A szolgálólány meséje uniformisában tüntettek Washingtonban az új amerikai egészségügyi törvényjavaslat ellen
A szolgálólány meséje a fikció eszközeivel reflektál a valóságra, markáns állásfoglalása révén bizonyos elemei pedig önálló életre keltek. A sorozat ikonikus piros apáca jelmeze szimbólummá vált. A nők elnyomása, kihasználása, pusztán biológiai inkubátorrá egyszerűsítésének szimbóluma, ami ezzel az ellenállás vörös posztója is lett. A Planned Parenthood tüntetett tegnap Washingtonban a Kapitólium előtt, sok millió amerikai és a nők jogait csonkító egészségügyi törvényjavaslat ellen. Kreatív civil megmodulással lett valóság a meséből.
via @TaylorLorenz Twitter
Az amerikai egészségügyet valószínűleg innen Kelet-Európából kevesen ismerik vagy látják át teljes egészében, de annyit érdemes tudni, hogy náluk nem úgy működik, mint itthon az emberek túlnyomó többségénél, hogy ha valaki tanuló vagy bejelentett munkahelyen alkalmazott, akkor nem neki kell gondoskodnia a TB-ről. Az Egyesült Államokban ez egy sokkal bonyolultabb, generációkon és kormányokon átívelő probléma, aminek megoldására sosem teszik fel azt a bizonyos pontot. Már Obama programjának is fontos része volt az egészségügy megreformálása, Trump trónra hatalomra jutásával azonban módosítani akarják a rendszert.
A GOP nevű csomagról tegnap szavaztak volna, ezért a Planned Parenthood nevű szervezet a piros ruhába öltözött nők csoportjával tüntetett a vitás módosításról, ami 22 millió amerikait hagyhat társadalombiztosítás nélkül, jelentősen csonkítaná a nők jogait, valamint maga a Planned Parenthood is támogatás nélkül maradna.
Ez a szervezet az egyetlen egészségügyi klinika az országban, amely átfogó szolgáltatással segíti a tudatosan és időben megtervezett családra vágyókat, ezért kiemelten jelentős az egészségügyben betöltött szerepe. Egyébként a Planned Parenthood ellen is rendszeresen szerveznek tüntetéseket a különböző vallási szervezetek, mivel az ő ideológiájuk szerint elfogadhatatlan abortuszt is végeznek. A szavazást végül elnapolták július 4-i szünet utánra, meglátjuk mi következik utána.
A tegnapi washingtoni tüntésen kreatív civil megmozdulással lett valóság Margaret Atwood The Handmaid’s Tale (A szolgálólány meséje) című regényéből. Az orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró filmsorozat is készült.
