The Orange Strips interjú

Avatar photo
2010.09.27., 20:02
A horvát The Orange Strips együttes frontemberével, Valdet Lubotenivel beszélgettünk a zeneszerzésről, a turnés tapasztalataikról és arról, hogy miként lehet horvát indie bandaként érvényesülni a nagyvilágban.
Milyen műfajba sorolnád a zenéteket?
V.L.: A legtöbb banda azt mondja, nem akarja beskatulyázni a zenéjüket egy műfajba. De ha meghallgatod a zenénket, nem nehéz kitalálni, hogy gitár központú pop rock zenét játszunk, amire leginkább ’80-as, ’90-es évekbeli brit zenekarok hatottak.

Mely előadók vannak rátok a legnagyobb hatással?
V.L.: Különböző hatások érik a zenénket. Mindenki az együttesben hozzátesz valamit, és az az eredménye, amit hallasz. Nem úgy van, hogy azt mondjuk, „Oké csináljunk egy dalt, ami David Bowie-s.” Mindig van egy ötlet, ami aztán kibontakozik egy dalban- elkezdünk játszani, de ami a végén kijön belőle, az nincs előre megtervezve. Csak úgy jön.

Úgy tudom, te magad írod a dalszövegeket. Hogy áll össze egy szám? Ki-ki megírja a maga részét és összedolgozzátok, vagy együtt csináljátok az egész folyamatot?
V.L.: Igen, én írom a dalszövegeinket. Néha nagyon nehéz befejeznem egy dalt. Van, hogy több, mint egy évig dolgozok rajta, és van, hogy egy óra alatt kész vagyok vele. Erre nincs szabály. Legtöbbször a dalszöveghez egy dallamot is párosítok, ilyenkor az a zene nagy hatással van a szövegírásra. Máskor pedig a banda többi tagja játszik egy dallamot, és a szöveget írom meg utoljára. Leülök, hallgatom, ahogy játszanak, és közben a szavakon gondolkodom.

Horvátországról a napfény és a tengerpart jut először eszembe. A zenétek mégis a brit borongós, esős időt idézi. Miért van ez?
V.L.: Teljesen máshogy vélekedsz egy országról külföldiként, vagy ha ott élsz. Mi egy kis városban lakunk, itt volt régen a szénbányászat központja. Mikor az ipar leállt, a város helyzete függőben volt sok évig és nehéz időket éltünk át. Viszont az jó dolog, hogy a tengerpart csak 5 kilométerre van innen, de a nyár sajnos túl rövid. Ha beáll a tél, sokkal inkább hasonlít Skóciára, mint Spanyolországra.

Már több, mint 7 országban jártatok. Melyik volt a legjobb?
V.L.: Minden bizonnyal az Egyesült Királyság. Két turnénk is volt ott, Londontól Glasgow-ig, 2006-ban és 2007-ben. 10 napig voltunk ott mind a kétszer, az volt eddig a legjobb. Mert ha egy olyan bandában játszol, mint a miénk, a legjobb hely, ahol koncertezhetsz, Anglia és Skócia. Olyan, mintha haza mennénk.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Miben különbözik egy külföldi koncert egy hazaitól?
V.L.: Horvátok vagyunk, de angolul énekelünk. Így nem ugyanaz, ha otthon játszunk, mert az emberek tudják, hogy nem jöttünk messziről, mégis egy idegen nyelven énekelünk. Teljesen más, ha egy angol mondja, hogy tetszik neki a zenénk. Talán nehezebb ott érvényesülni, mert rengeteg együttesük van nekik is. Így ha horvátként Londonban nyomsz le egy koncertet, és azt mondják, ez jó volt, annak kicsit talán nagyobb a súlya, mintha otthon játszol, ahol az emberek ismernek.

Volt már ebből problémátok, az emberek meg szokták kérdezni, miért énekeltek angolul?
V.L.: Nem tudom, Magyarországon hogy működik, de Horvátországban vagy éppen Szerbiában nagyon nehéz dolga van egy együttesnek, ha angolul akar énekelni. Nem tudom miért, de azt mondják, mindenki énekeljen a saját anyanyelvén. Erre azt tudom mondani, hogy szeretnénk más országokban is játszani. Nem mehetünk Németországba vagy Franciaországba, horvát dalszövegekkel, hiszen az emberek azt nem értik. Angolul énekelünk, és ezt tehetjük akár Dél-Amerikában, az Egyesült Államokban vagy Kínában, megértik.

Most jártok itt másodszorra, hogy tetszik Magyarország?
V.L.: Nagyszerű! Elég messze vagytok tőlünk, Olaszország, Szlovénia és Ausztria sokkal közelebb van. Ezért csak múlt évben vettük fel a kapcsolatot Péterrel (Papp Péter „Pipo”-val). Azóta már sok mindent megtudtunk az országról, sok együttest és sok embert sikerült megismernünk. Számos hely van, ahol koncertezni lehet, és sok ember jön el, ez nagyon jó.

Voltatok várost nézni, láttatok valamit Budapestből?
V.L.: A legtöbbünk már többször járt itt, jól ismerjük Budapestet. Most csak estére maradunk, utána haza kell mennünk, de általában pár napot itt szoktunk tölteni. Jó nagy város, mesés!

Talán vannak kedvenc helyeid is itt?
V.L.: Vannak, de nem tudom megjegyezni a nevüket. A Váci utca, az csúcs! Ott szálltunk meg, mikor először jártam itt. De ismerem a főbb turisztikai látványosságokat is. Néha mikor egy új városban járunk, nincs idő, hogy felfedezzük azt vagy megtapasztaljuk, milyenek is ott igazán az emberek. Csak arra van idő, hogy a leghíresebb helyeket megnézzük, ez a helyzet Budapesttel is. Néha azt kívánom, bár csak több ideig maradhatnánk, hogy jobban körbenézhessünk. Habár múlt évben jártunk Biatorbágyon is. De most sajnos koncert után hazamegyünk, mert holnap dolgoznunk kell.

Címkék:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás