Christopher Smith önarcképei a traumatikus esztétika ambivalensével fojtják belénk a lélegzetet

László Csenge
2018.10.31., 12:06

A kortárs fotóművészet új csillagot ünnepelhet a 22 éves Christopher Smith személyében. Na de miként is jutott el idáig a fiatal művész? A válasz éppoly bravúros, mint maguk az alkotások: egy apró hálószoba, némi smink, egy kamera és brutális mennyiségű kreativitás segítségével.

Az egész mindössze két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy dél-afrikai kisvárosban élő grafikus hallgató létrehozta Instagram-profilját, amely művészetének első digitális platformját képezte. Az oldal napjainkban közel 18 ezer követőnél jár, tartalom tekintetében pedig cirka 160 alkotást nyílik lehetőségünk megcsodálni. De ki is valójában a 21. századi kaméleonfiú, aki a traumatikus esztétika ambivalensével fojtja belénk a lélegzetet?

 
 

A fiatal művész munkásságát az egyetlen képben megragadott, transzformált valóságok alkotják, amelyek letűnő korokat és fiktív legendákat örökítenek meg.

Smith már-már a polihisztorok határvonalát feszegeti azzal, hogy képei elkészítésekor egyetlen személyben alkotja a fotóst, a modellt, a sminkmestert és az egész alkotófolyamat mozgatórugóját, a gondolati művészt. Stílusát és megjelenését képes azonosítani bármely, számára érdekesnek vélt karakterrel, egy Mapplethorpe-modelltől kezdve Marc Bolan hasonmásán át egészen a századfordulós némafilmes színésznő imázsáig. Határait voltaképpen nem szabhatja meg sem korszak, sem életkor és legkevésbé sem a nemi hovatartozás. Romantikus festmények és new wave punkikonok  bőrébe bújik, fotóinak őszinte szépsége pedig éppen azok hitelességében rejlik.

 
 

A dramatizált brutalitással és ragyogó ideológiákkal egyaránt foglalkozó művész nyughatatlanul arra törekszik, hogy testét puszta vászonként használva megszabaduljon a realitás súlyától. 17 éves volt, amikor megkapta élete első kameráját, amelyen keresztül egy teljesen új világ nyílt meg előtte. Innentől kezdve komolyabb érdeklődést mutatott a fényképezési megoldások iránt, fantáziáját pedig különösen a divatfotók kötötték le. A francia, angol és amerikai Vogue vintage kiadásait tanulmányozta, amelyek tele voltak Horst P. Horst és George Hoyningen-Huene fantasztikus képeivel.

Szeretem azt gondolni, hogy a perspektívámat elsősorban olyan divatfotósok inspirálták, mint Erwin Blumenfeld, George Hoyningen-Huene, Horst és Man Ray. Ők mind keményen dolgoztak, hogy megalkossák a képeiket. A világítás, a hátterek, a szettek, a kompozíciók, a színek, a modellek, a ruhák, a haj és a smink jelentőségét mindig figyelembe vették. Sohasem tekintettem a fotózást a valóság dokumentálásának vagy rögzítésének eszközeként; igazából a saját valóságomat is elég unalmasnak találom. Szeretem a ragyogást, a szex és az erőszak motívumait, amelyek mindegyike nagyon távol áll a saját életemtől.

– számolt be Christopher Smith a HISKIND magazinnak.

 
 

Az események meglehetősen felpörögni látszanak a fiatal művész brooklyni Red Hook Labs galériában szervezett kiállítása óta, ahol kilenc képét mutatták be. Ezt követően olyan popkulturális magazinokban debütált, mint a Dazed, a HISKIND vagy éppen az Another Man. Az utóbbi platformon fotói többek között Tim Blanks cikkének illusztrációjakén kerültek publikálásra, amely lényegében Smith első komolyabb megbízása volt.

Címkék: , , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás