Öt tánc Jonah Bokaerrel: Other Myths (Hantai Simon-kiállítás)

Phenom'enon
2014.05.14., 11:20

Jonah Bokaer nemzetközi hírű táncos-koreográfus Other Myths című előadásának bemutatására május 24-én kerül sor a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum május 8-án megnyílt Hantai Simon kiállításának kísérőprogramjaként. A táncművészeti alkotás nemzetközi együttműködésben valósul meg, öt különböző nemzetiségű – horvát, osztrák, brit, magyar, szlovén – táncos segítségével.


Daniel Arsham, Jonah Bokaer - Ohwow Gallery

Daniel Arsham, Jonah Bokaer – Ohwow Gallery

Jonah Bokaert a múzeumi környezetben való munkában az a kihívás foglalkoztatja leginkább, hogy a színházi tértől eltérően a vizuális térben egy másfajta, sokkal közvetlenebb kapcsolatra adódik lehetőség a táncos és a néző között. Az előadás viszonylagos lecsupaszítottsága és a minimális technikai apparátus újabb és újabb feladatok elé állítja az alkotót, egyszerre adva inspirációt és állítva korlátokat.

Jonah Bokaer, az egyik legígéretesebb fiatal amerikai koreográfus munkáinak többsége – melyekben a koreográfiát digitális médiával vegyíti – gyakran a más művészekkel kialakított interdiszciplináris együttműködéseknek az eredménye. A klasszikus képzettségű táncos koreográfusi, médiaművészeti és térspecifikus munkáit számtalan díjjal jutalmazták, turnéi nemzetközi ismertséget hoztak neki.

A 33 saját koreográfiát, tíz videót, három interaktív installációt, három motion capture-t (digitális mozgásrögzítés) alkalmazó előadást, két mobilalkalmazást és egy filmet számláló alkotómunkái bejárták a világ fontosabb fesztiváljait és bemutatóhelyeit. Legutóbbi munkái Európa-szerte számos fesztiválon bemutatkoztak, köztük az Avigoni Fesztiválon is. Munkáival az Egyesült Államokon kívül többek között járt már Belgiumban, Kanadában, Kubában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Hollandiában, Indiában, Olaszországban, Luxemburgban, Spanyolországban, Svájcban, Thaiföldön és az Egyesült Királyságban. Saját munkájával most első alkalommal mutatkozik be a magyar közönség előtt.

Fifth Wall: Jonah Bokaer, mint iPad applikáció (NYC)

Fifth Wall: Jonah Bokaer, mint iPad applikáció (NYC)

2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum felkérésére öt fiatal, különböző európai országokból érkező táncossal közösen készíti Jonah Bokaer a Ludwig Múzeum tereire megálmodott produkcióját. Ezen öt előadó között van Pataki Szabolcs (jelenleg a Pécsi Balett vendégtáncosa) és a horvát Irena Misirliċ, akikkel több ízben dolgozott már a múltban. A további három előadó egy nemzetközi pályázat keretében kerül kiválasztásra, akikkel a budapesti próbafolyamat során ismerkedik meg az alkotó.

Az előadás további részletei itt.

A Five Dances (Öt tánc) című Alan Brown filmet itthon még nem vetítették, és most a Ludwig Múzeum és a Humen Magazin jóvoltából a Művész moziban egyszeri alkalommal megtekinthető lesz. A filmvetítés után beszélgetésen vehettek részt Jonah Bokaerrel, a film koreográfusával a homofóbia elleni világnap alkalmából. A film betekintést nyújt a belvárosi New York kortárstánc-világába. A történet egy 18 éves, tehetséges, fiatal táncosfiú életét mutatja be, akinek a korábbi konzervatív élete és szabad gondolkodású új és izgalmas világ között kell döntenie.

Öt tánc (Five Dances) Ryan Steele és Reed Luplau

Öt tánc (Five Dances) Ryan Steele és Reed Luplau

Az alkotásra a művészek egy-egy saját „mítosszal” készülnek. A közép-európai mítoszok kutatása, vizsgálata és megvitatása fogja meghatározni később a darab dramaturgiáját. Mindenkinek a saját mítosza egyenrangúként épül majd be a többi Más Mítosz közé.

Simon Hantai Etude, 1969

Simon Hantai Etude, 1969

A Ludwig Múzeum − Kortárs Művészeti Múzeum elsőként rendez Magyarországon átfogó jellegű, retrospektív kiállítást Hantai Simon (1922-2008) életművéből. A nagyszabású tárlat bemutatja a magyar származású, nemzetközileg elismert alkotóművészetének fő aspektusait, korszakait, a Magyarországon készült korai munkáktól egészen az utolsó alkotásokig.

A kiállítás előzményének tekinthető, hogy 2013-ban a párizsi Pompidou Központ nagy sikerű kiállítást rendezett Hantai műveiből. A Ludwig Múzeum abban a kivételes helyzetben van, hogy a Hantai család aktív közreműködésével, kurátori szerepvállalásával rendezheti meg Hantai Simon első önálló hazai tárlatát. A budapesti kiállítás jelentőségét és különlegességét tovább emeli, hogy a közel 60 alkotást felvonultató tárlat számos, eddig még nem ismert művet is bemutat. A külföldön található Hantai-hagyatékon túl elsődleges forrásként szolgálnak a hazai gyűjteményekben őrzött munkák, ezáltal is biztosítva a hiánypótló szakmai adalékot a korábbi, nemzetközi helyszíneken megvalósuló Hantai-tárlatokhoz.

Hantai Simon 1922-ben született Budapest közelében, Biatorbágyon. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla vezetésével. 1948-ban egyéves párizsi tanulmányi ösztöndíjat nyert, amelyet a politikai változások következtében később visszavontak. A kiutazás előtt feleségével, a szintén festő Biró Zsuzsával néhány hónapot Rómában töltött; az olaszországi utazás élményei alakították festői látásmódját. Párizsba való emigrációja után megismerkedett André Bretonnal és körével, melynek hatására erőteljes színvilágú vásznait fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal borította be, műfaji és technikai kísérleteket folytatott. Első kiállítását Breton rendezte 1953-ban, Párizsban, s a kiállítás katalógusában nagy ígéretként méltatta Hantai munkáit. A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés eredményeként festészete egyre erőteljesebben gesztuálissá vált: a New York-i iskola párizsi bemutatkozásával az absztrakt expresszionizmus hatása alá került, mindenekelőtt Pollock festészete motiválta közeledését a gesztusfestészethez. A hatvanas évektől egy sajátos képkészítési technikát (ún. pliage) dolgozott ki: a vászon hajtogatásával, gyűrésével és festésével hatalmas felületeken sajátos, absztrakt mintázatokat alkotott, felhasználva a Pollock-féle szabad képalkotás eredményeit, valamint a francia festészet fényre, színre és a felületre irányuló kutatásait. A hajtogatás módszerével készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződtek (Máriás-képek, Catamurons, Bendők, Meuns, Etűdök, Fehérek és Tabulák). 1982-ben Hantai képviselte Franciaországot a Velencei Biennálén; ezt követően döntött úgy, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól.

A művészeti élettől való távolmaradása azonban nem jelentette azt, hogy a festészettel is szakított volna: Hantai sohasem hagyta abba az alkotást és életművének szüntelen újravizsgálását.

2008 szeptemberében, párizsi otthonában hunyt el.

Blancs by Simon Hantai. Blancs, 1974

Blancs by Simon Hantai. Blancs, 1974

Festészetének jelentőségét mutatja, hogy alkotásai a hazai vezető művészeti intézményeken, a Szépművészeti Múzeumon, a Magyar Nemzeti Galérián, a Ludwig Múzeumon és a pécsi Janus Pannonius Múzeumon túl megtalálhatók olyan nemzetközi, világhírű gyűjteményekben, mint a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum, a párizsi Musée National d´Art Moderne és Musée d´Art Moderne de la Ville de Paris, a római Vatikán Múzeum, a nizzai Musée d´Art Contemporain, a londoni Christie´s, a párizsi Galerie Jean Fournier, továbbá magyar, amerikai, olasz, belga vagy francia magángyűjteményekben.

Hantai Simon (Paul Kasmin - Pompidou portré)

Hantai Simon (Paul Kasmin – Pompidou portré)

A kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a Hantai-család együttműködésében valósult meg. Hasznos információk itt.

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás