A hét műtárgya: MENÜ2

Tábori-Simon José
2016.11.30., 7:00

Az ArtHungry e heti műtárgyát készítő Laki Eszter volt már a hét kreatívja is nálunk Most a tavaly megjelent, de az ArtHungry-ra frissen feltöltött MENÜ2 könyv apropóján kérdeztük a grafikust, aki egyébként a nemrég lezárult Szekszárdi Borvidék arculattervező pályázat egyik zsűritagja is volt.

le_1

Először is köszönjük, hogy elfogadtad a felkérést és segítettél a pályázat zsűrizésében. Mi a véleményed a benyújtott pályamunkákról, illetve a győztes tervről?

Nagyon nagy megtiszteltetés volt zsűrizni ezt a pályázatot, még egyszer köszönöm a felkérést. Rengeteg színvonalas munka érkezett be, külön kiemelném a prezentációk, a tálalás minőségét is. Nehéz feladat a tradicionális alapokból úgy létrehozni valami újszerű, modern megoldást, hogy az széles közönség számára érthető maradjon. A Nagy Dani – Lakosi Krisz által beadott nyertes munka ezeket a szempontokat szuperül teljesíti.

le_2

Egy csomó budapesti új hullámos vendéglátóhely arculata fűződik a nevedhez, a portfóliódat nézve főleg gasztronómiához kapcsolódó projektekkel foglalkozol. Az ArtHungry felületére is egy speciális szakácskönyvet töltöttél fel, a MENÜ2-t. Mesélnél róla?

A MENÜ2 a 2014 karácsonykor publikált, saját kiadású MENÜ című közösségi szakácskönyvünk folytatása. Alkotótársaimmal, Glódi Balázzsal és Mihály Kamillával úgy éreztük, hogy az első – főleg Budapest centrikus – kötet után földrajzi léptékváltásra van szükség. Ezúttal olyan résztvevőket kértünk fel, akik vidéken, illetve külföldön tevékenykednek. Igazából továbbra is csak azt csináltuk, amit a legjobban szeretünk: barátokkal lenni, enni, főzni, utazni, fényképezni. Így vetődtünk el Pécsre, Bécsbe, Pugliába, Perőcsénybe, Berlinbe, Amsterdamba, Rotterdamba, Barcelonába, Tel-Avivba és még számtalan helyre. A könyv egy receptekben bővelkedő, fényképes útinapló is.

A 2015-ös nyarunk lenyomata a MENÜ2, a könyvből kimaradt képekből, werkfotókból pedig épp a múlt héten nyitottunk kiállítást a Flatlabben. Itt egy különleges akció keretében áruba bocsájtottuk a lengőoldalakkal bővített, ezüst préges díszpéldányainkat is. Ezekbe a kötetekbe azokat a recepteket tűztünk bele, melyek már nem fértek bele a könyvbe.

le_3

Az első MENÜ nagyon sikeres volt, elég nagy hype-ot kapott és ha jól tudom gyorsan el is fogyott. A MENÜ2 tavaly került kereskedelmi forgalomba, mik a tapasztalatok?

A MENÜ2-t is hatalmas érdeklődés övezi a mai napig, és gyakorlatilag az utolsó példányokat adjuk el éppen. Többen azt mondták, hogy az elsőhöz képest itt még izgalmasabb a történeti rész, az interjúk, a távoli tájak, egzotikus hozzávalók miatt. A kedvező nemzetközi sajtóvisszhang miatt több külföldi rendelést is kapunk, még szerencse, hogy az egyébként magyar nyelvű könyv végén ezúttal is egy 28 oldalas angol fordítást helyeztünk el.

le_4

Terveztek folytatást? Lesz MENÜ3?

MENÜ3 nem lesz, de az együttműködés biztosan nem ér véget itt. Balázzsal és Kamillával is folyamatosan dolgozunk együtt különböző projekteken. Ezen kívül a saját könyveink óta én terveztem egy szakácskönyvet Archana Pidathala dél-indiai írónőnek: ez a Five Morsels of Love, mely a nagymamája telugu nyelven kiadott receptkönyvének az angol nyelvű feldolgozása, újra-kiadása. Archana a MENÜk kapcsán talált meg engem tavaly ősszel. A tervezés során életem egyik legszebb utazásába csöppentem bele és fantasztikus barátokra, már-már családra tettem szert.

le_5

Egyébként milyen munkán dolgozol jelenleg és mik a jövőbeni terveid?

Több vendéglátóhely arculatát tervezem éppen és úgy tűnik, lassan átkerülök a másik oldalra is. A férjemmel és a barátainkkal hamarosan nyitunk egy – az utazási élményeinkből inspirálódó – helyet a belvárosban. Ez a Dob és a Rumbach sarkán található és „vicceskomolyan“ Dobrumbának hívják. A hely célja, hogy a különböző vendéglátós manírokat nélkülözve egy természetes, szerethető hely legyen jó kajával, finom zenével, sok növénnyel. Az arculata is minden sallangtól mentes, szabadkézi rajzokat és „talált“ betűket ötvöző játék, egy rajzolt gránátalma logóval.

le_6

Te is jelen vagy az egyik legnagyobb nemzetközi portfólió közösségi felületen és elég gyakran frissíted a fiókodat. Mennyire fontos egy alkotóművésznek a megjelenés egy ilyen jellegű platformon?

Ha külföldi megkereséseket szeretne az alkotóművész, akkor kiemelt fontosságú egy nemzetközi portfólióoldalon való jelenlét. Mindig azt mondom, hogy például a Behance nekem megváltoztatta az életem és ez igaz is: a legcsodálatosabb külföldi megrendelőim, köztük Archana is itt talált meg. Nagyon fontos a nemzetközi jelenlét és megtalálhatóság: Magyarország kicsi piac, viszonylag kevés fizetőképes ügyféllel.

le_7

Ha jól tudom nincs saját weboldalad, lehetséges hogy a jövő (vagy már a jelen) a közösségi portfólióépítés és nem az egyedi oldalak fejlesztése?

Nekem nincs szükségem saját weboldalra. Azt szeretem a közösségi portfóliómegosztásban, hogy semleges keretet és egyszerű kezelhetőséget nyújt. Ahhoz, hogy megmutassam a munkáimat bárkinek, igazából csak egy link kell. A legfontosabb a minőségi prezentáció és a munkák színvonalas dokumentációja.

le_8

A hazai grafikai (vagy akár összművészeti) közösségről mi a véleményed?

A túrórudi és a természet mellett az egyik legfontosabb oka annak, hogy még érdemes az országban maradni az, hogy nagyon aktív és izgalmas fiatal alkotói közösség él itt. Ez alatt nem csak a vizuális művészeteket értem, hanem a vendéglátást és a kortárs zenei életet is. Bár egyesek mindent megtesznek, hogy csak nemeztáskákat és 19. századi művészetet nézegethessünk, szerencsére napi szinten látható az ennek ellentmondó progresszivitás. Fesztiválok, klubok, zine-ek, designboltok, alkotói terek alakulnak. Egyre több co-working space születik, ahol szabadúszó tervezők közösen teremtenek stúdiót: számomra ez az egyik legéletképesebb megoldás a freelancer életre.

le_9

Szerinted milyen perspektívái lehetnek a szakmában ma egy friss diplomás tervezőgrafikusnak itthon?

Több út is létezik: egyrészt nem ördögtől való diploma után 1-2 évet lehúzni egy (jobb) ügynökségnél, így megtanulni egy csomó technikai megoldást úgy, hogy közben fizetik az ember tanulmányait. Ha pedig a grafikus már az egyetem alatt elkezd pörögni, kapcsolatokat kialakítani, csoportba rendeződni, portfóliót építeni, akkor jó eséllyel már a diploma idejére kialakul egy állandó ügyfélkör. Az itthont úgy is fel lehet fogni, mint egy bázist, kikötőt: innen ki lehet hajózni virtuális és valós értelemben is a nemzetközi vizekre.

le_10

Eléggé friss regisztrálónak számítasz, de azért kíváncsi vagyok, hogy mit szólsz az ArtHungry-hoz? Esetleg van-e olyan alkotó, akit eddig nem ismertél, de itt megkedvelted a munkáit?

Ennek a szekszárdi pályázatnak kapcsán ismertem meg jobban az ArtHungryt. Bárcsak minden hónapban lebonyolítanátok egy ilyen inspiráló, széles közönséget megmozgató, színvonalasan végigvitt pályázatot. Nagyon nagy szükség van az ilyenekre!

A MENÜ2 ArtHungry oldala ›

Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!

Címkék: , , , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás