2018.11.5., 15:02

“Egy börtönt építettem magam köré, ez szabadította fel bennem az új hangokat” – Sophie Hunger-interjú

Sophie Hungert öt éve már vendégül látta az A38 Hajó, ennyi idő alatt azonban nemcsak egy költözés, de egy elég erős stílusváltás is reformálta az eddig jazzben mozgó énekesnőt. 2013 óta sok víz lefolyt a Dunán és a Spree-n is, olyannyira, hogy Svájcot Németországra cserélve Sophie  Berlinben telepedett le, az elektronikus zene pedig annyira megihlette, hogy Molecules néven egy új albumot is szentelt új élményeinek. Ez azonban nem egy röpke kitérőnek, hanem egy teljesen új irányvonalnak ígérkezik az énekesnő karrierjében. Nemcsak a szintetizátorok, de angol dalszövegek is helyet kaptak új albumán, amelyet november 10-én az A38 Hajón hallhat élőben a hazai közönség, és amelynek kapcsán interjúztunk is vele.

Amellett, hogy énekes-dalszerzőként és filmzeneszerzőként is dolgozol, alig van olyan hangszer a világon, amelyhez ne hozzáértő kezekkel nyúlnál. A tehetségesen kívül mivel aposztrofálhatunk téged?

Azt hiszem, olyan ember vagyok, aki szeret feltalálni dolgokat. Szeretek az ötletek és fikciók világában barangolni a realitások helyett. Az életben a zenét szeretem a legjobban, mivel az egyfajta biztonságot nyújtó helyként van jelen a mindennapjaimban.

Fotó: Marikel Lahana

A karriered kezdetén jazz zenész voltál, aztán ahogy megismerkedtél különböző stílusokkal, a tapasztalataidat beépítetted a zenédbe. Nemrégiben azonban az elektronikus zene keltette fel az érdeklődésed. Mesélnél kicsit erről az élményről?

Az egész úgy kezdődött, hogy Berlinbe költöztem, ahol engem is megérintett az elektronikus jelenlét. Szerelmes lettem valakibe, aki odavolt ezért a stílusért, hát én is megtanultam egy számítógép segítségével zenét csinálni, szintiket vettem, és egy év leforgása alatt minden eddigi módszerem gyökeresen megváltozott: a felvétel, a zeneszerzés, egyszóval minden másmilyen lett.

Berlin, mint az elektronikus zene melegágya, téged sem hagyott érintetlenül. Eddig a zenei felismeréseidet az éppen aktuális stílusodhoz igazítottad, most azonban teljesen új és tiszta hangzással leptél meg bennünket a Molecules című albumon. Ösztönös  vagy tudatos volt ez a fajta hangzásvilág?

Elég határozott szabályrendszert alakítottam ki magamnak. Mindössze négy elemet használhattam a dalok elkészítéséhez: szintetizátorokat, programozott ütemeket, a gitáromat és a hangomat.

Egy börtönt építettem magam köré, ez szabadította fel bennem az új hangokat.

Eddig csak svédül énekeltél, azonban a Molecules-on kizárólag angol szövegek vannak. Nem rizikós egyszerre a stílust és a szöveget is ilyen gyökeresen megváltoztatni?

Úgy gondolom, hogy amíg a stílus és a hang önazonos, addig nem beszélhetünk igazán radikális váltásról. Ez még mindig elég hagyományos dalszerzés, csak kicsit több benne az elektronikus elem.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Akkor ez még nem a Berghain Blues, ugye?

Nem, inkább minimál elektronikus folknak nevezném.

A Molecules-ban gyakran tűnik fel egy ex képe vagy egy csalódást okozó alak. Ezt a sok sérelmet egy adag cinizmussal kezeled, ez valóban jó módszer?

A zeneszerzés számomra olyan, mintha új erőre kapnék. Elég ambivalens megoldás, mert az érem másik oldalát nem látjuk a dalokban, ugyanakkor mégis úgy feltölt, mintha én nyertem volna a végső csatát. Elég elcseszett dolog…

Berlinben könnyű ottragadni, mert nemcsak a város, de a saját bűneid is odatapasztanak. Ahogy az Electropolis-ban is énekled, számodra Berlin az álmok szigete. Fenyeget téged is ez a veszély?

Berlinben rengeteg olyan emberrel találkoztam, aki hasonló életvitelt folytat, mint én. A város maga még nem tart azon az ultrakapitalista szinten, mint mondjuk London vagy Párizs.

Itt még mindig oké dolog értelmetlen dolgokat csinálni, nem produktívnak vagy hatékonynak lenni. Ez egyfajta biztonságérzetet nyújtott nekem, mert így látom, hogy nem vagyok ezzel egyedül.

Az I Opened a Barban arról énekelsz, hogy anyukád milyen nyomokat találhatna rólad a címadó bárban. Kinek nyitottad a helyet? Van a szereplők közül kedvenc karaktered?

A mozgatórugó az volt, hogy legyen egy hely, ahol minden probléma megoldást nyerhet. Ahol a jéghegyek megolvadhatnak, és elengedhetjük a bajainkat. Ahol minden azzá válik, amivé válnia kell.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Az eddig megszokott “te és a gitárod” felállásból úgy tűnik, a gitárt kiszorította a szintetizátor. Ez egy teljesen új fejezetet jelent a karrieredben?

Igen, abszolút új fejezet nyílt ezzel. Már nem tudom, hogy vissza tudnék-e menni csak úgy simán a dalszerzéshez, a számítógép nélkül.

Mit javasolsz azoknak, akik megismernék közelebbről az új Sophie Hungert?

Remélem, hogy bizalmat szavaznak nekem, és kíváncsiak lesznek legalább annyira, hogy meghallgassák az új hangzást.

Kíváncsian várom, mi vár amögött az ajtó mögött, amit a Molecules-szel kinyitottál. Te?

Kíváncsi vagyok, merre visz ez az út. Hogy új emberek előtt és másfajta fesztiválokon léphessek fel.

A jövő egyelőre még bizonytalan a számomra, mivel a kitaposott ösvényt elhagytam, de majd meglátjuk, mit tartogat számomra ez a kaland.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Sophie HungerKliffs társaságában lép színpadra jövő szombaton, azaz november 10-én az A38 fedélzetén. Jegyekért ide, az eseményért pedig erre a linkre kattints!

Címkék: , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás