Varju Kitti
2018.10.31., 11:55

“Azt, hogy belekerülnek kevésbé rádióbarát dolgok a dalainkba, esküszünk, nem direkt csináljuk!” – Mörk-interjú

Lehet “extrém popnak”, “soul-funknak” vagy épp “stand-up jazznek” elkeresztelni a Mörk által képviselt stílust, de tulajdonképpen felesleges bármilyen műfaji korlát közé szorítani a négytagú formációt. A Zentai Márk (ének), Novai Gábor (billentyűk), Szabó Dániel Ferenc (dob) és Szeifert Bálint (basszusgitár) alkotta zenekar végtelenül közvetlen és felszabadult fellépéseivel, na meg fülbemászó szerzeményeivel épült be a hazai és a külföldi zenei köztudatba. A srácok koncertnaptára egyre inkább telítődik nemzetközi lehetőségekkel is: európai és tengerentúli showcase fesztiválok után most épp a nyakukon van egy német turné is, közben az INES#talent elnevezésű program is beválogatta őket feltörekvő előadói közé. Az aktualitások sora egy új, Tenki Rékával és Keresztes Tamással forgatott videoklippel és egy vadonatúj EP-vel is kiegészül, ráadásul a The Death of Mörk éppen ma jelent meg hivatalosan. Mindezekről Szeifert Bálinttal, a Mörk basszusgitárosával beszélgettünk.

 
 

Néhány nap alatt jártatok a bécsi Waves Vienna fesztiválon, utána a Budapest Parkban léptetek fel a Punnany Massif előtt, majd szinte rögtön indultatok a New York-i Mondo NYC showcase-re. Volt már ilyen őrült hetetek? Hogyan bírtátok ezt a hajtást?

Előfordul, hogy néha feltorlódnak a dolgok, a most megjelenő új EP-nk, a The Death of Mörk anyagát például úgy kezdtük el rögzíteni áprilisban, hogy éppen csak hazaértünk Észtországból a Tallin Music Weekről, és szinte a reptérről már mentünk is “stúdiózni” a próbatermünkbe. Persze folyamatosan igyekszünk előre gondolkozni, hogy legyen elég idő mindenre, és ne haljunk bele a teendőkbe. Próbálunk fejlődni abban, hogy jobban bírjuk a strapát.

Számos európai showcase fesztiválra eljutottatok már, most először pedig a tengerentúlon is lehetőséget kaptatok. Most épp pár nap különbséggel tapasztaltok meg egy európai és egy amerikai showcase eseményt – hogyan éltétek meg a Waves Viennát és a Mondót? Milyen volt a fogadtatásotok, miket szerettetek ezekben a fesztiválokban?

Mindig örülünk, ha egy showcase fesztiváltól meghívást kapunk, hiszen sok pozitív dolog jött már ezeknek a lehetőségeknek köszönhetően a zenekarnak. A Waves Viennán két koncertet adtunk, mindkettő után kaptunk sok jó visszajelzést. Maga a fesztivál nagyon profin volt megszervezve, és lehetett hallani izgalmas produkciókat. A New York-i Mondo egy teljesen speciális élmény volt, hiszen életünkben először voltunk az USA-ban, és nem kizárólag a showcase-es koncertek miatt volt nagy élmény, de persze nagyon nagy dolog, hogy zenélés ürügyén mehettünk ki. New Yorkban is két koncertet adtunk, a Drom elnevezésű klubban, illetve a The Bowery Electric nevű helyen. Mindkét klub nagy múlttal rendelkezik az ottani underground zenei életben. Mindkét helyen volt jó pár pozitív visszajelzés, és elég tanulságos volt szakmai oldalról is. A showcase-es fellépéseken kívül lehetőségünk volt szétnézni egy kicsit New Yorkban az egy hét alatt, amíg ott lehettünk. A “kötelező” turistás helyszínek felkeresése mellett több koncertet is meghallgattunk, voltunk a legendás Blue Note jazzklubban is. Mind a négyünkre elképesztően inspiráló hatással voltak ezek a zenei élmények.

Európában már számos országban koncerteztetek, és egyre több helyre hívnak vissza titeket, most viszont az USA-ban is nyílt egy kapu. Egy interjúban meséltétek, hogy Izland és Japán is szerepelt a személyes vágyaitok között – az amerikai piac mennyiben volt cél az eddigi terveitekben? Itt milyen esélyeteket láttok a zenéteknek?

Többféle elmélet van arra nézve, hogy egy kelet-európai zenekarnak mekkora esélye van a tengerentúlon, nagyon hosszan bele lehetne menni… Részünkről megvoltak a konkrét szakmai célok, amelyek miatt elvállaltuk ezt a fellépést. Azt is érdemes tudni, hogy egy olyan nemzetközi showcase-en, mint a Mondo, nemcsak helyi amerikai, hanem mindenféle országból származó szakemberek vesznek részt. Emellett abban is bíztunk, hogy a New York-i fellépések hírértéke jó hatással lesz az itthoni dolgainkra és a közelgő német koncertjeinkre nézve is.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Novemberben egy kisebb német turné is vár rátok, ahol többek között három jazzfesztiválon is felléptek, emellett eddigi egyik legnagyobb élményetekként említitek, amikor a hamburgi Elbjazz fesztiválon több ezer ember énekelte a dalaitokat. Az, hogy szinte egy stílusra – jelen esetekben a jazzre – felhúzott eseményekre kaptok meghívást, szerintetek ad egyfajta előzetes beskatulyázást rólatok az ottani közönségeknek? Holott egyszer azt nyilatkoztátok, hogy azért a jazztől messze van a zenétek.

Szerencsére a nyugat-európai jazzfesztiválok eléggé nyitottak a különböző műfajokra. A Leverkusener Jazztage-n például az Incognito zenekarral és Candy Dulferrel osztjuk meg a színpadot aznap este, amikor játszani fogunk. Ezek a produkciók sem jazzt játszanak, de a zenéjük szerves része az improvizáció, ugyanúgy, ahogy a mi zenénknek is. Nekünk eléggé úgy tűnik, hogy az ottani közönség tapasztalati úton ítél meg egy zenekart, tehát elmegy egy ismeretlen csapat koncertjére, ha tetszik neki, megvásárolja a lemezt, elkezdi követni online, és nem az alapján fogja megítélni, hogy egyébként milyen műfajú fesztiválon játszott. Érdemes megnézni például a Leverkusen Jazztage vagy az Aalener Jazzfest eddigi line-upjait, és rögtön azzal szembesül az ember, hogy egy ilyen volumenű fesztiválon való szereplés nem egy skatulya, hanem óriási megtiszteltetés.

Külföldi karrieretek építésére kiemelt, ötmillió forintos támogatást kaptatok az NKA-tól. Gondolom, ebből a külföldi fellépések költségeit könnyebben fedeztétek – ennek köszönhetően tudtatok több nemzetközi lehetőségre igent mondani? Vagy e köré a támogatás köré építettek adott koncerteket? Egyszóval, miben segített egy ilyen mértékű támogatás nektek a tényleges karrierépítésetekben?

Mivel a pályázati pénzek hál’ istennek nagyon szigorúan ellenőrizve vannak, ezért nagyon komolyan át kellett gondolnunk, hogy mire tudjuk költeni ezt a támogatást. Természetesen könnyebb volt így külföldi koncerteket megvalósítani, és el tudtunk kezdeni felépíteni egy komolyabb stratégiát, ami szerint a jövőben haladni fogunk. Nagyon nagy segítség ez nekünk, de azt is meg kell jegyeznünk: nem az ötmillió miatt tudunk fellépni ezeken a helyeken, hanem azért kaptuk pénzt, mert ilyen helyeken léphetünk fel. A pénzt marketingre és új hangfelvételre költjük, ami óriási segítség, hiszen albumot kiadni 2018-ban a fizikai hanghordozók eladásának visszaesésével a jól menő zenekaroknak is nagy költségterhelést jelent.

Új EP megjelentetésére készültök, amely valójában a következő Mörk-lemez első fele. A The Death of Mörk már a címében sem túl derűs, és állításotok szerint is egy komorabb hangvételű anyag lesz a halál és a félelmek témájának körbejárásával. Miközben titeket a szabad örömzenéléssel és a mindig vidám, könnyed hangulatú koncertekkel lehet azonosítani, hogyan jutottatok el egy ilyen stílusú dalcsokor rögzítéséig?

Az emberi érzések széles spektrumon mozognak, és mivel mi is emberek vagyunk, mi is megtapasztalunk olyan dolgokat, mint a szorongás, a halálfélelem, az elmúlástól való félelem, a megfeleléskényszer, az önmagunkban való teljes elbizonytalanodás stb. Ezek teljesen természetes érzések, amelyeket szinte mindenki megtapasztal élete során, mi pedig ezekben a dalokban/ezekkel a dalokkal igyekeztük feldolgozni a bennünk lévő ilyen jellegű tapasztalatokat.

 
 

Mindezt a The Resurrection of Mörk című, tavasszal érkező EP-tekkel szeretnétek majd feloldani, amelyen fesztelenebb érzelmi állapotokat jelenítetek majd meg. Mikor született meg ez a két ellenpólusos koncepció, amely a második albumotokat adja ki?

Az első stúdiólemezünk, a You are Free to Choose ilyen szempontból egy hangulati kavalkád volt, most ezt szerettük volna elkerülni, és egyértelműen kettéválasztani a “komolyabb” és a “lazább” hangvételű szerzeményeket.

Emellett a spiritualitás kezdettől fogva szerves része a zenekarnak, és ez is egy pluszt ad hozzá a koncepcióhoz, hogy a lemez első felén “meghalunk”, aztán a másodikon “feltámadunk”.

Több koncerteteken is jártam, és mindig is úgy tűnt, hogy az improvizáció és a szabad előadás rengeteg energiát ad nektek, igazi örömzenélés, amit a színpadon műveltek. Amikor eljön az új dalok írásának ideje, mennyire nehéz lekötni ezeket az energiákat? Hogy itt és most mondjuk kötöttebb dalokra van szükség azért egy lemezre például?

Nem feltétlenül azért kerülnek ilyen struktúrájú dalok a lemezre, mert “ez kell”. Mind a négyünket ugyanúgy motivál az, hogy jó szerzeményeket írjunk, mint az, hogy az improvizációs készségeinket fejlesszük.

Mennyit dolgoztatok az új hanganyagokon, és a kétpólusos koncepción túl miben vettetek még más irányt a következő lemeznél?

A The Death of Mörk EP-t a saját próbatermünkben vettük fel egy brit hangmérnökkel. Őt Jim Macrae-nek hívják, egyébként az egyik nagy kedvencünk, az ausztrál származású énekes-dalszerző, Jordan Rakei zenekarának a dobosa, és Rakei lemezein is ő a hangmérnök. Az anyag rögzítése kb. 3-4 napot vett igénybe, és minden dal “egybejátszva” került rögzítésre, tehát a billentyű, a basszgitár és a dob minden esetben egyszerre lett feljátszva, csak az ének és gitárok lettek utólag rögzítve. Szeretjük megtartani a felvételeken is azt a fajta vibe-ot, ami az élőzenében benne van. Az utómunkák több hónapig tartottak, Márk többször is kiutazott Londonba, hogy a keverési folyamatban részt tudjon venni Jimmel, és meg tudja valósítani a közös elképzeléseinket. Jimmel közösen olyan produceri ötleteket is hozzá tudtunk tenni a felvételekhez, amelyek ráerősítenek a dalok karakterére. Lett egyfajta “brites”, “ninja tunes-os” hangulata a felvételeknek; lehet, hogy azért, mert Jim angol, és olyan előadókkal dolgozik, akik ennél a kiadónál vannak. A lemez folytatásánál megint egy újítás lesz magunkhoz képest felvételi szempontból, de ennek a részleteit még nem árulhatom el.

Nemrég forgattatok egy videoklipet, amelyben például Tenki Réka és Keresztes Tamás is látható, na meg egy nagy fegyver. Ha már a „Mörk haláláról” szóló EP-ről kap klipet egy dal (a Doubt), adta magát valami erőszakosabb vizuális koncepció? Pajor Kristóf hozta az ötletet, vagy ti is benne voltatok a videó kitalálásában?

Kristóffal együtt kezdtünk el ötletelni az alapkoncepcióról, de amennyire lehetett, szabad kezet próbáltunk adni neki, hiszen azért is kértük fel őt, mert mind a négyünknek tetszettek az eddigi munkái.

Hogyan került képbe Réka és Tamás például?

Mindkét főszerepre erős karakterű színészt szerettünk volna, a dobosunk, Szabó Dániel Ferenc ötlete volt Tenki Réka, majd ezután merült fel Keresztes Tamás neve. Nagyon örültünk, mikor megtudtuk, hogy ők szeretnek együtt dolgozni, mert egy napunk volt a forgatásra, és minden ilyen dolog megkönnyíti a folyamatot. Ráadásul Pajor Kristóf is azonnal üdvözölte az ötletet, hogy Réka és Tamás legyenek a főszereplők.

Szeretném kerülni a mai főáramú klipek közhelyes formanyelvét. Új utat szeretnék törni, ami semmiképpen sem szájbarágós, kicsit inkoherens és egyben elgondolkodtató is. Nem kell mindent megmagyarázni, ez egy videoklip” – nyilatkozta korábban a kisfilm kapcsán Pajor Kristóf. Szabó Dániel Ferenc, a Mörk dobosa hozzátette: „Kicsit meg kell nyílni ehhez a kliphez, és nyugodtan beszívni az abszurd gőzt.”

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Friss bejelentés, hogy közben a 2019-es INES#talent programba is bekerültetek, így jövőre számos európai showcase fesztiválon garantált helyetek lesz. A jövő év tehát az új album tényén túl is izgalmasnak ígérkezik – de mondjuk öt vagy tíz év múlva hol szeretnétek látni a Mörköt?

Mivel a zenekar dinamikája nagyon változó, nehéz megmondani, mit akarunk majd tíz év múlva csinálni, de az biztos, hogy most egész szépen kirajzolódott egy stratégia az elkövetkező néhány évre. Az olyan lehetőségeket, mint amit az INES#talent tud nyújtani, igyekszünk úgy kihasználni, hogy minél hatékonyabban hozzájáruljanak a stratégiánk megvalósításához.

Volt idő, mikor még az egyik dalotokban is a rádiós lejátszásokért könyörögtetek, közben meg olvastam, hogy bár van, hogy születnek rádióbarátabb dalok, valahogy mindig belekerül valami „kretén”. Ahogy néztem a statisztikákat, a Rise Like Water vagy a Came For Nothing jól fut/futott egyes hazai rádiókban, de mára talán kijelenthető, hogy nem feltétlenül ezeken a lejátszásokon múlik az együttes ismertsége. Vagy hogyan látjátok most ezt a helyzetet?

Mindenképpen szerencsés helyzet az, ha egy zenekar dalait egy vagy több országos lefedettségű rádió rendszeresen játssza. A siker azonban valóban nem csak ezen múlhat, vannak példák olyan magyar zenekarokra, akik klubokat töltenek meg, és a fesztiválokon is rendszeresen ott vannak, pedig egy rádiós daluk sincs. Viszont ezek a zenekarok már legalább tíz-tizenöt éve a pályán vannak, mi pedig még csak négy-öt éve csináljuk, szóval ezt még nehéz innen megítélni.

Az, hogy belekerülnek kevésbé rádióbarát dolgok a dalainkba, esküszünk, nem direkt csináljuk! Egyszerűen csak próbálunk önazonosak lenni.

A “rádió istenségéhez” való könyörgés pedig egy óvatos utalás próbált lenni, hogy talán a szerkesztők is lehetnének néha olyan kísérletező kedvükben, mint amilyenben mi vagyunk, amikor szabadon improvizálunk.

És akkor íme a frissen megjelent The Death of Mörk EP!

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Mörk idei utolsó budapesti koncertje november 16-án az Instantban lesz a Budapest Showcase Hub keretében, ahol a banda élőben is eljátssza a The Death of Mörk EP-t, sőt, ízelítőt is ad a tavasszal megjelenő dalokból is. Facebook-esemény itt!

A cikk az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készült.

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás