Backstreet’s back, alright!

Avatar photo
2013.07.24., 21:15

A kilencvenes évek végén felszálló amerikai sztárgyár első ízig-vérig fiúcsapata, a Backstreet Boys ötöse újra együtt! A reunionként beharangozott összeállás abból a szempontból különleges csak, hogy a szívtipró srácok újra teljes felállásban (Kevin Richardson visszatérésével) készítettek új anyagot, amivel megpróbálják felvenni a kesztyűt olyan sikítófrászért dolgozó mai boybandekkel, mint a One Direction. Vajon sikerül az újabb áttörés?


Nick Carter, Brian Littrell, Kevin Richardson, A. J. McLean és Howie Dorough az öttagú felállás mellé új albumot is készített, az In a World Like This címadó dallukkal pedig az azonos neműek házassága mellett is propagálnak. De hogy mi történt az elmúlt húsz év leforgása alatt, miből lett a cserebogár, vagy hol durrantak a legnagyobbat az orlandói srácok, azt most megmutatjuk!

Retinát égető narancssárga láthatósági mellényre hajazó kabát, „hű de laza gyerek” nadrág és elengedhetetlen mennyiségű hajzselé. A kilencvenes években öt teljesen eltérő karakter fosztogatta az anyukák pénztárcáját, miközben apák agyvérzés közepette kapargatták a posztereket falainkról. Ma már horkanva nevetünk fel a Backstreet Boys 1996-os slágerén. Pedig ha visszakeresünk az emlékezetünkben, biztosan emlékszünk olyan ismerősre, aki élt-halt az amerikai ötösért. Persze ha pont nem mi magunk véstük az általános iskolás padba egyikük nevét. Koruk legsikeresebb fiúbandáját az 1996 április 30-án megjelent Get Down single egészen az MTV Europe Awardsig repítette. Nem elég a kilencvenes évek megmosolyogtató giccse? Kizárt, öt felnőtt férfi szinkronban táncol egy félbevágott diszkógömbön…

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A BSB második albumával indult meg igazán a szekér, az Everybody (Backstreet Back) 1997-ben szinte minden listán durrantott. A srácok a „visszatérést” az amerikai piacra értették, hiszen első albumuk csak Kanadában volt igazán nagy siker, a végső áttörést ezzel az albummal akarták elérni. A dalhoz forgatott 6 perces videó igazi mesterműnek számított a ’90-es évek végén, amiben a fiúk egy igazi horror showt prezentálnak vámpírként, múmiaként és egyéb ijesztőnek szánt horrorarcként. A Max Martin és Denniz PoP által írt Everybody beütött a csapatnak: 4. helyen végzett az amerikai Billboard Hot 100 listán, majd a 3. helyig kúszott az angol kislemezlistán is. Mindez 2,1 milliós eladást hozott akkori menedzserüknek és mentoruknak, Lou Pearlmannak.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Az Everybody (Backstreet’s Back) elsöprő nemzetközi sikerén felbuzdulva a srácok újabb klipforgatásba kezdtek. A frissen megszerzett rajongók megszilárdításának érdekében ezúttal egy érzelmesebb darabra, az As Long As You Love Me-re esett választás, melyben főszereplőnk feltétel nélküli szerelméről győzködi szíve választottját, aki a dal bizonyos sorai szerint akár még büntetett előéletű is lehet. A számhoz forgatott klipben az igéző tekintetű tinibálványok újból megcsillogtatják vitathatatlan tánctudásukat, de a legtöbb hangsúly a vizuális effekteken van; a fiúk videó során többször is úgymond egymásba alakulnak át, mely talán a széktáncos jelenetnél a leglátványosabb. Érdekesség, hogy klipben azért hat modell látható, mert nem akarták, hogy bármelyik lányt barátnőként azonosítsák, ám a sors fintoraként egyikőjük végül Littrell felesége lett.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Akármennyire is szeretnénk tagadni, ha a ’90-es években voltunk tinik (vagy épp akkor születtünk), egy csomó kínos popdal megmaradt a fejünkben, amikre örömmel emlékezünk vissza és dúdoljuk magunkban (ma már) a munkahelyünkön. Ilyen a ’99-ben sikert arató I Want It That Way, amiben az összes boyband klisé megtalálható – és valószínűleg ezért ismeri mindenki. Tegyük félre az előítéleteinket a béna fehér öltönyökkel és a susosgós melegítőszettekkel szemben, és ismerjük be: ilyennek kell lennie egy popszám klipjének, amit a 14 éves lányrajongók és az otthon mosogató anyukájuk lábának beremegtetésére írtak. De persze a tökéletes megjelenés sem volt hátrány, mivel a fiúkat úgy szedték szét, majd rakták össze újra, hogy ők lehessenek az első számú bálványok. Azt most igazán nem említjük meg, hogy a számcímet hányféleképpen lehet értelmezni egy huszonéves srác szájából, de ez a gyönyörű, szerelemről szóló dal hihetetlen sokáig bitorolta a toplistákat, és mégis csak egy díjat nyert (azt is a videoklipjéért), ami abból a szempontból szörnyű, hogy az emberek még mindig élénken emlékeznek rájuk (úgyhogy legalább egy MTV-s díjat megérdemeltek volna). Több Backstreet-sample-t a Skrillex-számokba!

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Már csak pár hónappal jártunk az ezredforduló előtt, amikor megjelent a tévében ez a robotos, akkoriban nagy költségvetésűnek számító videoklip a BSB-től. Harmadik albumukról, a Millenniumról szabadították a világra tagadhatatlanul fülbemászó slágerüket, amely ugyan nem tarolt a listákon, de alappillére a Backstreet Boys-életműnek. A Larger Than Life-hoz készült videoklipet látván ma már inkább csak a röhögőgörcs kerülget minket, hála a beazonosíthatatlan és megmagyarázhatatlan szerepeknek. A képzeletbeli űrhajón járva belebotlunk A.J. McLeanbe nevetséges lila robotszerkóban, Nick Carter lobogó gombafrizurával és menőnek hitt robotikus tánccal ropja több száz droidkollégájával, Brian Litrell a gravitációt kicselezve labdázgat és snowboardozgat, Kevin Richardson pedig nagyon fontosnak hiszi magát egy mozgó székben, amiben valószínűleg komoly űrbéli manővereket próbál megvalósítani. Howie Dorough meg talán teret hajlítva táncol, de ne is keressünk magyarázatot az itt megálmodott videoklip-koncepcióra. A Larger Than Life egyébként még Japánba is betört: egy ottani lánycsapat, a MAX csapott le rá, és formálta át egy Barairo No Hibi c. feldolgozássá. A lányok próbáltak cukik és pinkek lenni, de mi inkább maradnánk az eredeti, nem annyira férfias, de szerethetőbb verziónál.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Az As Long As You Love Me meghallgatásos témájához legközelebb a Shape of My Heart videójában tértek vissza, ami egyben soron következő, negyedik albumuk első klipje is volt. A Black & Blue megjelenésekor nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen a lemez promózásának érdekében 100 óra alatt Stockholm, Tokyo, Sydney, Csontváros, Rio de Janeiro és New York érintésével bejárták az egész Világot. A rögtönzött miniturnéról dokumentumfilm is készült, amit itt lehet megnézni. Érthető tehát, hogy az első videót nem bízhatták másra, mint Matthew Rolstonra, kinek nevéhez többek között George Michael Amazing, Seal Kiss From a Rose, vagy a Sugababes Push the Button klipje is köthető. Rolston a forgatás során monokróm effektet használt, melyet végül kék tintával színezett, hogy a videó tökéletesen illeszkedjen az új album arculatához.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Miután a Black & Blue-ról első kislemeznek választott Shape Of My Heart után elég nyál folyt ki a tévé- és rádiókészülékekből, kicsit felpörögtek a srácok, és másodszorra a The Callt küldték a zenepiacra. Tempós slágerhez tempós videoklip dukált, és a srácok végighajkurásztak egy nőt a képkockákon. Van itt megcsalás, menekülés, autós jelenetek, és az együttes tagjai egymás alakját váltogatják ez idő alatt. Eseménydúsabb klip, mint a Backstreet Boys által a videók nagy részében előnyben részesített csoportos „szexin-nézés-a-kamerába”, bár nem annyira emlékezetes, mint a horrorisztikus Everybody (Backstreet’s Back).

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Backstreet Boys a folytatásban azonban kevésbé izgalmas és szórakoztató dolgokkal állt elő, így a mérföldkőnek számító dalokat nagyjából le is tudtuk. 2013-ban azonban újra együtt az ötös, hogy a Don Tyler által rendezett videójukban megmutassák, túl vannak a kamaszkoron, érett negyvenes férfiakká cseperedtek, akiknek a lányszíveken túl, az elmúlt évtizedek emblematikus amerikai eseményei (holdra szállás, szeptember 11-i terrortámadás) és az azonos neműek házassága melletti kampányolás is szívügye. 16 deka, maradhat?

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Összeállította: Mészáros Zsófia, Mohai Fanni, Morvai Zsolt, Varju Kitti, Hering András

Címkék: , , , , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás