Akire büszkék lehetünk

Avatar photo
2011.08.6., 19:00
Magyarországon készült először játékfilm réskamerával. Kardos Sándor operatőr-rendező a Cannes-ban is bemutatott Résfilmben használta ezt a technikát – ami a 2005-ös Magyar Filmszemlén a kísérleti- és kisjátékfilmek fődíját nyerte – , mostani A sírásó című egyedülálló alkotásával pedig kivívta a FIPRESCI (International Federation Of Filmcritics, azaz a filmkritikusok nemzetközi szövetségének) díját is.
Az abszolút szokatlan technika lényege, hogy a jeleneteket célfotókamerával – avagy réskamerával – rögzítik, vagyis ahogy Kardos fogalmazott: „Időben rögzítem a teret.” A réskamerát eredetileg sportversenyeken, célfotók készítéséhez használták, melyet a célvonalra állítottak, hogy megállapítsák, ki a befutó. A rendes filmfelvevőtől annyiban tér el, hogy nincs a filmszalag előtt retesz, ami lezárná, amikor a következő kockára ugrik a filmtekercs. Így egy folyamatosan nyitott optikán keresztül a „rés” előtt húzott filmszalagra vetül a fény, vagyis a külvilág. A kamera egy pillanatot sem mulaszt el, folyamatosan rögzíti az időbeli változásokat, például egy futóverseny esetében, míg a futók távol vannak, a kamera a célvonalat rögzíti és a mögötte lévő tájat. Mivel a tér vertikális metszete vetül a filmszalagra, azon vízszintes vonalak keletkeznek. Amikor a futók elhaladnak a célvonal fölött, a filmszalagra „szkennelődnek”, tehát a szalagon egyetlen állókép keletkezik a futókról. Csakhogy ez az állókép nem olyan, mint egy fotó, vagy egy filmből származó képkocka. Ahogy halad előre a futó és fut a film, az alaknak mindig más-más szelete kerül a rés elé, így ez az állókép nem egy pillanatot rögzít, hanem egy folyamatot. A filmszalag állandó mozgása miatt sohasem exponál pontosan a gép, az utómunka során pedig a képet 90 fokkal el kell forgatni, mert a réskamerában vízszintesen megy a film, a vetítőben viszont függőlegesen.

A különleges és alapos munka meghozta gyümölcsét: Kardos Sándor A sírásó című filmje a vasárnap zárult wroclawi nemzetközi filmfesztiválon oklevelet kapott. Rilke művének adaptációja alapvetően nem rendelkezik különösebb történettel, a fejezetcímekkel tagolt műalkotás sokkal inkább a képi világa és egyedülálló technikája miatt vívta ki a szakma elismerését. Kísérletező típusoknak erősen ajánlott!

Címkék:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás