Amikor a rock’n’roll mégis egy tánc

2013.11.6., 20:35

Nagyjából mindent leírtak (és még fognak is sokat írni) az Arcade Fire legújabb Reflektor című új albumáról, de mi most inkább nézzük  azokat az árulkodó jeleket és főbb hatásokat, amik a zenekar legtáncosabb és tán legjobb albumát eredményezték.


Abban mindannyian megegyezhetünk, hogy ha az interaktív videós, gerilla kampányos mázat leszedjük az Arcade Fire új nagylemezéről, akkor is egy sokszínű, és rendkívül ambiciózus hanganyaggal találjuk szembe magunkat, amihez képest az előző, Grammy-díjig jutó The Suburbs utólag egy oldaljegyzetnek tűnik csak. A zenekar pályafutását eddig is végigkísérte a másokhoz való hasonlítgatás, sokan csak egy ügyesen leplezett idézetgyűjteménynek tartják a zenekart. Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az Arcade Fire-t csak az Arcade Fire-hoz érdemes hasonlítani.

Itt van például a Reflektor, mely tagadhatatlanul táncosabb, elektronikusabb és eklektikusabb lett az eddigi kiadványokhoz képest. Ez azonban annak, aki követte a zenekar eddigi pályáját, nem akkora meglepetés. Win Butler nyilatkozta az album készítésének folyamatáról, hogy az új lemez dalainak fokmérője az volt, hogy felesége és egyben zenésztársa, Régine Chassagne képes-e táncolni az újonnan felvett dalokra. Kis túlzással a Reflektor azért készült, hogy Régine táncra perdülhessen. Ez persze nem meglepő információ, hiszen az utolsó albumon található, Régine által énekelt Sprawl II a zenekar addigi életművében egyedülálló módon könnyed és szórakoztató darab volt: ez már előrevetítette az új albumon található irányvonalat.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A zenekar tagjai nem győzték hangsúlyozni ,hogy az új lemez egyik fő inspirációja többek között egy Haitin (Régine haiti származású) tett kirándulás volt. Az ott eltöltött idő lelkileg és zeneileg (ez utóbbi elég könnyen észrevehető) feltöltötte a kicsit megfáradt tagokat. De nem az első eset, hogy Haiti hatása felbukkan az Arcade Fire hangzásában, hiszen már az első lemezre is született egy egész egyszerűen csak Haiti címet viselő dal:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Nem az Arcade Fire persze az első zenekar  a történelemben, akik úgy próbáltak frissebbé és nem önismétlővé válni, hogy az addigi gitárcentrikusabb zenéjükbe beengedték az elektronikus zene hatásait. A stadionrockot és közönségénekeltetést már többen is megunták, elég ha csak a U2 nagy pálfordulására gondolunk. Az ironikusan  Pop címet kapó lemezzel távolodott el leginkább addigi kívánságműsor-kompatibilis hangzásától a U2. ’97-ben például a szenvelgés helyett inkább kicsit feldobták a Europe Music Awards-ot:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Több kritikában is megemlítik, hogy a Reflektor sok közös jegyet mutat a Talking Heads Remain In Light című 1980-ban megjelent albumával. A legnyilvánvalóbb hasonlóság egyértelműen az egzotikus zenei hatások térnyerése:  annak idején a Talking Heads is a karibi  és afrikai zenéhez nyúlt némi inspirációért. A Once In a Lifetime lüktetésének például még ma is elég nehéz ellenállni:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Annak idején az Arcade Fire befutásának egyik fő katalizátora David Bowie volt. Az, hogy ő új kedvencei közé sorolta Butleréket, és hogy közös fellépést vállalt a zenekarral, egy csapásra az akkori indie élmezőnybe röpítette a “technikailag kanadai” kompániát. Bowie az új lemezen is háttérvokálozik,  az egymás iránti tisztelet és rajongás úgy tűnik nem kopott az évek alatt, de most inkább idézzük fel, milyen az amikor maga Bowie hív táncba:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Nagy hiba lenne megfeledkezni James Murphy szerepéről a Reflektor kapcsán. Az LCD Soundsystem-mel ismertté vált Murphy  produceri segédletének lemezen hallható nyomait lehet utálni és szeretni, én a többséggel tartva azt gondolom, nagyon jót tett az Arcade Fire-nak az “idegen fül” beengedése a munkálatokba. Win Butler sohasem rejtette véka alá, hogy LCD Soundsystem rajongó, és úgy tűnik a két zenekar közötti barátság nem csak afféle marketing-fogás volt. Az Arcade Fire 4 tagja annak idején természetesen besegített az LCD Soundsystem nagyszabású búcsúkoncertjébe is:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

De akkor milyen is ez a Reflektor valójában? Nehéz lenne egyetlen dalt választani a duplalemezről, de a reggae-s, dubos Flashbulb Eyes még a Gorillazzal ugyancsak multikultiban utazó Damon Albarn tetszését is bizonyára elnyerné.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Szöveg: Bicsérdi Ádám

Címkék: , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás