“Engem inkább maga az elhagyatottság és annak jelentése érdekelt” – Hauschka-interjú

Varju Kitti
2015.02.16., 17:04

Február 22-én először lép fel Magyarországon a preparált zongora egyedi világában alkotó Hauschka, azaz Volker Bertelmann. A billentyűs hangszer húrjaira csörgőket, zacskókat, cintányérokat, vagy épp néha pingponglabdákat és tic-tacos dobozokat rászerelve improvizatív módon adja elő szerzeményeit, melyekhez az albumainak zenei témáit veszi alapul. A Művészetek Palotájában a tavaly megjelent Abandoned City című lemezét mutatja be, előtte pedig készséggel válaszolt kérdéseinkre: kiderül, milyen koncepció áll legutóbbi albuma hátterében, hogyan kerülnek különféle dolgok a zongorájába, és milyen érzések uralják a kreatív alkotófolyamat közben.


Már gyermekként is kísérleteztél a zongora preparálásával, pl. megváltoztattad a kalapácsok hangzását, és ezzel sokkoltad anyukádat… Mi vitt rá, hogy már ilyen fiatalon ilyen változtatásokat eszközölj egy hangszeren?

Lenyűgöztek a hangok, de nem voltam elégedett a tiszta zongorahanggal… Már nagyon fiatalon érdekelni kezdtek a szintetizátorok, de akkor nem volt pénzem rájuk, szóval megpróbáltam másfajta hangot előhozni a zongorából, és minden kalapácsra fémvégződést tettem.

Mielőtt Hauschkává „váltál”, játszottál rockbandában, énekeltél is több együttesben, és egy hiphop duód is volt az unokatestvéreddel. Nagyon különböző világok ezek, számos zenei stílusba belekóstoltál. Mi vitt rá a modern klasszikus ösvényre ezek után?

Azt hiszem, minden stílusirányzatot kipróbáltam, amihez kötődtem, mert szerintem annyi mindent lehet tanulni zenében kifejezve. Számomra egyfajta hazatérés volt, amikor elkezdtem a preparált zongorával foglalkozni, hiszen az eredetileg is tanult hangszeremen játszhattam, és a zene kiáramolhatott belőlem.

hauschka

Forrás: yamoskva.com

Hiányzik az éneklés? Szerinted maradsz az instrumentális világban Hauschkaként, vagy el tudsz képzelni további énekesi projekteket a jövőben?

Már felvettem néhány számot vokállal, de nem vagyok benne biztos, hogy ezen az úton szeretnék haladni. Viszont korábban már csináltam egy vokálremixet a Wild Horses című dalomnak.

Az Abandoned City dalai elhagyatott helyekről kapták a címüket. Hogyan választottad ezeket a helyeket? Milyen koncepció volt mögöttük?

Valójában sokat olvastam ezekről a kietlen városokról, és csináltam egy mappát az összes sztorival, ami érdekelt, és aminek volt értelme a koncepciómban. Megpróbáltam nem csak a katasztrófa sújtotta vagy háborús övezetekre fókuszálni, mert a legtöbb hely valójában ezek miatt elhagyatott. De engem inkább maga az elhagyatottság és annak jelentése érdekelt.

Egy interjúban azt olvastam, hogy „magányosként és szomorúként” jellemezted magad, míg ezen a lemezen dolgoztál. Miközben apuka vagy, és boldog családi élet áll mögötted, hogyan lehetnek ezek jellemzők rád? Milyen érzéseket formáltál zenei hangokba?

Valójában úgy írtam le az érzéseimet, hogy „magányos és beteljesült ugyanakkor”, ami szerintem egyfajta formája a melankóliának. Van családom, egy fiam és két 17 éves lányom, és valóban csodálatos életet élünk. De mindez nem véd meg attól, hogy a végén foglalkozni kell a saját perspektívákkal, mert te vagy a saját testedben, te érzel mindent, és nem más. Szerintem ez az, amit akkor érzek, amikor valamit nagyon koncentrálva csinálok.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Amikor először kezdtél el felvenni számokat a preparált zongorán, mik voltak az első eszközök, dolgok, amiket beletettél a zongorába?

A legelső egy karácsonyi kekszes zacskó volt, ami celofánból volt, és cintányérnak használtam… Aztán voltak még kupakok és nyakláncok is egy egydolláros boltból.

Mennyit kell kísérletezned, amíg megtalálod a megfelelő hangot az adott eszköznél, és hogy mikor szól jól?

Ez nagyon véletlenszerűen jön, és gyakran elég spontán ötletek kerülnek elő pl. ajándékboltokban. Szinte nincs semmi olyanom, amivel sok kísérletezés után dolgoztam volna… Legtöbbször rögtön elkezdem használni az anyagot, mert néha a tárgyak, amiket használok, nem működnek bizonyos zongorán, míg mások remekül szólnak.

A szerzeményeid komplexek és tudatosan megírtak, és úgy tűnik, mintha a struktúra és a rögzített eszközök okozta fix hangok miatt nincs lehetőség ezeknek a daloknak az élőben való improvizálására. Hogyan képzeljük el az élő hangzást akkor?

Valójában az egész koncertet az album témáira alapozva improvizálom.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Mennyi idő kell, mire felkészíted és preparálod a zongorát egy koncertre?

Ha a hangmérnököm, Michael Buchholz és én elég gyorsak vagyunk, akkor kb. 20 perc a beállás, és 20 perc, míg preparáljuk a zongorát, de ez stresszes, úgyhogy szeretjük, ha van két óránk minderre.

Volt már olyan, hogy valamelyik általad használt dolog cserbenhagyott vagy eltört a koncerted alatt? Mi volt a legkínosabb eset (ha volt ilyen)?

Nemrég az egyik húr elszakadt a zongorában, és nagyon rosszul éreztem magam, mert biztos vagyok benne, hogy a preparálás nem tesz kárt a zongorában. Rájöttünk, hogy a hangszer nem volt hangolva az elmúlt 3-4 évben, és magasabbra is volt hangolva a normálnál, és úgy tűnt, ez egy olyan probléma, amiért nem én voltam a felelős.
Volt, amikor azt hittem, hogy a súrolószivacsok majd jól fognak szólni a húrokon, aztán kipróbáltam őket a beálláson, de semmi sem történt… A zongora pontosan ugyanúgy szólt, ahogy előtte, mert túl könnyűek voltak, és ez eléggé irritált akkor.

Viszonylag rövid alatt nagyon sok albumot adtál ki, szinte nincs olyan év, ami Hauschka-lemez nélkül maradt volna. Mi a titka annak, hogy ilyen gyorsan tudsz kiadni ilyen minőségi és egyáltalán nem elsietettnek hangzó anyagokat?

Úgy érzem, lendületben vagyok, és úgy tűnik, a zene most csak úgy áramlik ki belőlem. Nem tudom, honnan jön ez, de jelen pillanatban alig van kreatív akadály előttem.

Arra is volt időd, hogy többek közt Hilary Hahnnal vagy Torsten Mausszal állj össze egy-egy mellékprojekthez. Kikkel kollaborálnál még szívesen? És miért velük?

Valamikor nagyon szívesen dolgoznék együtt talán Björkkel vagy Diplóval, de nagyon érdekelne a közös munka kórusokkal, nagyzenekarokkal és táncosokkal is. Szóval szívesen együttműködnék más területeken alkotó emberekkel. Nagyon jó lenne összefogni építészekkel valamilyen hanginstalláció kapcsán, vagy filozófusokkal olyan projekten, ahol az emberi fajt jelenleg foglalkoztató kérdések lennének a középpontban, vagyis hogy sok a teendő és kevés az idő.

Interjú: Varju Kitti

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás