Phenom'enon
2018.04.10., 14:38

Iratlopással és koncertátszervezéssel tarkított európai turnéján még a Tame Impala tagjaival is pálinkázott a DLRM

A budapesti DLRM zenekar ismét nekivágott Európának. A tavaly nyári turnén még sátrakkal, hálózsákokkal indultak neki a nagyvilágnak (ahogy arról itt beszámoltak), de őszre már jelentősebb bázist sikerült építeni, amelynek köszönhetően ezúttal már egy harminc állomásos, több mint tíz országot érintő tavaszi turnét hoztak tető alá, amely csöppet sem volt kalandoktól mentes. Most a turné felénél, a három hetes nyugat-európai szakasz után foglalták össze az élményeiket.

Hogyan értékelitek ezt  a mostani turnét az előzőekhez képest?

Jelenleg a tavaszi turnénk első felénél tartunk, hátunk mögött tudva a nyugat-európai szakaszt. Már az első állomásainkon is erős kontraszttal indult az előző turnéinkhoz képest: Linzben, Prágában és Frankenthalban is igazán jó klubokban léphettünk fel headlinerként. Annak ellenére, hogy először látogattunk el ezekbe a városokba, azt kell mondjuk, az élmények a várakozásainkat is felülmúlták. Például most fordult elő először, hogy agyig töltött hűtőkkel vártak minket a backstage-ekben, illetve hotelben foglaltak nekünk szállást – persze kiemelnénk a foglalt házas hangulatú linzi pecónkat is, amely annyira megfogott minket, hogy nem is nagyon akartunk eljönni onnan! A turné első állomásai közül viszont legjobban Prágában élte a közönség a bulit, hatalmas pogó alakult ki a koncerten, illetve itt adtuk el a legtöbb CD-t, pólót, konkrétan szétkapkodták a cuccainkat a koncert után.

Ezt követően tértetek vissza Franciaországba és Hollandiába is, ahol már tavaly nyáron és ősszel is megfordultatok. Milyen volt a fogadtatás ezúttal? 

Hollandiában Amszterdamot már a harmadik turnénk során ostromoltuk: első alkalommal utcazenéltünk, másodszor a helyen kihívták a rendőrséget a lakók, így nagyon halkan tudtuk folytatni a koncertet. Most először sikerült egy egészen jó klubban játszanunk, ráadásul hétfő este (mivel itt minden nap vannak események), ezúttal pedig egy tematikus “Indie Mondays” buli keretein belül, ahol másik három zenekar után headlinerként léphettünk fel.

A franciáknál néhány váratlan kaland mellett váratlan vendégeitek is lettek…

A franciaországi élményeink eddig mindig felülmúlták a várakozásainkat, most sem volt ez másképp, annak ellenére, hogy kedvenc párizsi klubunkat sok más párizsi underground klubbal egyetemben meglehetősen vegzálták a hatóságok. Az elmúlt egy-két hónapban több mint tíz párizsi klubot lehetetlenítettek el, többet bezárattak, és megtiltották az élőzenét. Sajnos ebbe a Le Pop In is beletartozik, ahol játszottunk volna… Így az utolsó pillanatban egy másik helyre tudtuk átszervezni a bulit, ami végül mindennek ellenére nagyon jól sikerült. A Le Pop In stábja a megpróbáltatásaik ellenére rendkívül segítőkész volt ebben a helyzetben, nagyon megszerettük ezt a helyet, így természetesen ellátogattunk a bárba egy üveg jóféle hazai pálinkával.

Legnagyobb meglepetésünkre pedig éppen a helyen iszogattak a Tame Impala zenekar tagjai, illetve a zenekar egykori basszerosa, Nick Albrook (aki a Pond zenekar jelenlegi frontembere). Ő csatlakozott elsőként a pálinkázásba, majd a többiek is szép sorban, többek közt Julien Barbagallo, a Tame Impala jelenlegi dobosa is, és szemmel láthatóan nagy sikert aratott a “hungarian spirit“.

Párizs mellett Lille az a város, ahová harmadszor megyünk már vissza, és igazán jó érzés, hogy itt már szép számban jönnek  a bulira az arcok, akik ismernek minket. Sőt, Lille-ben a koncert végére abszolút meglepetésszerűen gyakorlatilag elözönlötték az emberek a helyet, kaotikus hangulat alakult ki, senki nem számított rá. Sajnos a tömegben néhány kétes arc is megjelent, akik a káoszban végül megfújták néhány cuccunkat, többek közt a gitárosunk, Edi táskáját, benne az összes iratával, valamint a videósunk cuccát, benne a merevlemezzel, amivel együtt a turnénaplónk amszterdami és párizsi anyagai vesztek el.

Hogyan tudtátok folytatni a turnét ezek után, iratok nélkül?

Másnap Rédingben volt koncert, előtte bementünk a rendőrségre, hogy bejelentsük, de szinte egyáltalán nem beszéltek angolul, és igazából mondhatni még a szándékot sem éreztük, hogy segíteni akarnának… Ekkor volt amúgy -5-10 fok közötti hideg, masszív hóesés, szóval mondhatjuk, hogy a turné leginkább megpróbáltatásokkal teli pár napját éltük ezen a hétvégén. A dél-franciaországi szakasz előtt a menedzserünk felvette a kapcsolatot a konzullal, és világossá vált, hogy nagy kockázatot vállalnánk, ha iratok nélkül vágnánk neki az előttünk álló több ezer kilométernek, spanyol, francia, olasz és szlovén határokon át. Ugyanakkor Franciaországban kizárólag Párizsban van lehetőség ideiglenes útlevelet kiállítani, tehát úgy döntöttünk, hogy feláldozzuk a szabadnapunkat, és visszamegyünk Párizsba, majd onnan Lyonba, ahonnan folytattuk másnap az utunkat Aurillac-ba.

Végül sikerrel jártatok? Hogyan alakult a folytatás?

Igen, szerencsére nagyon segítőkészek voltak, és a hivatalos ügyfélfogadási időn kívül kaptunk időpontot, valamint az ezzel járó költségeket is elengedték. Innentől igazán jó fordulatot vett a turné. Aurillac-ban egy keddi napon játszottunk. Nagyon varázslatos, de egyúttal kicsi város, emiatt nem tudtuk, mire számítsunk, ráadásul mindenfelől azt hallottuk, hogy a dél-franciák már nem olyan nyitottak és barátságosak, mint északon. Ezt minden szempontból sikerült cáfolnia Aurillac-nak ezen a kedd estén, kezdve azzal, hogy a hely tulaja több fogásos, ízig-vérig francia lakomával lepett meg minket.

Majd a koncert alatt nemhogy telt ház alakult ki, de még a hely előtt is még egyszer annyi ember gyűlt össze, mint bent.

Mit gondoltok, mi lehetett az oka, hogy éppen itt voltak ennyire kíváncsiak rátok, ráadásul keddi nap ellenére?

A legnagyobb fless az volt, hogy mindenki azt kérdezgette, hogyan kerültünk ide. Ennek az lehet az oka, hogy ebben a kisvárosban meglehetősen szokatlan, hogy turnézó zenekarok fordulnak meg, és egyszerűen mindenki nagyon kíváncsi volt ránk. Végül hatalmas buli kerekedett, minden várakozásunkat felülmúlta. És ha ez nem lenne elég: máris meghívtak minket egy itteni nyári fesztiválra, ahol headlinerként zárhatjuk majd a szabadtéri színpad programját, ami éppen kedvező időpontra esik, hogy beilleszthessük a nyári európai turnénk programjába.

Akkor végül is ez újabb lendületet adott nektek a megpróbáltatások után?

Igen, abszolút! Ráadásul innen indultunk tovább Barcelonába, ahol még nem jártunk ezelőtt. Hál’ istennek itt már a hóesés is alább hagyott, bár ebben a térségben is kihatott a kedvezőtlen időjárás, nagyjából velünk együtt érkezett az enyhülés, így a két nappal azelőtti -5 fokhoz képest plusz 30 fokkal változott a környezet. Itt egy meglehetősen színvonalas klubban játszhattunk, nagyon jó színpadon. Szerencsére több ismerősünk is volt a városban, akik eljöttek, és egy nagyon jót buliztunk együtt. Teljesen feltöltődtünk, az út alatt pedig ahogy haladtunk tovább Avignonba, eszméletlen tájakon haladtunk át Spanyolországon át Dél-Franciaországba, majd onnan Olaszországon keresztül vettük az irányt hazafelé.

Merre folytatódnak a DLRM kalandjai?

Most kisebb megszakításokkal a hazai és  szomszédos országokat rójuk majd júniusig, a szlovákiai és osztrák állomások mellett április második felében lesz egy kéthetes erdélyi turnénk, amit nagyon várunk már. Budapesten el lehet csípni minket április 18-án az ELTE Ajtósi Napok keretein belül, illetve az eredetileg tervezett május 9-i budapesti koncertünk végül május 12-én, szombaton lesz az osztrák Ultima Radio és a horvát From Another Mother zenekarok társaságában. Hihetetlen zseniális produkcióról van szó, Szlovákiában játszottunk velük először, és teljesen levitte az arcunkat, amit produkáltak, szóval mindenképp érdemes lesz megnézni őket is majd ezen a bulin. Ráadásul ez az egyetlen tavaszi klubbulink lesz, ezúttal az Instantban.

A tavaszi turné történéseit két videonaplóban örökítették meg a srácok, amelyek alább nézhettek meg:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Fotók: Scholtz Kristóf

Címkék: , , , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás