Taxisháború Budapesten! Egy egészen különleges produkció, melynek két vezéralakja a dEUS frontembere, Tom Barman, illetve a fiatal szaxofonos sztár, Robin Verheyen. Kettejük meglepő együttműködéséből született a TaxiWars, ez a húzós, laza, groove-os jazzkvartett. Táncos szving, groove-os funk, cool, hiphop, kísérletezés és hagyomány keveredik a TaxiWars nagyon szabad és nagyon energikus zenéjében.
Az A38 Hajón évekkel ezelőtt fellépő belga rockegyüttes, a dEUS frontembere, Tom Barman sosem az önismétlésről volt híres. Zeneszerző, rocksztár, filmrendező – a dEUS 1989-es alakulása óta sok mindent kipróbált. Mégis meglepő volt váratlan találkozása a belga jazz egyik legnagyobb tehetségével, az évek óta New Yorkban élő szaxofonossal, Robin Verheyennel. A fantasztikus technikájú Verheyen a New York-i jazz élet dédelgetett muzsikusa, Roy Hargrove-tól és Tooths Thielemanstól Maria Schneideren és Branford Marsalison át Tyshaws Sorey-ig, Gary Peacockig vagy Joey Baronig rengetegen hívták zenélni.
Barman 2014-ben szinte véletlenül akadt össze Verheyennel, és pár órányi jammelés után világossá vált, hogy ezt érdemes folytatni. Verheyen berántotta hát két régi belgiumi muzsikustársát, kitalálták a jól csengő TaxiWars nevet (Barman taxik iránti szenvedélye jó párszor elő is kerül a szövegekben), és hajrá!
Az „és hajrá” tényleg ilyen egyszerű. A TaxiWars jellegzetes bőgős basszusmotívumokra és Verheyen elképesztően változatos és hajlékony játékára, valamint Barman összetéveszthetetlen hangjára, improvizatív énekbeszédére építő, groove-os, laza, szupermenő zenéje annyira szabad és rögtönzött, amennyire csak lehet.
„Gondolj Mingusra!”
Állítólag Barman ennyi instrukciót adott Verheyennek, aki a számok zömét írja, aztán a kész kompozíciókra tette rá félig előre megírt, félig rögtönzött szövegeit. Barman itt nem az a karizmatikus frontember, akit a dEUS élén megismertünk, fantasztikus orgánumát inkább egyfajta hangszerként használva illeszkedik bele a zenekar produkciójába.
A végeredmény: mintha nem is Belgiumból, hanem egyenes egy füstös brooklyni klubból jönne a TaxiWars, amiben ott kavarog a hatvanas évek groove-os kombójazze, a hetvenes évek experimentális zenéi, a nyolcvanas évek jazzes hiphopja, korai slamje, a kilencvenes évek nu jazze – mégsem nosztalgikus a TaxiWars, hanem elképesztően mai, modern, szórakoztató és eszetlenül laza.
A The Best Bad Trip tagjai húsz év körüli fiatalok, akiknek a komolyzene komplexitása nem képvisel se több, se kevesebb értéket, mint a punk egyszerű nyersessége. Ugyanolyan szívesen építenek be zenéjükbe egy-egy groove-os funky témát, mint az irányított improvizációt vagy egyéb kortárszenei stratégiát. Zenéjükben egymást szorosan követik a kemény és lágy, az egyszerű és bonyolult, a rendezett és kaotikus, a keleti és nyugati hangzások. Mivel a The Best Bad Trip tagjai főként jazzt tanulnak, annak hagyományát felhasználva nagy szerepet kap az improvizáció, ugyanakkor zenéjükre jellemző a sokszor bonyolult és igen összetett kompozíciós szerkezet.
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.