Kevés város kerülhetett közelebb az utópikus álomhoz, mint Berlin, ami még progresszívebb lesz a művészek által

Kevés város kerülhetett közelebb az utópikus álomhoz, mint Berlin, ami még progresszívebb lesz a művészek által

A város híres az olcsó bérleti díjakról, a virágzó művészeti életéről, a nemzetközileg elismert klubjairól; ezek a tényezők együtt kulturális melegágyat teremtenek a tehetségeknek a világ minden részéről. Ez történt akkor is, mikor Lukas Gansterer intim potré sorozatot készített a párizsi BOTH lábbeli márkáról és kapcsolatba került egy maroknyi találékony Berlinben élő és dolgozó elmével.

 
 

Annak ellenére, hogy a francia fővárosból származik, a márka arról híres, hogy másként csinálja a dolgokat és a egyensúly eszméjére fókuszál. A design szempontjából az egyensúly az előre-gondolkodó lábbelikből jön, ami magába foglalja a gumit egy új, izgalmas módon. A casting szempontjából pedig hagyományos modellek helyett a márka az erős, változatos személyiségeket favorizálja, amely rendkívül tisztán adja vissza Berlin kreatív hírnevét alakító nagyszabású tehetséges fiatalok spektrumát.

Gansterer – aki felváltva él Berlinben és Bécsben – elmagyarázta, hogy a város relatíve olcsó árai (legalábbis összehasonlítva más európai fővárosokkal)

egyfajta szabadságot adnak neki, ami  megjelenik a munkájában.

Mesélt arról, milyen volt sétálni a városban a fotói alanyaival, spontán inspirálva őket és fordítva. „Nagyon sok munkám arckép, így mindig is szerettem érdekes emberekkel érdekes helyekre menni, és olyan dolgokat csinálni, amiket nem tennék a mindennapokban. Ez mindenképpen segít elkapni a megfelelő pillanatot.”

 
 

A fotós megosztotta élményeit a zenész Ahmad Larnessel is, mint példát arra, hogyan található meg a szépség a nem hithű helyeket. „Azt javasolta nekem, hogy menjünk el az utca túloldalán lévő temetőbe”’ – magyarázta Gansterer. „Először nem voltam ebben száz százalékig biztos, de úgy gondoltam, egy próbát mindenképpen megér.”

 
 

Larnes híres arról, hogy bízik a kreatív ösztöneiben, annak ellenére, hogy általában Schwarz Don’t Crack nevű bandabeli partnerével, Sebastian Kreis-al dolgozik együtt. A duó együtt kreálja sötét, elektronikus hangzású zenéjüket, melyet a könnyed, lélekkel teli vokál ellensúlyoz.

A techno műfaj általában összekapcsolódik Berlin virágzó zenei életével – ehelyett Larnes olyan zenei ikonokat idéz meg, mint Chaka Khan, D’Angelo, Prince és Stevie Wonder, mint eklektikus inspirációk beoltva a munkájába.

Berlin nemzetközileg híres arról, hogy otthont ad a világ legjobb éjszakai klubjainak.

Mellékesen, ezen táncterek egyikén talált inspirációt Monika Martinez 2G2S (2gether2strong) nevű ügynökségéhez, ami szembe megy azzal a tendenciával, hogy a különböző zene-specifikus szerepekben kevés a nő.

 
 

„Rengeteg időt töltöttem a táncparketten, ahol sok különböző típusú emberrel találkoztam, akik különböző dolgokat csináltak”, meséli „Zenészek, táncosok, mérnökök, kidobók – sok nő közülük arról mesélt történeteket, hogy milyen nagy hiány van nőkből az ő hivatásukban. A 2G2S a kapcsolatait felhasználva összeköti a nőket ezekben a szakmákban – Szerettem volna létrehozni egy ügynökséget, ami a zenét helyezi középre, de legfelülre a lehetőségeket nők számára.”

A nők hiányát a zeneiparon belül, illetve a tehetséges nők elismerésétől való vonakodást a zeneipar részéről jól dokumentálták olyanok, mint Björk, Lady Gaga, és más nagy sztárok, akik beszámoltak a diszkriminációról.

Martinez megerősíti a jelenleg is aktuális problémát, elmagyarázva, hogy „munka tekintetében a cisz (cisznemű az, akinek a születéskor kijelölt biológiai neme megegyezik a nemi identitásával (vagyis önazonosságával) és annak testi megjelenésével) és transz-nők nem lesznek alkalmazva egy-egy állásra, mint ’férfiak’. Nem engedik meg nekik, hogy megélhessenek az általuk tanult munkából, mint DJ-k, producerek, videósok. Még csak fel sem veszik őket ezekre a munkákra, és ez probléma.”

 
 

A művész Ande Pramuk egyetért azzal, hogy még mindig van min dolgozni.  „Egyfajta queer közösség ünnepel Berlin klubjaiban, akik a meleg, fehér férfiakat részesíti előnyben. Ez fojtogató lehet a queer nők számára a városban.” – mondta Pramuk.

Az identitás egy olyan fogalom, amit a művészek a munkájukon keresztül tárnak fel.

„Szeretnék segíteni felépíteni egy világot, ahol mindenki szabadon meghatározhatja, ki is ő és megválaszthatja, mit akar tenni a testével. Kreálni és éltetni szeretnék egy művészeti médiumot, ami teret ad ennek az intenzív belső utazásnak, történetmesélésen keresztül.” Igaz, Berlinnek megvannak a maga problémája, mégis hírneve a haladó, előre-gondolkodó művészeti eredményeiről aligha halványul el.

Végül is a tehetségek spektrumához természetesen hozzátartozik a hangok spektruma is – és most végre ezek a hangok megkapják a pódiumot, hogy igazán változtassanak a kulturális status quón.

„Hatalmas tisztelet övezi itt a személyes szabadságot – ez az a hely, ahol az ember maga lehet, és megteremtheti amit akar, legalábbis ha az ember kreatív területen értintett” – mondta Monika Martinez, a 2G2S alapítója.

Lukas Gansterer

Ne maradj le a magazin legfrissebb írásairól!
Csatlakozz a phenom'enon magazin Facebook-oldalához!
szerző:

címkék: , , , , , , , , ,