Vid vägens slut – Ahol az út véget ér
Mintha egy séma lenne a fejünkbe építve, miszerint: Márpedig egy rock sztár haljon meg drogtúladagolásban, öngyilkosságban, vagy rejtélyes okból kifolyólag, fiatalon és bohón. Erre nincs is jobb összefoglaló példa mint a 27-esek klubja. Az viszont, hogy valaki kórházban, hosszú küzdelmes évek után haljon meg nem megszokott ebben a szakmában. És egyébként is, ilyen történhet egyáltalán egy idolunkkal? Krisitan Gidlund, a Sugarplum Fairy dobosa (képünkön középen) pár nappal harmincadik születésnapja előtt hunyt el, szeptember 17-én.
Kristian Olof Erik Gidlund 1983. szeptember 21-én született a svédországi Borlänge-ben. A Sugarplum és Kristian története 1998-ban kezdődött. Az akkor tizenöt éves fiú a Mando Diaoból jól ismert Gustaf Noren két kisöccse, Viktor és Carl Noren mellé csatlakozott egy bandába, David Herberttel és Jonas Karlssonnal kiegészülve. A banda nevét egy Beatles-szám intrójából kölcsönözték, ahol John Lennon-beszámolás helyett a „sugar-plum-fairy” szavakat használta fel. Első nagy sikerük a Sweet Jackie volt 2004-ben, amely első, Young&Armed lemezükön jelent meg.
Ezt követően még két lemezt jelentettek meg: 2006-ben a First Round First Minute-ot, és 2008-ban a Wild One-t, olyan slágerekkel, mint a Stay Young, She, The Soul Of The Sun, The Escapologist, Bus Stop, vagy a You Can’t Kill Royk&Roll. A svéd zenekarokhoz hasonlóan főként a német ajkú országokban lettek sikeresek Svédország mellett. Kristian a zenéléssel párhuzamosan íróként, és az egyik legsikeresebb svéd rádiós műsor, a Sommar i P1 munkatársaként elmondhatta, hogy igazán elismert svéd művész lett. A pletykák szerint már tervben volt a negyedik album, de valami közbejött. 2011-ben gyomorrákot diagnosztizáltak nála, és hirtelen nagyobb reflektorfénybe került, mint valaha.
Betegségét nyíltan vállalva számos rádiós és tévés beszélgetésben vett részt, és elindította több tízezres látogatottságú blogját, az I kroppen mint (Az én testemben), ahol meghökkentő őszinteséggel, fájdalommal, akaraterővel, és élni akarással beszélt állapotáról, melyet a kezdetektől az utolsó napig végigkövethettünk. Miközben bepillanthattunk küzdelmes mindennapjaiba, a blogot összefoglaló könyv (I kroppen min : resan mot livets slut och alltings början/Az én testemben: utazás az élet vége felé, és a minden kezdete) bestseller lett Svédországban. Krisitan több kemoterápiás kezelésen esett át, augusztusra hivatalos lett a végstádium diagnózisa. Svédország gyakorlatilag egy emberként támogatta, elég csak végignézni a blogján és a több ezer kommenten.
Júniusban Emma Svensson képeivel fotókiállítás nyílt Gidlundról.
Augusztus végén szülővárosukban léptek volna fel, de Kristian állapota rohamosan romlani kezdett, a fájdalmak csillapíthatatlanok lettek. Teste mindössze 54 kilót nyomot, a morfium bár hatásos, de rémálmok gyötörték. Újabb bogbejegyzés került fel När kroppen inte svarar címmel (Amikor a test nem válaszol), bejegyzései egyre rövidebbé és szívszaggatóbbakká váltak. Szeptember 17-én délután háromig bírta a küzdelmet. A zenekar hivatalos honlapja megszűnt.
Kristian blogjával és barátai, zenésztársai búcsújával zárjuk a Sugarplum Fairy és Kristian Krille Gidlund történetét.
Lykke Li:
Mando Diao:
Molotov Jive:
Sony Music Sweden:
The Hives:
Viktor & The Blood:
Carl Noren:
Összeállította: Mészáros Zsófia
