„Eladtam a kocsimat, hogy fedezni tudjam a dalom költségeit” – interjú Slowolffal
A Keep North szervezőcsapat rendületlenül szállítja hazánkba a legaktuálisabb skandináv előadókat. Legutóbb a koppenhágai elektronikus színtér nagy reménységeit hozták el a Toldiba. A dán Slowolf (alias Andreas Asingh) egyik dalát az idei Roskilde Fesztivál hivatalos zenéjének is megválasztották. Beszélgettünk vele az áttörésről, a terveiről, valamint arról, megérte-e eladni a Mercijét, hogy ki tudja fizetni kedvenc rapperét az egyik dalához.
Kezdjük azzal, hogy hallgatóságként mikor kerültél először kapcsolatba a zenével, mi a legelső emléked erről?
Elég korán kezdődött az egész. Apukám már plüssmaci helyett is Jimi Hendrix lemezt ajándékozott nekem. Ha megnézed a lemezgyűjteményem, biztosan találsz benne egy eléggé elhasználódott Jimi Hendrix albumot, amivel aludtam. (nevet) Ha választanom kéne, a gyerekkorom soundtrack-je tutira az ő egyik dala lenne.
És mikor döntöttél úgy, hogy te magad is zenélni kezdesz?
Már egészen kicsi koromban doboltam, és néha énekeltem is mellé. Így kezdődött az egész, és így került a dob és a vokál a középpontba.
A See U In My Dreams az a dal, ami meghozta neked az áttörést. Ez az első dalod, vagy csak ez lett szélesebb körökben is ismert?
Ez az első kislemez-dal az első kiadványomról, ami egy EP. Azóta volt még egy EP-m, amiről meg is jelentettem egy dalt az Egyesül Királyságban. Igazából ezt az egészet szeretném felépíteni: összesen három EP-t tervezek. A mai zenei világban ez úgy működik, hogy vagy LP-t adsz ki, vagy EP-t. De én úgy vagyok vele, teljesen mindegy, hány dalt raksz egy kiadványra, hogy albumnak vagy EP-nek hívod-e. Három kiadványt szerettem volna megjelentetni egy éven belül, és persze, hívhatjuk EP-nek, de azzal az a baj, hogy sok ember fejében úgy él, hogy az EP-n van egy erős dal, meg 3-4 másik, csak úgy, lehet, hogy a lemezre majd fel sem kerülnek, de igazából a hangsúly csak azon az egy számon van. De én három külön megjelenést akartam.
És van köztük kapcsolat? Mondhatjuk, hogy egy trilógia? Mi a témája?
Pontosan. Szeretem a hallgatókat egy kis utazásra hívni, egy rövidre, ami belefér 20 percbe. Szeretek folyamatosan jelen lenni, és nem csak kiadni egy albumot, aztán két évre eltűnni.
Legutóbbi klipes dalod a Dance Floor, ami Raekwon (Wu-Tang Clan) közreműködésével készült. Úgy hallottam, ennek érdekes története van, elmesélnéd?
Éppen a dalon dolgoztam, mikor eszembe jutott, hogy egy rap-betét nagyon illene bele. Aztán meghallottam a Carry It című dalt, amiben Raekwon rappel. Ezt Travis Barkerrel, a Blink 182 egykori dobosával közösen rögzítették, de RZA is benne van a Wu-Tang Clanból. Nagy hatással volt rám, azt gondoltam, bárcsak az én dalomat is elvállalná. Két héttel azután, hogy ez szöget ütött a fejemben, megláttam, hogy Malmöben lép fel, ami elég közel van hozzánk. Felhívtam hát egy régi barátomat, aki annyit tudott mondani, hogy esetleg össze tud kötni Raekwonnal. Elküldtem a dalt, és két óra sem telt bele, mire visszaírt, hogy tetszik neki, szívesen kooperálna. Több zenét is bekért tőlem, minden jól ment, el is kezdtünk egyezkedni a pénzről. Nekem pedig volt egy régi Mercedesem, ez volt az első-, és talán az utolsó kocsim, és eladtam, hogy tudjam fedezni a költségeket.
És megérte?
Igen, azt hiszem.
Nagy Wu-Tang Clan-rajongó vagy?
Természetesen! Nagyon szeretnék eljutni egy koncertjükre.
Időközben kijöttél egy másik dallal, ennek Bullets In The Sky a címe. Ez valami stratégia része, hogy egyszerre két számot is a piacra dobsz?
Igen, mondhatjuk, hogy jelenleg két területen dolgozom: Dániában és az Egyesült Királyságban. Van egy megállapodásom a dán kiadómmal, és persze saját magammal is, hogy szeretném megjelentetni azt a három EP-t, amiről korábban meséltem. Az, hogy a Dance Floorral ki tudtam jönni a briteknél, elég nagy dolog, a BBC is játszani kezdte. De közben már a következő dal videóján dolgozom. Egyszerűen szeretnék minél több zenét kiadni. Mikor kreatív hangulatom van, képtelen vagyok magamban tartani a dalaimat, meg akarom osztani a világgal. És úgy vagyok vele, ha egy brit srácnak megtetszik a Dance Floor, és esetleg lecsekkolja a Facebook-oldalamat, és rátalál a Bullets In The Sky-ra is, az neki is pozitív dolog.
Úgy hallottam, valami kínai projekt is folyamatban van. Mesélnél erről?
Egy promóter megkérdezte, akarok-e Kínában turnézni, én pedig mondtam, hogy naná! Főleg európai előadókat visz oda, akár fesztiválokra is, úgyhogy jelenleg úgy néz ki, hogy fellépek néhány fesztiválon Shanghaiban, aztán kicsit északabbra is. Még semmi sincs lefixálva, de dolgozunk az ügyön, és ha minden jól megy, július végén sort is kerítünk rá.
Dániában a kormány támogatja a könnyűzenét. Te zenészként ebből mennyit érzékelsz?
Én nem kapok semmilyen támogatást. Azt hiszem, pályázhatsz pénzre, de én ilyenekkel nem foglalkozom. Én a saját lábamon akarok megállni, ez a célom.
Az utolsó kérdésem pedig az, hogy ha javasolhatnál néhány nevet a Keep North szervezőcsapatnak (akik friss, aktuális skandináv előadókat hoznak Magyarországra), kik lennének azok?
Úgy gondolom, rengeteg izgalmas előadó van mostanában, a dán zenei színtér rendkívül színes. Nagyon nehéz lenne egyet választani közülük. Egyszerűen felpezsdült az egész, nagyon sok tehetséges ember csinál jó zenét, én pedig egyszerűen boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek.
Interjú: Biczó Andrea
Fotó: Hering András
