Kívánni sem tudnánk ennél megkapóbb művészi kollaborációt: Dalí, a szürrealista festészet legnagyobb alakja, és a tündérmesék és hercegnő kultusz bölcsőjeként is számon tartott Disney közös projektjeként született egy animációs film, a Destino.
Salvador Dalí alkotásairól az embernek mindig az az érzése támad, hogy éjszaka, mikor senki sem figyeli őket, biztosan életre kelnek, annyira elevenek a rajta szereplő alakok és tárgyak.
A Destino épp ezt a ideát testesíti meg: egy mozgó Dalí festmény, valamint a Disney stúdió által megkreált és tökélyre fejlesztett zenés-táncos formában elmesélt romantikus cselekmény egyetlen hat perces kisfilmben összeforrott vizuális fellángolása.
A Destino (spanyolul annyit tesz: cél) egy fiatal nő útját követi nyomon, aki önmaga keresése közben találkozik egy férfival, és viszontakságok ellenére valamiképp mégis egymásra találnak. A két gyökeresen eltérő világ szerencsére nem oltja ki egymást, inkább egy új minőséget ad a szerelmi történetekről alkotott fogalmainkhoz, amihez az Armando Dominguez által komponált zene szolgáltat különleges akkusztikus hátteret.
A projekt ugyan 1946-ban kezdetét vette, Salvador Dalí és John Hench ekkor kezdtek el dolgozni a storyboardon, de sajnos sosem értek a végére. A kisfilm a fiókba került, mígnem 1999-ben a Disney leporolta és felélesztette, pontosabban befejezte a félkész művet.
A modern szemléletmód és a stílus változása jól kivehetőa filmben, mégis szépen bele tud simulni a történet folyamatába. Az évtizedekig parkolópályára állított animációt 2003-ban mutatta be a Disney, az internet csodájának hála 2011 óta már YouTube-on is elérhető.
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.