Ismerd meg azt az innovatív művészt, akinek új Instagram-filterével bárki bepillantást nyerhet a jövőbe
Első pillantásra akár azt is hihetnénk, hogy a japán kozmetikumok egyik legújabb vívmánya bolondította meg az internet népét, azonban a valóság még ennél is könnyebben hozzáférhető.
Néhány héttel ezelőtt futurisztikus kiborgok és makulátlan emberi robotok lepték el az Instagram platformját, voltaképpen új szintekre emelve a virtuális valóság fogalmát. Kilépve a filterek nyújtotta általános, már-már nevetségessé vált keretek közül, Johanna Jaskowska megalkotta az arcmanipulációk új nemzedékét, amely kortárs képzőművészettel gazdagította a felhasználók mindennapjait.
Fotók: Andrea Hulsbosch / Michalina Maria Serbiak
A feltevés már önmagában is érdekes, mely szerint néhány évszázadon belül már az emberi faj is asszimilálódik a mesterséges intelligenciával, illetve különböző technikai újítások segítségével éppoly ellenállóvá tehetjük magunkat, mint saját kezűleg alkotott társainkat. A 26 éves berlini művészt is effajta futurisztikus gondolatok vezérelték, amikor nem csekély energiabefektetéssel létrehozott egy olyan víziót, amelynek segítségével gyakorlatilag bárki bepillantást nyerhet a jövőbe.
A szépség hatalmas szerepet játszik a kibővített valóságszerű filterekben, azonban nem automatikusan jelent egyet a smink fogalmával. A nézőpontomat komolyan befolyásolta a fényképészet, a mozik és a futurizmus világa. Ha mondjuk a fényképezésre gondolsz, ott a tökéletes megvilágítás teszi a lehető legszebbé a modellt. Az alternatív valósággal pedig pontosan ezt a fényt tudod meghamisítani.
A Beauty3000, Zoufriya, és Blast címre keresztelt filtereket egészen a múlthétig csupán Johanna közeli barátainak, családtagjainak, és néhány bennfentes érdeklődőnek volt lehetősége kipróbálni, ám mióta a fejlesztés kikerült az Instagramra, a vizuális művész követőtábora meghaladta a 200 ezer feliratkozót.
A forradalmi újdonság #nofilterwithoutyou hashtaggel vált világszerte ismertté, globálisan arra késztetve a közösségi média individualista generációját, hogy önmagukat transzformálják át mesterséges teremtményekké.
Johanna Jaskowska alkotói vénáját annak lehetősége is megmozgatta, hogy megfigyelje, miként viselkednek az emberek egy hibátlan digitális maszk mögé bújva.
A sejtelmes utópiát sugalló megjelenés konkrét vizuális alapötletét a Henri-Georges Clouzot rendezésében készült 1964-es L’enfer adta, mely korát meghazudtoló esztétikai megoldásokkal és a fények szolid játékával alkotott örökké meghatározó élményt.
