Hering András
2019.05.27., 21:37

A hét kreatívja: Farkas Tatjana

Drótszobrász/designer, akinek volt pár váltás az életében. Öt országban és szakmában mozog otthonosan Donyecktől New Yorkig, a jogtól az újságírásig. Ma a két kezével alkot, miközben azt keresi, mi az a finom gesztus egy műben, amitől az életre kel és megérint. Néhány vonallal igyekszik formát adni a meghatározó múltat hordozó erős nőknek, hétköznapi hősöknek. Minimalizmus egy kis csavarral.

Kezdetek

“Azt hiszem, erős túlzás lenne azt állítani, én döntöttem, amikor elkezdtem drótokat hajlítani. Inkább azt mondanám, véletlen egybeesések vezettek ide. Éppen befejeztem tíz év után a szerkesztői, újságírói munkámat, épp felújítottam a lakásomat, épp elég sokat kellett várakoznom a munkásokra, és épp erős késztetést éreztem arra, hogy valamit a saját kezemmel alkossak.  Ott, az építkezési területen elkezdtem babrálni a maradék drótokkal, vezetékekkel és ebből lett az, ami. Vagyis a mai ’pályám’.”

 
 

Alkotás

“A múltkor egy kiállításon megfogott az egyik alkotó gondolata, miszerint ő azért használ pasztelt, mert így gyakorlatilag „felsimogatja” a képet a papírra. Valahogy így vagyok ezzel én is. A legjobb dolog, hogy közvetlen kapcsolatban lehetek az anyaggal, a dróttal, amikor alkotok és a kezemmel uralom a viselkedését. Néha makacs és ellenálló, néha túl lágy, de többnyire jól kijövünk. És amikor végre összeáll, amit elképzeltem, na az csodás.”

 
 

Motiváció

“Vallom, hogy minden embernek van egy olyan traumája az életben, amit magával hordoz, ami hatással van az egész lényére. Sokszor mondják, hogy az alkotásaim szomorúak, pedig én inkább nosztalgikusnak mondanám őket. Próbálok egy-egy olyan pillanatot megfogni és kifejezni, amivel ki-ki a maga történetének és sérülékenységének megfelelően össze tud kapcsolódni. Azt szeretném, ha a munkáim érzelmeket váltanának ki az emberekből; megmozgatnának vagy megnyugtatnának.”

 
 

Kollaboráció

“Néhány alkalmi dekorációs együttműködésem volt csak eddig, pedig lenne néhány ötletem.”

 
 

Technikák, eszközök

“A munkáim alapja legtöbbször egy vázlat. Ezt kizárólag magamnak készítem, sokszor csak kevés köze van a végeredményhez. Leginkább arra szolgál, hogy átgondoljam a folyamatot, hiszen majdnem mindig egy huzalt használok, szóval az alkotás nagy része fejben dől el. Kézzel dolgozom, szeretem tapintani az anyagot. Mindig van egy pont, amikor még szinte tetszés szerint alakíthatom a szobrot, akár férfiból nőt is csinálhatok; olykor pedig megadom magam az anyagnak, hagyom, hogy vezessen, amikor még egy kurfli, még egy konty kikívánkozik belőle.”

 
 

Inspiráció

“Szeretem az erős nőket, a hétköznapi hősöket. Ahogy figyelem őket, a szemek és gesztusok mögött rengeteg történettel találkozom. De az emberek mellett a jól megformált terek, a kortárs kiállítások, a jó könyvek, filmek is nagy hatással vannak rám. Legszívesebben mindennel, ami tetszik, körbevenném magam. Elkészíteném, kitenném, átfesteném, megszervezném, nézegetném, kapcsolatba kerülnék vele.”

 
 

Siker

“Siker, hogy szabad vagyok. Hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Hogy egy egészséges egyensúlyban van a munkámmal és a családommal töltött idő. Hogy néhány éve azt sem tudtam, mi fán terem a drót, ma pedig négy kontinensen is ott vannak a munkáim.

A legemlékezetesebb pillanat mégis talán 2016 kora nyarán volt, ami egészen különleges hangulatban telt. Leköltöztünk Tihanyba, ott készültem egy berlini megjelenésre. Rengeteget dolgoztam, hajnalban, amikor felébredtem és még csöndes volt a ház, kiültem a verandára. Finomak voltak a fények, lágyak a napsugarak, idilli minden. A hétköznapokban egy ilyen szituációban olvasok, de ott, miután megittam a kávémat, nekiálltam az alkotásnak. Volt ebben egy kis kényszer, de szerintem született akkor pár kifejező munkám.”

 
 

Alkotás és zene

“A zenehallgatás egy időutazás, nem? Az egész életemet vissza tudom idézni számokon keresztül. Jó, mondjuk gyakran van, hogy rákattanok dallamokra és akkor non-stop azokat hallgatom akár hónapokig. Azokat a számokat szeretem, amik betalálnak mindkét állapotomban. Amikor totál mélyen vagyok, akkor jól tudok mellettük tovább dagonyázni, viszont amikor épp „repülök”, még több lendületet adnak. Ez lehet simán egy Rachmaninov vagy akár egy David Bowie, Janis Joplin, Lana del Rey szám is.

Az alkotáshoz inkább podcastokat hallgatok mostanában, az autóban viszont jó hangosan bömböltetem a lejátszót. Imádom, a zenehallgatás nekem leginkább a lendületes vezetéshez meg tánchoz kapcsolódik.”

 
 

Szakma

“Sok tehetséges kreatív van, de valahogy az együttműködés nem az erősségünk. Kicsit zártnak is érzem, én például egyáltalán nem tudom, hova is sorolhatnám magam.”

 
 

Célok és álmok

“Szeretnék majd egyszer hónapokat tölteni valahol a nagyvilágban és jó lenne, ha közben valamilyen kreatív megbízás is megtalálna.”

 
 

Heti kérdések:

Boldog vagy?

Szláv vagyok. (legalábbis félig.)

Milyen munkán dolgozol jelenleg?

Az utóbbi időben elkezdtem a drótokra textúrát rakni, ezzel kísérletezem egyrészről, másrészről viszont már régóta vágyom valami egészen más anyagra. A múltkor azt hiszem, rátaláltam, de ez még titok. Ez is törékeny és egészen finom, ez is jelzésszerűen, mégis máshogy tölti meg a teret, amolyan hártyaként.

Ha nem a jelenlegi munkáddal, akkor mivel szeretnél inkább foglalkozni?

Utazni, csavarogni. Bejárni az egész világot és mondjuk erről írni. De ha valami polgárit kellene mondanom, akkor építész vagy karmester lennék.

Mester, akire felnézel?

Marina Abramovic. De nem mester, nem vagyok egy rajongó alkat. Csak szeretem. Egy bolond, bevállalós nő.

Kedvenc hely, ahol lazíthatsz?

Leginkább a vízparton vagy a város „tetején” tudok ellazulni. Szeretek a Várban a Tóth Árpád sétány egyik padján ücsörögni és élvezni a délutáni napsütést vagy a Margit-híd pesti hídfőjénél a lépcsőkön spontán piknikezni.

Dolgok, amiket kifejezetten ajánlasz?

A legutóbbi favorit Paul Auster könyve, a 4321. Aztán Peter Bichseltől az Egy asztal az egy asztal. Gyerekkönyv, de mégsem az. Imádom Isztambult, és a szudáni street foodot. Szeretem Luca Guadagnino filmjeit, főleg a Bigger Splash-t. A helyszín álom, meg a styling, meg Tilda Swinton meg Ralph Fiennes. Hasonlóan nagy kedvenc Paolo Sorrentinotól az Ifjúság. Vagy a Ludwig Múzeum kiállításai mondjuk vasárnap koradélután. És a holland köményes sajt.

Kedvenc mondás:

Nem szeretem a mondásokat.

 
 

CV

Tanulmányok:

Moholy – Nagy Művészeti Egyetem, művészeti menedzser

New York University, public relations

Budapesti Metropolitan Egyetem, pr-munkatárs

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, jogász

 
 

Itt kövesd: instagram.com/tatjanafarkas

Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!

Címkék: , , , , ,

/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás