“Akkor szoktunk DJ-zni, amikor már totál készek vagyunk”- Crocodiles-interjú

phenom'enon
2014.06.10., 10:00

Eddigi hat éve alatt a Crocodiles magja, Brandon Welchez és Charles Rowell megtanult tökéletes noise pop slágereket írni: gerjedő gitárok, maszatolós hangzás, álomszerű hangulatok, visszhangos ének és fülbemászó melódiák. Tavalyi, Crimes Of Passion című albumukkal bizonyították is a fentebbi állítást, pénteken pedig először léptek fel Budapesten. A DJ-zés fortélyairól és a kreatív munka nézeteltéréseiről kérdezgettük őket, valamint arról, hogy tényleg szeretik-e a magyar folkzenét.


A ma esti az aktuális turnétok utolsó előtti állomása – milyen volt eddig?

Brandon Welchez: Jó, nagyon jó. Remekül éreztük magunkat!

A Crimes Of Passion (a banda tavalyi, negyedik lemeze – a szerk.) producere a The Raveonettes egyik fele, Sune Rose Wagner volt. Hogy jött ő a képbe? Szándékos, hogy csak minden második albumotokon dolgoztok külső producerrel?

Brandon: Nem, csak véletlen egybeesés.

Charles Rowell: Általában elmondható rólunk, hogy jobban szeretjük, ha van egy külső producer is, aki “kívülállóként” tesz hozzá, vagy vesz el az anyagból. Szeretjük, ha többen vagyunk a stúdióban és a közös munkából, a külső inspirációkból születik valami új dolog.

Brandon: Volt egy közös turnénk amúgy a The Raveonettes-szel, ott ismerkedtünk meg Rose-zal, onnan az közös kapcsolódás. Nagyon jó volt vele lemezt felvenni, mintha nem is ketten, hanem hárman lettünk volna a bandában – hasonló elképzelései vannak, mint nekünk, ugyanazokat a zenekarokat szeretjük; értette, milyen albumot akarunk készíteni és rengeteget segített benne.

A tavalyi albumon közreműködik továbbá a The Delta 72 frontembere, Gregg Foreman, Afrodyete és Brandon öccse, Josh.

Brandon: Ők mind tudnak valamit, amit mi nem. Az új album egyik számába például (I Like It In The Dark – a szerk.) szerettünk volna női éneket, de mivel az egyikünknek sem megy…

Charles: Pedig próbálkoztunk! Napokig szorongattam a golyóit!

Brandon: Szóval mivel egyikünk sem nő, ezért megkerestük Afrodyete-t. Plusz trombitások sem vagyunk, így került a képbe az öcsém.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Van olyan művész egyébként, akivel szívesen dolgoznátok együt, de valamiért még nem jött össze?

Brandon: Kim Gordon (ex-Sonic Youth, jelenleg (többek közt) Body/Head – a szerk.) Bár személyesen nem ismerjük egymást, van egy közös ismerősünk, egy volt szobatársa, szóval még bármi összejöhet. Mondjuk énekelhetne egy dalunkban!

Fotó:  Craig Hull

Fotó: Craig Hull

Hogy jött az életetekbe a DJ-zés, és mennyiben más, mint egy sima koncert?

Brandon: Akkor szoktunk DJ-zni, amikor már totál készek vagyunk – túlságosan szétestünk már ahhoz, hogy bármilyen hangszeren is játszunk, de még elég józanok vagyunk, hogy számokat pakolgassunk egymás után.

Charles: Szerintem minden ilyen alkalom egy remek lehetőség, hogy megmutassuk másoknak is azokat a zenéket, amiket szeretünk, és ami egyébként nem jutna el hozzájuk. Például a magyar folkzene.

Ezek szerint szeretitek a magyar folkot?

Charles: Nem, de lehet, hogy szeretném!

A DJ-zés egyfajta kiterjesztése az is, hogy rengeteg dalt posztoltok Facebookra?

Brandon: Igen. Mindketten úgy gondoljuk és érezzük, hogy különleges kapcsolatunk van a rajongóinkkal, ennek pedig része az is, hogy megosztjuk velük a zenéket, amiket szeretünk, közösen fedezünk fel, vagy fedezünk fel újra albumokat.

Charles: Megszeretni és megosztani.

Ezért is játszotok olyan gyakran feldolgozásokat?

Brandon: Igen. Ez a legjobb módja annak, hogy megmutassuk, mely zenekarok hatottak ránk. A legtöbb újságíró arra sem veszi a fáradságot, hogy megkérdezzen minket erről, csak felsorol pár bandát – sokszor olyanokat, akikhez szerintünk közünk sincs. Ezért próbálunk olyan együtteseket és számokat választani, akik tényleg hatottak a stílusunkra.

Fotó:  Craig Hull

Fotó: Craig Hull

Na és milyen zenéket hallgattatok a Crocodiles indulásakor?

Charles: Főleg a hatvanas évek garázsrock bandáira és a krautrockra voltunk rágyógyulva akkoriban. Meg persze a Sex Pistolsra. De ez csak a zene, a szövegeket a kedvenc verseink és könyveink inspirálták.

Megzenésítenétek mondjuk a kedvenc verseteket?

Brandon: Igen, azt hiszem. Feltéve, ha tudnánk olyan zenét írni, ami passzol a szöveghez. Hogy is mondjam… Gyerekkorunkban mind a ketten hatalmas The Beatles-rajongók voltunk, főleg a kései, pszichedelikusabb korszakukat szerettük. Nagyon erősen hatott ránk a szövegek nyelvezete, ahogy elmeséltek egy kerek történetet, a többrétű értelmezhetőségük. De hogy egy másik példát említsek: Walk On The Wild Side.

Brandon: Imádom a The Beatlest, de szerintem az I Am The Walrus sokkal izgalmasabb, mint mondjuk a She Loves You.

A Crocodiles az eddigi hat éve alatt négy albumot adott ki, ráadásul mindkettőtöknek megvan a maga külön bandája is (Brandonnak a Haunted Hearts, Charlesnak a Wartime – a szerk.). Van élet számotokra a zenélésen túl?

Charles: Szeretjük, ha mindig van mit csinálnunk, zenélni pedig az egyik legjobb dolog a világon.

Brandon: A Crocodiles nem olyan, mint egy munkahely, ahol egy megadott időben kezdesz és végzel – nem kell folyamatosan az órát néznünk, vagy azon aggódni, hogy mi lesz holnap. Így pedig, hogy nincs nyomás rajtunk, csak azért jammelünk vagy írunk dalokat, mert ezt szeretjük, ezt akarjuk csinálni.

Charles: Egyszerűen más. Nem tudhatod előre, mikor ugrik be egy jó ötlet – mielőtt alszol, tusolás közben, vagy épp amikor úton vagy.

Szoktak nézeteltéréseitek lenni a kreatív munka során? Esetleg ezért van mindkettőtöknek egy külön bandája is?

Brandon: A két külön banda oka leginkább az, hogy a turnékat (és a lemezfelvételeket) leszámítva elég keveset vagyunk együtt – Charles Angliában él, én pedig Amerikában. Ettől még nagyon jó barátok vagyunk, de nekem ott a feleségem (Dee Dee Penny, a Dum Dum Girls és a Haunted Hearts egyik tagja – a szerk.), neki a barátnője, plusz vannak barátaink, akik szintén zenészek és akikkel szintén szoktunk dalokat írni. Ez így van jól.

Charles: Ha van egy jó ötletünk, azt mindig megmutatjuk a másiknak, maximum nem Crocodiles-dal lesz belőle.

Vannak már terveitek a jövőre nézve?

Brandon: Mexikóvárosban lenyomjuk a turné utolsó koncertjét, utána pedig neki is állunk az új album felvételeinek!

Fotó:  Craig Hull

Fotó: Craig Hull

Interjú: Kollár Bálint
Koncertfotók: Craig Hull

Címkék: , , , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás