2020.12.18., 3:13

A hét kreatívja: Sipos Fanni

Számára az alkotás egy olyan különleges élmény, amikor egy kicsit megszűnik a tér és az idő. A fejlődés lehetősége motiválja a leginkább. Munka közben nem mindig hallgat zenét – legtöbbször csendben dolgozik. A kamaszoknak készített silent bookja, a Puparium megnyerte a 6. ArtHungry Díj illusztrációs díj kategóriáját.

Kezdetek

„A Budapest Metropolitan Egyetemen diplomáztam Tervezőgrafika alap, majd később mesterszakon. Eredetileg nem ebbe az irányban indultam – és ezt mindig fontosnak gondolom megemlíteni, vagy elmesélni, mert szerintem sokan vannak hasonló helyzetben, mint amiben én voltam. Gimnázium után egy szép és hasznos szakmát szerettem volna választani, ezért az akkor még Corvinus-hoz tartozó Tájépítészeti karon kezdtem el tanulni. Mindig is szerettem a természetet, a növényeket, érdekelt az ember-város és a természet kapcsolata, valamint a fenntartható jövő. Pár félév után azonban rájöttem, hogy továbbra is nagyon szépnek gondolom ezt a szakmát, de úgy éreztem, valahogy mégsem ez az, amiben ki tudnék teljesedni. Igazság szerint, már mielőtt jelentkeztem volna a Corvinus-ra, volt egy alternatív tervem, amit sosem mertem meglépni vagy kimondani, mert nem gondoltam magam elég ügyesnek és felkészültnek hozzá. A legtöbb, amit tettem az ügyért, hogy a rozoga íróasztalom lapjára felírtam magamnak apró betűkkel, hogy „tervezőgrafika” – mindig rá-rátévedt a tekintetem, de valahogy sosem hittem el, hogy ez nekem sikerülhet. Ez elég viccesen hangzik így utólag, de végül is ez az apró „jegyzet” nagyon jó volt arra, hogy kimozdítson, hogy aztán esélyt adjak magamnak. Közben teljesen véletlenül, különböző diákmunkák során olyan emberekkel találkoztam, akik vagy hasonló cipőben jártak mint én, vagy már a METU-n tanultak, pont tervezőgrafika szakon, ami aztán nagyon ösztönzőleg hatott rám. Végül félbehagytam a Tájépítész kart, fél évig készültem és dolgoztam, utána pedig jelentkeztem a METU-ra, ahol már a mesterképzésen is túl vagyok. A saját hangom, stílusom megtalálásában nagyon sokat segítettek a tanáraim. A tervezőgrafikán belül az illusztrációban találtam meg leginkább önmagam, itt tudom kifejezni a gondolataimat, legyen az egy komoly téma, vagy csak egy aranyos szituáció. Folyamatosan keresem a hangom, szeretek új dolgokat kipróbálni, vegyíteni technikákat és eszközöket – még minden változásban van, de ez inkább örömmel, mint kétségbeeséssel tölt el.”

Alkotás

„Számomra az alkotás egy olyan különleges élmény, amikor egy kicsit megszűnik a tér és az idő – azt hiszem, ezt nevezi Csíkszentmihályi Mihály „flownak”. Szerencsés helyzet, ha egy munka ilyen körülmények között születhet meg, de persze ezek kivételes alkalmak. Ennyire koncentráltan én például csak hajnalban tudok dolgozni, amikor minden elcsendesedik körülöttem, az utcák kiürülnek, mindenhol lekapcsolják a világítást, és csak az én ablakomból szűrődik ki némi fény. Az alkotói folyamatot általában az ötleteléssel kezdem. Szeretem először körbejárni az adott témát, anyagot gyűjteni, figyelni a környezetem és csak azután kezdek el írni. Hosszan kutatok, vizsgálódom, hogy kialakuljon, pontosan mit is szeretnék elmesélni. Aztán megírom, átírom, vázlatolok, kidobom, újra nekiállok egészen addig, amíg meg nem születik az, amit elképzeltem.”

Motiváció

„Lehet, hogy ez közhelyesen hangzik, de a fejlődés lehetősége motivál a legjobban. Mivel elég messziről indultam, ezért sosem gondolom magam elég jónak szakmailag. Persze tudom és érzem, minden munkával, minden történettel észrevétlenül fejlődöm és egyre változatosabban tudom kifejezni magam, sokszor mégis türelmetlen vagyok. Mindig a következő kitűzött cél lebeg a szemem előtt – ez visz előre.”

Kollaboráció

„Az elmúlt öt évben szinte minden időmet az egyetemi feladatok kötötték le, így teljesen független szakmai kollaborációban eddig még nem volt részem. A jövőben azonban szeretnék más, akár teljesen eltérő területről érkező alkotókkal együttműködve is dolgozni. Szerintem fontos, hogy egy-egy ilyen kollaboráció során a résztvevők ne vetélytársat lássanak egymásban, hanem egy lehetőséget arra, hogy valami új, klassz dolog születhessen.”

Technikák, eszközök

„A fő, és minden szempontból alapeszközöm a Photoshop és a Wacom tábla. Ugyanakkor nagyon szeretem a kézműves technikákat is – gyűjtöm a régi papírokat, újságokat, érdekes textúrákat; szeretem, ha egy illusztrációnak van egy sajátos hangulata, ha érződik rajta, hogy akár kézzel is készülhetett volna, ha van egy kis esetlegessége. Ezt a hatást igyekszem elérni a saját célra készített munkáimon is – szívesen vágok, tépek, ragasztok és az illusztráció bizonyos elemeit kézzel készítem el, amiket később digitalizálok.”

Inspiráció

„Az inspirál a legjobban, ha tudom, célja van a munkámnak. Nagy lökést tud adni, ha azt érzem, valakinek hasznára válhat, amit csináltam, hogy tanulhat belőle, de persze az is klassz, ha éppen csak egy mosolyt csalok vele az arcára.”

Siker

„A sikert automatikusan díjjal párosítom; tipikus filmbeli jelenetek ugranak be róla rögtön. Ebben az évben két elismerésben is részesültem, viszont a kialakult vírushelyzet miatt mindkettőről otthon a szobámban, teljesen egyedül egy monitor képernyőjén keresztül értesültem. Nagyon örültem a díjaknak, viszont valahogy mégis más volt, nem éreztem azt az eufóriát. Aztán rájöttem, hogy talán a siker szempontjából nem is az a mérvadó, milyen a körítés, hány ember van jelen, mennyien gratulálnak. Egyszerűen csak érezni kell, ott, legbelül. Nagyon büszke vagyok az ArtHungry díjamra, hogy a zsűri érdemesnek találta a munkámat arra, hogy első legyen a kategóriájában. Ezáltal úgy érzem, átment az, amit a Pupariummal közvetíteni szerettem volna, és ennek nagyon örülök!”

Alkotás és zene

„Legtöbbször csendben dolgozom. Ha nagyon koncentrálok, nincs szükségem arra, hogy egyéb hatások érjenek. Ugyanakkor a Puparium készítése közben kerestem megfelelő hangulatú számokat, mert úgy éreztem, ez erősíti az értelmezést, a fókuszt, hangulatot közvetít és ezzel a kiegészítéssel érhetem el azt a hatást, amit szeretnék. Zenei téren egyébként mindenevő vagyok, nincsenek kedvenc zenekaraim; akár minden nap fel tudok fedezni valami újat.”

Szakma

„Mint ahogy minden szakmában, itt is kialakult már nagyjából, hogy ki kivel dolgozik; rengeteg tehetséges alkotó van és ráadásul utánpótlásból is akad bőven. Nem gondolom azonban, hogy ez egy zárt rendszer lenne – minden évben akad olyan kiállítás vagy pályázat, ahol lehetősége van bemutatkozni a szakma újoncainak is, és ez nagyon jó dolog.”

Célok és álmok

„Nagyon szeretném, ha a jövőben a munka mellett jutna időm a saját elképzeléseim megvalósítására is. A nagy álmom, hogy a későbbiekben egy teljes könyvet illusztrálhassak gyerekeknek, olyat, ami kapható a könyvesboltokban is. Imádok elidőzni a gyerekkönyv részlegen, szebbnél szebb mesekönyveket lapozgatni. Szóval nagy megtiszteltetés lenne, ha egy ilyen „könyvtúra” alkalmával egyszer viszontláthatnám a saját kötetemet is.” 

Heti kérdések:

Mit szólsz az ArtHungry díjhoz?

Nagyon örülök, hogy a zsűri érdemesnek találta a munkámat a díjra. Kicsit hihetetlen is így, lassan egy év otthonlét után, hogy ilyen váratlan örömök érhetik az embert.

Hogyan született meg a díjazott Puparium? Mi a története?

Ez volt a diplomamunkám a METU mesterképzésén. Mindenképpen egy olyan könyvet szerettem volna készíteni, aminek az elejétől a végéig én találom ki a koncepcióját, és ami a későbbiekben akár hasznára is válhat másoknak. Sokat agyaltam a világ helyzetén, a társadalmunkon, a különböző kapcsolatainkon. Többféle úton is elindultam, aztán a végén a kamaszoknál kötöttem ki. A könyv végül egy silent book, azaz egy csendes könyv lett, amelynek a lényege, hogy a cselekmény szöveg nélkül, csupán képek segítségével bontakozik ki. A tinik (és nem csak ők) sok esetben csak emojik vagy gif-ek segítségével kommunikálnak, ezért a képek nyelvét ők már jól beszélik. Így talált egymásra a téma és a forma. 

Mielőtt elkezdtem volna a munkát, összeállítottam egy kérdőívet, amit jó pár ember kitöltött – kamaszok és a kamaszkorukra visszaemlékezők egyaránt. Végül a kutatási anyagokat, a kérdőívre adott válaszokat és a saját tapasztalataimat összegyűrve született meg az egész könyv koncepciója. 

Mit gondolsz az ArtHungry-ról?

A korábbi években mindig figyelemmel kísértem a versenyt, és jó volt látni, hogy nem csak a helyezést elért alkotások, de a döntős munkák is nagyon színvonalasak voltak. Az ArtHungry díj egy olyan ritka szakmai lehetőség, amire érdemes pályázni, amivel érdemes élni. Már csak azért is, mert nagyon érdekes munkákat és alkotókat ismerhet meg az oldalon az ember, illetve egy klassz platform a bemutatkozásra is. 

Milyen munkán dolgozol jelenleg? 

Jelenleg a BOOKR Kidsnél dolgozom, és illusztrációkat készítek a BOOKR Class appba, ami egy angol nyelvtanulást segítő applikáció gyerekeknek, illetve diákoknak.

Ha nem a jelenlegi munkáddal, akkor mivel szeretnél inkább foglalkozni?

Lehet, hogy visszakanyarodnék az eredeti elképzeléseimhez, és növényekkel, illetve a természettel foglalkoznék. Vagy süteményeket készítenék.

Mester, akire felnézel?

Rengeteg emberre felnézek, így nehéz lenne kiemelni közülük bárkit is. Számos alkotónak követem a munkásságát, úgy mint Oliver Jeffers, Benji Davies, Jon Klassen és Britta Teckentrup. Könyveiknek sajátos mondanivalójuk és hangulatuk van; nagyon szeretem őket lapozgatni.

Kedvenc hely, ahol lazíthatsz?

Bármilyen erdő, rét vagy mező.

Dolgok, amiket kifejezetten ajánlasz?

Egy kiadós sétát az erdőben, vagy csak úgy csendben ülni egy picit minden nap. 

CV

TAPASZTALAT

2018-2020 – Gyakornok, BOOKR Kids illusztrátor gyakornok
2018 – megbízásos munkák
2013 – Gyakornok, Chelsea Physic Garden, önkéntes kertész, London

TANULMÁNYOK

2018-2020 – Tervezőgrafika MA, Budapest Metroplitan Egyetem
2015-2018 – Tervezőgrafika BA, Budapesti Metropolitan Egyetem
2012-2014 – Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar
2007-2012 – Dobó Katalin Gimnázium, nyelvi előkészítő osztály

DÍJAK

2020 – ArtHungry, kategória első helyezés
2020 – METU Art Diploma díj

Sipos Fanni: Behance | Instagram | ArtHungry

Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

Címkék: , , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás