150 éve adták ki először Lewis Carroll mesebőrbe bújtatott felnőtt társadalomkritikáját, az Alíz Csodaországban-t. A jeles dátum alkalmából kiadták a Dalí által készített könyvillusztrációkat a történethez.
Dalí munkáinál, legyen szó saját festményeiről vagy egy a Disney számára készített animációról, az embernek az az érzése, hogy mindenfajta tudatmódosító szer használata nélkül is valamilyen különös fekete lyukba, mondhatni nyúl üregbe zuhant. És hát ha a Viktoriánus korban élt, eredetileg matematikusként tevékenykedő Lewis Carroll eredeti művét vesszük, felfejtük a gyermetegnek tűnő cselekményt, és egy kicsit elengedjük az általunk megszokott disneyesített kedves képi világot, felér egy ópiumbarlangban eltöltött órácskával.
A két művész munkája úgy illeszkedik egymáshoz, mint a kalap és a tea, amit az 1960-as években a Random House kiadó is realizálta, és felkérték Dalít, hogy készítsen illusztrációkat a könyvhöz.
A limitált példányszámban kiadott kötet eddig csak gyűjtőknél és tudósok kezében fordult meg, és csak ritka alkalmakkor került a nyilvánosság szeme elé. A 150 éves évforduló tiszteletére a szürrealista géniuszok által közel száz év különbséggel megalkotott műveket egyesítő könyvet a Prinston University Press adta ki. A különkiadás specialitását tovább növeli a bevezető, amiben Thomas Banchoff matematikus által Dalí festményeiben felfedezett matematikai utalásokat elemzi.
A képek foltszerű ábrázolása és a színek kavalkádja egészen eltérő karaktert ad a metaforákból felépített történetnek, amire valószínűleg Carroll is elégedetten bólintott volna rá.
[via Brain Pickings, Lost at E Minor]
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.