Játék… nagyoknak? – Ready Player One könyvajánló

Avatar photo
2013.07.23., 9:48

Mi van akkor, ha egy tizenöt éves tinédzser srácnak kiadjuk ukázba, hogy írjon egy pár száz oldalas fogalmazást az őt legjobban érdeklő témáról? Valószínűleg nem kapnánk semmit, vagy hozzánk vágna egy rettenetesen részletes regényt ömlesztett ötletekkel, amik valószínűleg kivétel nélkül filmekből és videojátékokból származnak. Ez mind szép és jó, csak van belőle millió és egy darab másik, amit bizonyára jobban megírtak. Aztán jött Ernest Cline, és megmutatta, hogyan lehet újat villantani retró emlékekből.


Amikor először hallottam a Ready Player One-ról, nem fűztem hozzá túlságosan sok reményt, bár a borítója azonnal megigézett. Kicsit kutakodtam, hogy ki írta ezt a vaskos kötetet, és miről szól a könyv, amit pár barátom és néhány kritikus is magasztalt. Első blikkre Cline egy tipikus geek figura, aki a szülei pincéjében nyüstölte a konzoljait éveken keresztül, de aztán magára talált, és azóta megállíthatatlan. Amellett, hogy most már elismert sci-fi író, sikeres spoken word szónok is, és rettenetesen gazdag, mivel első regényének filmes jogait a Warner Brothers a könyv kiadásának másnapján meg is vette. Be fogja váltani a reményeket a készülő film? Remélhetőleg, mivel a most 41 éves írónak jelenleg akkora rajongótábora van, amivel porig lehetne rombolni a Warner egész stúdióját, kamerástól-víztornyostól.

Maga a történet nem egy eget rengetően egyedi eset: adott a csetlő-botló hős, aki rettenetesen csóró, de hihetetlenül okos, így aztán nyilván ő lesz a Föld megmentője. Persze, ha ilyen egyszerű és semmilyen lenne az egész, nem írnék róla ennyit, valamint itt véget érne a kritika egy pontszámmal.

Röviden összefoglalva: Wade névre keresztelt hősünk 2044-ben tengeti napjait egy tönkrement világban, ahol a válság teljesen lerombolta a Föld maradék készleteit. Az egyetlen menekülést a mindennapi problémák elől egy OASIS nevű online játék jelenti, ami egy teljesen új szimulációs élményt nyújt, mivel mindenki egy olyan világban élhet az övétől teljesen különböző életet, ami még tiszta és kellemes. Ezt a csodálatos gépet, amivel a Föld majdnem minden polgára rendelkezik, James Halliday és Ogden Morrow készítette el, és amikor egy sötét napon az előbbi úriember elhalálozik, egy virtuális könyvet hagy az OASIS játékosaira – nem mást, mint a saját naplóját. Mivel Halliday eléggé magának való figura volt, nincs örököse, így a játékosokra hagyja minden vagyonát, vállalatát és a játékvilág feletti teljes uralmat. De hogy ne legyen ilyen egyszerű ezeknek a megszerzése, három próba elé állítja az embereket. A hősöknek három kulcsot kell megszerezniük, amik az OASIS univerzumában vannak elrejtve valahol, ami persze nem egy kicsi terület. Wade csatlakozik a vadászathoz, hogy övé legyen a kincs, vagyis Halliday öröksége, ami örök életére jólétet biztosítana neki. Évek telnek el, de még senki sem talált semmit, egy apró nyomot sem. Minden egyes nappal nő az érdeklődés a kincs hajtóvadászata iránt: szubkultúrák alakulnak, és egy – a virtuális téren kívül is létező – vállalat is magának akarja tudni Halliday örökségét, hogy átvegyék az irányítást az OASIS univerzuma felett. Kedves olvasó, itt kapcsolódunk be a történetbe, de innentől már neked kell folytatnod.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A leírásból egyértelművé válik, hogy Cline egy súlyos kliséhegyet épített az olvasóknak, de azt csak pár fejezet után lehet megérteni igazán, hogy akármennyire is nagy, ez egy hihetetlenül alaposan összerakott hegynyi klisé. Az elképesztő mennyiségű filmes/zenei popkulturális utalás mellett a nyolcvanas évek teljes videojáték-tárháza és -történelme felsorakozik előttünk egy szép történetbe szőve. Ha úgy tekintünk rá, ez egyfajta tisztelgés is a nyolcvanas-kilencvenes évek nagyjai előtt, akik nélkül ez létre sem tudott volna jönni. Aki pedig egy ilyet össze tudott rakni, rendszerezni és egy ötszáz oldalas történetet szőni belőle úgy, hogy közben pár előrelátható csavar közben sem zavarodik bele és szúrja el, az tud valamit, ami néha még Philip K. Dicknek sem sikerült valami bravúrosan.

A Ready Player One egy modern mese, ami nehezen indul be, de ha az olvasó már a regény csúcspontja felé vágtat, hamar át fog menni rajta. Sőt, azon kapja magát, hogy bele is rohant a könyv utolsó mondatába, ami megtorpanásra készteti. Ennyi? Ez a vége? Nos, igen, a regény elég gyorsan ér véget, és itt jövünk rá igazán, hogy akarnánk még olvasni, hiszen olyan, mintha az utolsó pár bekezdés csak lógna a levegőben, pedig egy kaland záródott le.

Mint már említettem, ez a mű egy csodálatos és nagyon modern mese, amit talán még a gyermekeink is olvasni fognak az e-book readerükön, esetleg mi fogjuk nekik felolvasni az egyik elnyűtt példányunkat, mert természetesen Ernest Cline Ready Player One-ja minden gyerekes háztartásban ott lesz…

Ernest Cline – Ready Player One

Kiadó: Agave Kiadó
Oldalszám: 512
ISBN: 9786155272011
Kiadás éve: 2012

Szöveg: Morvai Zsolt

Címkék: , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás