Hűvös elektronikával hoz enyhülést a forróságba Thom Yorke

Kökény Pál
2019.06.30., 19:37

A Radiohead frontemberének legújabb szólólemezét rejtélyes víruskampány vezette be június közepén a londoni metróban, a Tomorrow’s Modern Boxes folytatására azonban nem kellett különösebben sokat várni, így a lesötétített szobában bárki hűsölhet egyet Thom Yorke eddigi talán legjobban sikerült albumával, amelyhez még Paul Thomas Anderson is készített egy negyedórás kisfilmet. Íme tehát az ANIMA!

 
 

A kilencszámos lemezen (ami a speckó, dupla vinyles verzión egy bónuszdallal is kiegészül) Thom Yorke újra azt csinálja, amiben a legjobb: elektronikus, nagy ritkán rockosabb ütemekre, elhaló csipogásokra és pittyegésekre énekel törékeny dallamokat, megfoghatatlan, de mégis átélhető szövegekkel egy olyan helyről, ahol mintha J. G. Ballard apokaliptikus Toronyháza nőtte volna ki magát világméretűvé.

Az állandó Radiohead-kollaborátor, Nigel Godrich segédletével felvett ANIMA Yorke saját bevallása szerint egy kétéves, alkotói válsággal és rohamokban érkező szorongásos periódusokkal teli időszak végeredménye, ez pedig jócskán érezhető is a disztópikus hangvételű albumon.

 
 

A zenei anyaghoz kellő mennyiségű vizuál is érkezett, köztük egy rövid, egytekercses filmecske is, amelyet a Yorke-kal már korábban is együtt dolgozó amerikai rendező, Paul Thomas Anderson dirigált, és amelyben a Not the News, a Traffic és a Dawn Chorus című tételek hangzanak el a lemezről. A Radiohead-frontember főszereplésével készült történetben Yorke egy földalatti, urbánus labirintusban bolyong a Suspiria táncaiért is felelős Damien Jalet csodálatos kortárs koreográfiájára, miközben próbálja utolérni a látszólag elérhetetlen nőalakot (Dajana Roncione alakításában, aki egyébként a való életben is partnere).

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Az album mellé természetesen turné is dukál, amely jövő héten indul, így akár egy-egy nagyobb európai nyári fesztiválon is el lehet csípni majd az ANIMA dalait, de ezek a kissé barátságtalan, harapós, ugyanakkor altatószerűen hipnotikus, hűvösen elektronikus dallamok talán most otthon, a forróságtól és az őrjöngő tömegtől távol esnek a legjobban.

Itt alább végig is hallgathatjátok őket:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Köszönjük, Pitchfork és Crack Magazine!

Címkék: , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás