“Az Ózból mindig a Bádogember volt a kedvencem” – Dorothy’s Legs-interjú

2014.05.5., 21:46

Titokzatos, kiszámíthatatlan és mégis tökéletesen átgondolt koncepció eredménye a Dorothy’s Legs: Walters Lili és Szilágyi Máté duója különleges alkotói folyamatának köszönhetően légies és mégis csontig hatoló popzenét alkot. Hogy férhet meg egymás mellett David Lynch és az Északi Boszorkány? A Dorothy’s Legs-recept szerint könnyedén.


Viszonylag friss zenekarról beszélhetünk esetetekben. Az egyetemen találkoztatok, és 2012 óta zenéltek együtt, mégis olyan nevek előtt léphettetek fel, mint Fallulah (akivel interjút is készítettünk) vagy a Bondage Fairies. Ha választhatnátok egy előadót, ki előtt lépnétek fel a legszívesebben?

Lili: Én mondjuk Micachu előtt, régi kedvenc. Imádom!

Kik voltak a legnagyobb hatással rátok a zenei fejlődésetekben, milyen állomásaitok voltak?

Máté: Amikor elkezdtünk zenélni, alapvetően a gitározós, koszos zenékből indultunk ki, amilyen a The Kills vagy a My Bloody Valentine. Aztán bekúszott az elektronikus vonal Goldfrappostól, Crystal Castlesöstől.

Filmelméletet tanultatok mindketten, így nem meglepő, hogy az első, sürgető koncert miatt végül egy Lynch-filmből (Blue Velvet) merített Lili ötletet a neveteket illetően. De emellett kivédhetetlen, hogy Ózra asszociáljunk róla. A zenétek is olyan, mintha egy Lynch által rendezett Óz, a csodák csodája film zenéjét hallgatnánk. Ha választani kéne egy-egy karaktert egy Lynch-filmből és az Ózból, kit választanátok?

Lili: A Mulholland Drive-ból a „she’s the girl” csaj, Camilla Rhodes. Olyan, mint egy baba, és elénekli az I’ve told every little start. Amúgy csak egy cuki báb, a történet szempontjából a személye teljesen lényegtelen. Az Ózból pedig a jó Északi Boszorkány, mert iszonyat menő a szerelése!

Máté: Nekem az egyik kedvenc Lynch-figurám a Lost Highway Mystery Manje. Talán az a film legerősebb jelenete, amikor megjelenik. Az Ózból mindig a Bádogember volt a kedvencem. Nem a jó szíve miatt, hanem mert kiskoromban azt gondoltam, hogy egy páncélos lovag.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Nem szokványos alkotói folyamat során születnek a Dorothy’s Legs-szerzemények, mint egy kirakós, úgy állnak össze sok kis darabból. Hogyan is dolgoztok együtt?

Lili: Én már viszonylag kész zenei alapokat kapok, és arra próbálok meg ráimprózni dolgokat. Ezeket sokszor felvesszük és kiszűrjük azt, amit megtartunk, és összefűzzük. Olyan is van, hogy Máté megír egyes dallamokat, és akkor már csak össze kell kötni őket és szöveget kell írni.

Máté: Lényegében attól nem szokványos, hogy a kapcsolatunkból adódóan kötetlenebbül lehet számokat írni.

Az, hogy a valódi életben is egy párt alkottok, miben könnyíti vagy nehezíti meg a közös munkát?

Lili: Könnyíteni azért könnyít, mert csomót vagyunk együtt, és így nem kell behatárolt időben próbálni. Nem „tól-ig” megy a zenecsinálás, hanem bármikor, ha jön a bugi. Persze nehéz is, mert egyik nehezen választható le a másikról teljesen, kihatnak egymásra.

Máté a felelős a zenekar vizuális megjelenéséért. Milyen lenne az a vizuális show, amit mindenképp megvalósítanál egyszer egy Dorothy’s Legs-koncerten?

Máté: Ez a vizuális megjelenés leginkább a klipekre, fotókra vonatkozik, de hogy honnan merítek, azt nem tudom megmondani, ötlet bárhonnan jöhet. A számainkhoz, nevünkhöz kapcsolódó alkotókon kívül Godard, Tarantino, Bergman világát szeretem igazán. Ami a koncerteket illeti, én nem vagyok a nagy, látványos show-k híve. Emlékszem, a 2012-es Szigeten a The Horrors kijött a színpadra, lenyomták a koncertet minden vizuális színezés nélkül, és az egész állati jó volt. Pedig velük még elfogult sem vagyok.

Eklektikus és sokszínű duóról beszélünk, elég színes palettán mozog a repertoárotok. Hogyan áll össze egy setlist?

Lili: Vannak számok, amiket nagyon ritkán teszünk egymás mellé, és általában igyekszünk egy szerves ívet kitalálni, de egyébként érzésre megy a dolog. Ránézünk a kész listára, és tudjuk, hogy ez most oké vagy sem.

Máté: Természetesen azt tartjuk szem előtt, hogy a koncert ne laposodjon, tartsa meg a lüktetését, de az is lényeges, hogy mi se unjuk meg, ezért mindig variáljuk a sorrendet, feldobjuk új számokkal.

Első bemutatkozó albumotokban pedig Synus 0006 lesz a segítségetekre.

Máté: Synus elsősorban a hangzásunk finomításában segít. A munka egyelőre még kezdeti stádiumban van, lassan haladunk. A tervek szerint összeállítunk egy igényesebb demót, aztán irány a stúdió.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Kik vannak hatással rátok?

Lili: Bob Dylan, ő például klasszikus. De mondjuk, ma már szerintem egy Knife, Boards of Canada vagy Björk is az. Akik mostanában pörögnek, például St. Vincent, King Krule, tök izgi dolgokat csinálnak.

Máté: Mostanában SoundCloudon keresgélek friss zenekarokat, mint a Black Bug vagy a VOW Los Angeles. Kár, hogy olyan kevés számuk van fent.

És a saját, zenekari jövőtöket hogyan tervezitek?

Máté: Ez egy közhely, de a célunk, hogy sok ember hallgassa a zenénket. Ehhez mérten kell a zenekar jövőjét alakítani. Az elkövetkezőkről annyit biztos el tudok mondani, hogy a nyár eleje-közepére lesz új klipünk.

Lili: Én leginkább fejlődni szeretnék, hogy jobban be tudjak kapcsolódni a zeneírásba, és hogy koncerteken ne Máténak kelljen gitárral a hátán rohangálni a szintihez. Kifelé pedig, igen, amit Máté is mond, hogy hallgassák az emberek, ismerjék.

Dorothy's Legs

Dorothy’s Legs

Interjú: Mészáros Zsófia

Címkék: , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás