Phenom'enon
2017.06.12., 14:22

Betiltott könyvekből húzták fel a Parthenónt egy német városban a cenzúra ellen tiltakozás jelképeként

Hétvégén nyílt meg a németországi Kasselben a világ legnagyobb szabású kortárs képzőművészeti fesztiválja, az ötévente megrendezett és száz napon át tartó Documenta.

Az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozó egyik idei látványossága a betiltott könyvekből épült műalkotás. A hivatalosan documenta 14 nevet viselő fesztivál máris világhírűvé vált alkotása, a Könyvek Parthenónja című szabadtéri installáció az athéni Parthenón méretével és formájával megegyező építmény Marta Minujin argentin képzőművész munkája, aki a cenzúra ellen tiltakozik művével. A felhívására a világ sok tájáról Kasselbe elküldött kötetek között számos “meglepetés” is van, például több Harry Potter mesekönyv, amelyeket egyes amerikai szövetségi államokban tiltottak be “okkultizmusuk” miatt. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a “legpolitikusabbnak”.

Marta Minujin

A szombatra tervezett megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodtak a “templom” előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön.

Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítik őket az időszámítás előtt az 5. században emelt athéni Parthenon pontos másának szerkezeti elemeihez.

A mű méretei megegyeznek a Parthenónéval: 70 méter hosszú, 31 méter széles és 10 méter magas – mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora.

A Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el.

Marta Minujín, The Parthenon of Books, 2017. | fotó: Roman März

A Documenta athéni vonatkozása nem véletlen, az utoljára 2012-ben tartott, 905 ezer látogatót vonzott kortárs művészeti találkozó 14. kiállítását első ízben külföldön, a görög fővárosban is bemutatták.

A Documenta kasseli eseményein 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. A szemlének ismét van magyar vonatkozása, ezúttal a Budapesten született világhírű transzdiszciplináris – a társadalom- és a természettudományok számos ágazatából merítő – művész, Agnes Denes szerepel. Az úgynevezett környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott és leginkább monumentális köztéri alkotásai révén ismert amerikai művész a The Living Pyramid (Az élő piramis) című munkáját állította fel az egyik kasseli parkban. A nem csak az ókori Egyiptomra jellemző merev társadalmi felépítést kifejező formát Agnes Denes csaknem tíz méter magas piramisában teraszok lazítják fel, amelyeken a művész és a látogatók közösen ültetnek el növényeket.

Agnes Denes: The Living Pyramid

A Documenta szeptember 17-ig látható. A szervezők szerint a 100 nap alatt legalább 750 ezer látogató keresi fel a kiállításokat. Utána Agnes Denes piramisát és a Könyvek Parthenónját is lebontják.

Az első kritikák szerint az 1955 óta tartó Documenta-sorozat 14. kiadása kétségtelenül világszínvonalú, a kortárs képzőművészet elitjéből vonultat fel művészeket, de a válogatás sikerülhetett volna jobban is. A művek túlságosan egyhangúak, a legtöbb a nyugati világ válságjelenségeire, a Nyugat hibáira és bűneire világít rá, és az ilyen alkotások egyszerre nagy tömegben megerőltetőek. A német sajtóban megjelent szakértői vélemények szerint olyan művek is akadnak, amelyeknél a politikai üzenet fontosabb az esztétikai minőségnél.

(phenom’/mti)

Címkék: , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!