Csavargó a kiállítóteremben: Basquiat, a nyugati félteke első színes bőrű festőikonja

Phenom'enon
2016.09.20., 16:00
Jean-Michel Basquiat volt az első afroamerikai művész, akinek képeiért versengtek műgyűjtők és galériák, és aki már életében sztár volt a művelt New York-i körökben.

 
 

New Yorkban született, Puerto Ricó-i és haiti szülők gyermekeként. Szívesen festett, rajzolt, de otthagyta a középiskolát, és helyette inkább kvázi-hajléktalanként rótta az utcákat, míg megélhetését saját készítésű képeslapok és pólók árusításával próbálta előteremteni. Emellett négy társával megalapította a Gray zenekart, mely a híres Gray-féle anatómiakönyv előtti tisztelgésből kapta a nevét.Jó barátjával, Al Diazzal különös üzeneteket hagytak szerte a város utcáin: párszavas társadalomkritikákat, soha meg nem írt költemények sorait. Manhattanben mindenütt feltűntek a velős és kegyetlen humorú feliratok, melyekről a helyi lapok csak találgatni tudták, ki állhat mögöttük:

 
 

az aláírás minden esetben SAMO© a védjeggyel ellátott isten volt. „SAMO© mint a szűkagyú kifogások vége.” „SAMO© mint a szexuális torzszülöttek és a mikrohullámú létezés vége.” „SAMO© a városi parasztokért.” „SAMO© az úgynevezett avantgárdért.

Az 1980-as The Times Square Show-n besöpört hirtelen siker után Basquiat csatlakozott a neo-expresszionista mozgalomhoz.

Az eladott képek után özönleni kezdett a pénz, ám deviáns életmódjával nem hagyott fel: szokásává vált például Armani öltönyben dolgozni nyakig festékesen, és sajnos rákapott a kokainra és a heroinra is. Képei vegyes technikával, kollázsszerűen építkeztek multikulturális gyökereiből, afroamerikai identitásából és az őt körülvevő világból. Iskolázatlansága ellenére művelt, olvasott ember volt, mindig is érdeklődött a történelem, a mitológia és a költészet iránt, és szívesen dolgozott szimbólumokkal;

egyik legtöbbet használt motívuma és egyben védjegye egy korona volt.

 
 

A New York-i művészélet gyorsan magába szippantotta, és figyelme a pop-art felé terelődött: 1981-ben DJ-t játszott egy Blondie-klipben, 1982-ben randizgatott a feltörekvő Madonnával, és ugyanebben az évben megismerkedett Andy Warhollal, akivel 1984-86 között több mint száz közös képet alkottak.

Warhol az ifjú művész hatására kezdett újra vászonra festeni, majd a félkész művön Basquiat látott munkához: törzsi-primitív kultúrákból és graffitiből táplálkozó vonalaival és szavakkal egészítette ki a festményeket.

 
 
Warhol 1987-es halála nagyon megviselte. Megpróbált lejönni a szerről, de egy 1988. augusztus 12-i túladagolás miatt végül bálványa, Jimi Hendrix mellett ő is csatlakozott a Huszonhetesek Klubjához.

Műveinek értéke halála után is emelkedett: a metallicás Lars Ulrich például 2008-ban 13 522 500 dollárért vált meg egyik névtelen, bokszolót ábrázoló képétől. Életéről Julian Schnabel, a New York-i neo-expresszionizmus fontos alakja rendezett filmet Basquiat címmel, melyben a főszerepet Jeffrey Wright, Warhol szerepét pedig David Bowie játssza.

 
 

Szöveg: Varró Eszter

Címkék: , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás