruct button, and you’re like: fuck this, let’s go.

It’s my mental health that made me want to move away from being so political. And I feel like the time we’re in, everyone needs to take care of themselves. Politics is always going to be politics, it’s always going to piss you off. There’s always going to be an argument, or a debate. I could debate for years, but there will be still problems to talk about.

People are unhappy and mentally unstable, and I felt that I just wanted to share my experiences so I can help people through this. I thought it was more pressing to talk about how I’m feeling personally, so people know they’re not alone in feeling it.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

slowthai hivatalos oldal ›

Címkék: , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás