A Lady Gaga Baráti Társaság

2013.11.11., 20:30

Ha egy celeb címlapra kerül, általában elmondható, hogy valami igazán meghökkentőt vagy csúnyán polgárpukkasztót csinált. Minimum villantott egyet, rehabra ment, elgázolta a paparazzókat, összejött a harminc évvel fiatalabb táncosával, betörtek hozzá és ellopták a pornó kazettáit, egyszóval valami tökéletesen szaftos történt vele. Csak úgy nemhogy címlapra, de még az Aktív rövidhíreibe se lehet bekerülni.


A szabályt erősítő kivétel Lady Gaga, aki néhány napja az Mirror főoldalán volt vezető hír az alábbi szalagcímmel: “Lady Gaga normálisan érkezett New Yorkba”. És csakugyan platform cipő, paróka és mellnyomorító latexruha nélkül láthatjuk a JFK-n a biztonsági őrei gyűrűjében. Ha nem megyünk bele abba, hogy a normalitás relatív, akkor még celebéknél is elgondolkodtató, amikor valaki azért kerül címlapra, mert ruhát hord a reptéren. A felhajtás Gaga esetében érthető, hiszen ő az, aki saját hírnevét azzal alapozta meg, hogy nemcsak ünnepnapokon, hanem hétköznap is villant. Sokat. Igaz, mellékesen ott vannak az úgynevezett provokatív videoklipjei és a színpadi show, de az igazság akkor sem változik – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a ma megjelent ARTPOP borítója.

A sorban harmadik Gaga-nagylemezen a művésznő ismét pucéran, lába között diszkógömbbel pózol. Hogy mi lehet az idén a popszakmában, amiért kedvenc villantós hírességeink rendre meztelenül, valamilyen gömbbel láthatóak, azt nem tudjuk, de azért ne higgyük, hogy Gaga találta fel a spanyol viaszt. Amióta popzene a popzene, a sztárok vetkőznek, extrémen öltöznek, kirakják, amit kell, sőt, még azt is, amit nem kéne. Az ARTPOP megjelenése alkalmából most összeszedtük nektek a múlt és a jelen legnagyobb provokatőreit – ők “A Lady Gaga Baráti Társaság” tagjai!

GRACE JONES

A jamaikai születésű Grace Jones modellként kezdte a ’70-es években, majd a divatszakmában elért sikereit (Vogue, Elle címlap; Helmut Newton-fotósorozat stb.) egy Island Records lemezszerződéssel fejelte meg. Eszméletlen hangjával és androgün külsejével hamar a New York-i diszkókultúra és a LGBT mozgalom dívájává avanzsált. Az individuumot minél előbbre tartotta, és gyakran hangoztatta, hogy mindenki különleges, csak meg kell találni, miben – mindezt akkor, amikor Paulo Coelho még csak írni tanult. Apropó írás: azt rebesgetik, hogy Jones lassan befejezi memoárját is, ami jövőre kerül a boltokba, és minden bizonnyal eseménydús könyv lesz.

DIVINE

A Harris Glenn Milstead néven született, később Divine-ként megismert drag-queent mind a mai napig a LGBT-szcéna kultikus figurájaként tartják számon. A kis Harris idejekorán rájött, hogy foci helyett inkább a virágok, a festés és a sminkelés érdekli, és a sors később összehozta mindenki kedvenc John Watersével (ő nevezte el Divine-nak). így került a Rózsaszín flamingók c. filmbe, ahol friss kutyasz*rt is evett. Négy nagylemeze ellenére mind a mai napig inkább karakterszínészként emlékeznek rá, mint énekes(nő)ként, pedig egy egész generáció pörgött a “I’m so beautiful / You’ve gotta believe that I am beautiful” taktusaira. Divine 1988-as halála után is megmaradt a valaha élt legnagyobb drag-queennek, és sikeresen beírta magát a poptörténelembe.

JEFREE STAR

jefree

Ha már a transgender mezsgyén haladunk, hiba volna pont Jeffree Star jelenségét átugrani. Star oly sok kortársához hasonlóan a Myspace-en kezdte saját dalaival, ám a zeneírás mellett divattervező is. Kollekciói ugyanolyan megosztóak, mint személyisége; amikor nem a háttérben tervez, akkor a kamera előtt áll vagy kaliforniai klubokban pörget lemezeket. Önbizalomhiányban nyilvánvalóan nem szenved, rendre úgy utal önmagára, mint a Gyönyörűek kiránynőjére (Queen of the Beautiful’s), és szívesen hangoztatja  különlegességét. Eddig egy slágere volt, We Want Cunt (P*nát akarunk) címmel.

NEON HITCH

neon

Hitch még csak most dolgozik első albumán, de az amerikai dance toplistákon már komoly sikereket ért el a Fuck You Betta és Gold című dalaival. Az előadás a vérében van, hiszen  cirkuszi artisták nevelték, tizenöt éves koráig pedig beutazta Európát, lógott trapézon, és táncolt tűzgyűrű közepén. A tűz fontos tényező lehet számára, mert azóta is tűzpiros hajjal hódít, és a különféle díjátadókon előszeretettel visel bodyt, ezüst vagy arany melltartót. Valljuk be, őt sem féltjük attól, hogy túlöltözik.

BROOKE CANDY

“Candy is my name but there’s nothing sweet about me” – rappeli Brooke Candy a Das Me-ben – és valljuk be, semmi cukiságot nem várunk attól, akinek az apja a Hustler CEO-ja. Candy gyakorlatilag belecseperedett a szakmába, Rachel Zoe asszisztensi melója után a Hustlerhöz került stylistnak. Hogy mit öltöztetett a modelleken, azt nem tudjuk, viszont a Hustlertől egyenes út vezetett a Seventh Veil nightclubba, ahol táncosként dolgozott, mígnem a popszakma elcsábította a rúd mellől. Legnagyobb slágereként az I Wanna Fuck Right Now-t említjük, ami egy az egyben képviseli az énekesnő “iwannafuckrightnow” stílusát. Bikinifelső, platform cipő, hajfonat, cyberpunk színek, nightclub stílus – hát ezek kellenek ahhoz, hogy valakit Gaga utódjaként emlegessenek.

RIHANNA

Hol van már az a szerény barbadosi lány, akit a Girl Like Me-vel megismerhettünk? Riri hamar kinőtte cukilányos stílusát, aminek köze lehetett ahhoz, hogy sokáig csak kis Beyoncé-ként emlegették, na meg Chris Brownnal. A sajtótól hangos verések után Rihanna hajhossza a ruhái hosszával együtt rövidült, egyre keménycsajosabb lett, dalszövegekben és imidzsben egyaránt. S habár extremitása még mindig nem éri el Gaga szintjét – de egyre jobban közelít -, a tengerentúlon még mindig nincs címlap Rihanna nélkül. Legutóbb pont az ARTPOP-pal hozták kapcsolatba egy Twitteren közzétett üzenet miatt.

MILEY CYRUS

Cyrusra is igaz, ami Rihannára, azaz, hogy a Disney Channeles Hannah Montana már köszönő viszonyban sincs a mackóruhás twerk királynővel. Kezdeti jókislánykodás ide vagy oda, manapság egyre kevesebbszer látni ruhában, viszont egyre többször címlapon, és a rossz nyelvek szerint  már Rihanna is úgy twerkel, ahogyan Miley Cyrus fütyül – gondolunk itt a Pour It Up klipjére. Hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben a húszéves popsztárban, akinek Sinéad O’connor maga ír levelet, majd a jövő megmutatja. Mi mindenesetre jó esélyt látunk arra, hogy hamarosan Lady Gaga helyett Miley Cyrus lesz a címlapon, csupán azért, mert ruhát hord a reptéren.

LADY GAGA

A Mother Monstert azonban még egyiküknek sem sikerült überelnie az átváltozásban és provokációban: öt évvel ezelőtti feltűnése óta lemezeladást lemezeladásra, díjat díjra, sikert pedig sikerre halmoz, mindezt ráadásul elképesztő sebességgel. The Fame című debütalbumából 15 millió példány fogyott világszerte, eddig öt Grammy-díjat és tizenhárom MTV Video Music Awardsot kapott, 2013-ban pedig az évtized második legnagyobb hatású emberének választotta meg a Time magazin. Ráadásul a kreatív oldala sem szunnyadt: ma megjelent ARTPOP című negyedik lemeze. Az Applause című kitűnő első dal csak fokozta a kedélyeket a tizenöt számos, közel egyórás koronggal kapcsolatban, ami egészen biztos, hogy az év végének egyik meghatározó könnyűzenei eseményeként fog bevonulni a történelembe.

Összeállította: Pál Kata

Címkék: , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás