Elhunyt Stephen Hawking világhírű elméleti fizikus, a világ (egyik) legokosabb embere

Phenom'enon
2018.03.14., 11:58

Meghalt Stephen Hawking világhírű brit elméleti fizikus. A 76 éves tudós halálhírét szerdára virradóra közölte családja.

 
 

Stephen Hawking, akit elsősorban a fekete lyukakkal és a relativitással kapcsolatos munkája tett ismertté, számos populáris tudományos könyv szerzője is volt. Az utóbbi években a világ (egyik) legokosabb emberének tartott Hawking több, az emberiség jövőjére vonatkozó igen sötét jóslatot tett közzé. Szűk egy évvel ezelőtt a mesterséges intelligenciával kapcsolatban emlegetett világvégét, idén pedig azt mondta, az emberiségnek 100 éve van hátra (a Földön). Legutóbb néhány napja, egy tévéműsorban szólalt meg, azt mondta: tudja, mi volt az ősrobbanás előtt.

“Mély szomorúsággal közöljük, hogy szeretett apánk ma elhunyt. Nagyszerű tudós volt, és különleges ember, akinek munkája és hagyatéka még sokáig velünk lesz” – írták gyerekei, Lucy, Robert és Tim.

A BBC-hez eljuttatott közleményükben gyermekei Hawking bátorságát és kitartását méltatták, és azt írták, humorával világszerte sokakat inspirált.

“Egyszer azt mondta, nem lenne nagy dolog az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretsz. Örökre hiányozni fog.”

 
 

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az “asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, 30 millió példány kelt el belőle. Hawking szerepelt már rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

Hawking számos kitüntetés birtokosa, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

 
 

Stephen Hawking kétszer házasodott. Első feleségét, Jane Wilde-ot még diákként vette el, 30 évig voltak együtt, majd 1995-ben elváltak. Hawking később hozzáment Elaine Masonhoz, az egyik korábbi nővéréhez, akivel 11 évig tartott a kapcsolatuk.

Cambridge-ben matematikai professzorként tevékenykedett. Ugyanazt a posztot töltötte be az egyetemen, mint Sir Isaac Newton, a valaha élt egyik legkiválóbb tudós 1669 és 1702 között. Mégis, amikor egyszer megkérdezték tőle, ha lehetősége lenne rá, Newtonnal vagy Marylin Monroe-val találkozna inkább, az utóbbi mellett tette le a voksát.

Bár brit állampolgár volt, 2009-ben Barack Obama akkori elnöktől megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, ami az USA legmagasabb polgári kitüntetése.

Hawking 2016 szeptemberében 375 tudóstársával együtt nyílt levelet írt az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpnak, amiért ki akar lépni a párizsi klímaegyezményből. Mint tudjuk, az ingatlanmágnás ezt azóta már bejelentette.

A tudós egy korábbi interjújában arról beszélt, ha az emberiség túléli az elkövetkező 200 évet, és megtanul az űrben lakni, akkor fényes jövő elé nézünk.

Hawking három gyermekét és három unokáját hagyta hátra.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

(phenom’/mti)

Címkék: , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás