Magyarország tájai még sosem kaptak ilyen szép promót – egyenesen NikonOne tollából
NikonOne graffitisként vált ismertté bő egy évtizede, azóta pedig szerteágazó portfoliójával tette magát oda a tehetséges magyar grafikusok csillagtérképére. A megbízások mellett saját elképzelései alapján megvalósult projekteket is csepegtet a közönség számára. Legutóbb nagy szenvedélypárosa, a természet és a túrázás előtt tisztelgett: Magyarország tájegységeit és az ott honos flórát, faunát örökítette meg a maga jellegzetes vizuális eszközrendszerével.
NikonOne néhány évvel ezelőtt kezdett túrázni, amiből előbb komoly hobbi, végül szenvedély cseperedett. A kirándulások, túrázások alkalmával szerzett élményeket, emlékeket akarta megörökíteni, és a környezete számára átadni, így született a The Physical Geography of Hungary sorozat.
Eddig tizenöt tájegységet dolgozott fel, a kompozíciók mindegyike az adott természeti környezetre jellemző geográfiai sajátosságokat, valamint a honos állatfajokat és növényeket mutatja be.
Nem térítő szándékkal készültek a képek, hogy minél többeket a túraútvonalakra tereljen, hiszen aki hajlamot érez magában erre, az úgyis menni fog. Amit szeretne elérni, hogy jobban tiszteljük és védjük a természetet, ahelyett, hogy dölyfösen uralkodnánk rajta.
„Ne háborgassuk feleslegesen, ne szemeteljünk, ne bántsuk a természetet. Semmi féle térítő szándék nincs mögötte, de ha emiatt csak pár ember máshogy gondolkodik, már akkor megérte.”
A megrajzolt tizenöt tájból még nem az összeset pipálta ki a maga túranaplójában, a Mecseket és a Kunságot csupán átutazóban érintette, Gemencen és a Bükkben még nem járt, mivel ezek a területek messze esnek Budapesttől, ráadásul rengeteg a látnivaló, így a feltérképezésük sok időt igényelne, aminek jelenleg híján van a művész. Egyetlen és legjobb túrapartnere a felesége, akivel egyformán a nyugalmat és kikapcsolódást keresik a természetjárásban.
„Általában kevésbé látogatott, kevésbé háborgatott utakat választunk, ahol megvan az esély állatokkal találkozni, a természet vadabb részét élvezni.”
Mikor arról kérdeztük, neki melyik a személyes kedvence a rengeteg tájból, amit bejárt az Őrséget emelte ki.
„Ott megtaláltam minden olyat, ami miatt a kedvencemmé vált. Az erdeifenyő rengetegek, a dimbes-dombos környezet, a kerítés nélküli szerek, az ott élő vadak egészen egyedülálló táj, olyat sehol máshol nem találsz. Mint egy szelet Erdély, csak nyugaton.”
Ugyan nem célirányosan vadlesre mennek, nyitott szemmel járnak a túrák során, és gímszarvasok, őzek, vaddisznók, muflonok, aranysakálok, rókák, és más kisebb vadak keresztezték már az útjukat. Legutóbb szemtanúi lehettek, ahogy egy pézsmapocok nyugodtan fürdőzik a Dunában, noha az a terület igen népszerű a hódok körében is. De rengeteg madárfaj, kétéltű és rovar is megmutatta már magát a túráik során.
„Meggyőződésem hogy én, aki szándékosan, szenvedélyesen foglalkozom vele, kevesebb alkalommal látok állatokat, mint egy teherautó sofőr hajnalonként vagy szürkületkor. Rengeteg különleges sztorit hallok olyanoktól, akiket amúgy ez egyáltalán nem érdekel, ilyenkor mindig azt érzem, hogy ejnye már, hogy megtréfál a természet.”
A legemlékezetesebb találkozásra pedig egy erdélyi túra alkalmával került sor.
„Igaz, nem itthon, hanem Erdélyben, de ott bocsos anyamedvével találkoztunk a Szent Anna tótól lefelé jövet a szerpentin úton. Az út közepén állt a bocsaival, épp átkeltek. Igaz, mi autóban ültünk, azonban ez mit sem von le az ámulatból, ami rajtunk, városi embereken úrrá lett a hatalmas állat láttán. Mondanom sem kell, hogy autó nélkül egyenesen életveszélyes is lehetett volna ez a találkozás, bocsos anyamedve a legveszélyesebb.”
Nikon One The Physical Geography of Hungary című teljes sorozatát itt tudod megnézni.
